Esztergom és Vidéke, 1999

1999-06-03 / 22. szám

IDÖ*MŰ» HELY Vérktfy. 1995, ttMlin, Ui lilnlii. 120*210 ím (Itlé.- Mshsr Cuc) VÁROS* VILÁG NYAR • SZENT IVAN HAVA í § [ VI. SsentIván fava (Junius), vagyon 30 napja, j (Az „1848. szökő évre" szóló gazdasági kalendáriumból.) A VAROS NAPJAI: | Június 1. • 1919-ben a Párkány visszafoglalásáért \ indított második hadművelet napja. Június 2. • 1710-ben a régi kiváltságaiban megerősített f szabad királyi város képviselő-testülete e napon tartotta \ első - tisztújító - közgyűlését. NAGYFALUSI TIBOR szerkesztésében Az ESZTERGOM és VIDÉKE melléklete IV. évf. 12. szám- 1999. június 3. >X>XŰC<>OOOO«OXO>XOC<CCOI?V^ OCOOOC^OOÍXXOOOOOOOOOOOOOOO Vendégünk a Balassa Emlékhetek rendezvényein Balassi Bálint életmüvének jelentőségél Rimay János - a kortárs és jóbarát, a haldoklásnak is tanúja fogalmazta meg elsőként: „Olyan volt 6 a költök közt, mint az sas az több apró madarak előtt." Máig ívelő szárnyalását bizonyította a születésének 440., Esztergom várfalánál történt hősi halálának 400. évfordulója alkalmából, 1994-ben meghirdetett emlékév is. így a Magyar Amphion címmel városunkban megrendezett konferencia, amelyre előadóként vagy vendégként nem csak az egész Kárpát-medencéből, de Lengyel- és Németországból olasz és spanyol földről is érkeztek az irodalom- és művelődéstörténet jeles tudósai. Öt év múltán, idén (ahogy a 70-es évek végétől már több alkalommal) ismét a helyi Balassi-kultusz lángjai lobbantak fel. Erejükből - lapunk kezdeményezésére és főmunkatársunk: Szánt hó Barna szervezőmunkájának köszönhetően egész rendezvény-sorozatra, az Emlékhetekre is tellett Ennek nyitányaként május 31 én - a Balassi-szobornál hagyományosan megtartott koszorúzás előtt került sor egy tudományos emlékülésre a tanítóképző főiskolán, amelyet június 3-án vetélkedő, 5-én, szombaton este pedig a Dobó gimnázium aulájában műsoros emlékest köveL A vendégszereplők sorában a Balassagyarmatot képviselő Csikász Istvánnal is találkozhatunk. Tegyük hozzá: ismét, hiszen a 66. évében járó költővel, festővel, előadóművésszel az érdeklődők már február 15-én megismerkedhettek, amikor a városi könyvtár Esztergomi útravaló című beszélgetés-sorozatának volt a vendége. Éppen ez az alkalom alapozta meg az emlékhetek rendezvényein való többoldalú közreműködését, amely június 8-án a szavalóverseny zsűrijében folytatódik. Tetőpontját pedig októberben - nagy költőnk születésének 445. évfordulója alkalmából- Szánthó Barna. Balassi-daljátékának itteni ősbemutatója jelenti majd. A színpadra állítást ugyanis Csikász István amatőr társulata vállalta (Mindez felújítása némiképp annak a kapcsolatnak is, amelyet elődeink a 20-as évek vége felé létesítettek az esztergomi Balassa Bálint, illetve a balassagyarmati Madách Imre Társaság között.) Csikász István a keszthelyi premontrei (később: Vajda János) gimnáziumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán kezdte, első diplomáját az ELTE múzeumi restaurátor szakán szerezte, a további kettőt Egerben magyar-rajz szakon, illetve a/. Államigazgatási Főiskolán. 1958 óta Balassagyarmaton él, ahol több amatőr színpad vezetője, rendezője is volt (Köztük a Kiváló Együttes címet elnyert Madách Irodalmi Színpadé, máig a Varietas Pódium Színházé.) Egyik alapítója, folyamatosan munkatársa a Salgótarjánban megjelenő Palócföld című folyóiratnak. Második verseskötete, a Levelek Bálint Úrhoz a tavalyi Ünnepi Könyvhétre látott napvilágot és Jobbágy Károlyd(jja\ jutalmazták. Szintén tavaly kapta meg négy évtizedes munkájának elismeréseként Balassagyarmat városától a Pro Urbe kitüntetést. Lapunk húsvéti számában (EVID, ápr.l.) közöltük a Nemzeti Nagyhét című verset legutóbbi kötetéből amelynek részletes méltatását most a IV. oldalon olvashatják. Öt éves koromtól minden nyaramat Dömösön töltöttem: keresztanyám az ottani MFTR-üdülő vezetője volt. Elszédültem a táj szépségétől: az Ördög-barlang, kisvasút Dobogókőre (...) és persze, Visegrád, Dunabogdány, Pilismarót, az egész Dunakanyar akkor lett közeli ismerősöm. Soha nem felejtem első esztergomi utamat: a dömösi erdészet hintájával mentünk. És a kanyar után... nem hittem el, hogy van akkora épület, mint a Bazilikal Pedig Pestet már jól ismertem. Múzeumoztunk, átmentünk s párkányi hídon is. Hajóval is sokszor voltam Esztergomban. (...) Nem gondoltam, matrózruhás kisfiú, hogy majd felnőtt koromban két szemeszterre meghívott „magántanár" leszek egyszer Esztergomban, a Tanítóképzőben. így lett: az 1974-75-ös tanévben Krajcsirovics Henrik hívott a rajztanszékre, végülis a reformkor művelődéstörténetét tanítottam a népművelés tanszéken. A katasztrofális esztergomi lakásviszonyok és a mainál is megalázóbban kevés fizetés miatt nem telepedtem ide. Pedig Esztergom már a Dunántúlon van, és én örökre maradok mediterrán-pannon humanista, sohase fogom Nógrádot megszokni. (...) Esztergom és Balassagyarmat: 1978-80 között - a „családi ünnepek'' ürügyén a két városban felváltva rendeztünk országos versmondó-találkozókat. Aztán 1982-83-ban egy sokkal jelentősebb és személyesebb versmondóélmény, amely több vonatkozásban is „esztergomi útravalót" adott: a Babits-centenárium emlékéve, szintén országos versmondó-verseny... Az Esztergomban rendezett fordulóból kerültem be az országos döntőbe, Szekszárdra. Negyedik helyezésemnek köszönhetően egy felejthetetlen 1 görögországi jutalomutazásban volt részem. Azt hiszem, az egyedüli í vagyok, aki a Peloponnészosz-félszigeten, a világ leghíresebb ógörög I szabadtéri színházában nemzetközi teltház előtt magyarként magyarul Í verset mondtam. Talán ajándékként Esztergomnak is, hiszen Babitsnak í éppen egy előhegyi ihletésű művét, A sziget nem elég magas című ódáját! íj (Csikász István önéletrajzából) 5wwj«WM«W.V