Esztergom és Vidéke, 1999

1999-05-27 / 21. szám

1999. április 22. Esztergom és Vidéke (Folytatás az 1. oldalról) József vállalkozó panaszolta el ez­után, hogy a városvezetés régóta ha­logatja a Sziget csatomázásának a be­fejezését, hátráltatva ezzel a vendéglátás fejlesztését. (Megnyug­tató választ nem kapott, Miavecz Je­nő pénzhiányra panaszkodott, dr. Könözsy László ezzel kapcsolatban újabb pénzszerzési lehetőséget vázolt fel, de hogy ebből mikor lesz csator­na, az nem derült ki.) Meggyes Tamás alpolgármester kemény hangon kért magyarázatot ar­ra, hogy ő miért csak most kapott hivatali mobiltelefont, holott két al­polgármester társa már két hónapja rendelkezik ezzel. Firtatta, milyen pénzügyi terheket rónnak e telefonok a városra, és hogy milyen egyéb szol­gáltatásokat kapnak, a Városháza dol­gozói. (A polgármester javaslatára a testület megszavazta, hogy a követke­ző ülésen részletes tájékoztatót kapja­nak e kérdésekkel kapcsolatban.) Török József bejelentette, hogy hollandiai magyarok évek óta segítik városunkat, most újabb adomány ér­kezik: egy tűzoltóautó és egy sze­métpréselő-szállító jármű. Javasolta: az önkormányzat mondjon hivatalo­san is köszönetet a támogatásért. Az ülés utolsó nyilvános napirendi pontjában Koditek Pál millenniumi tanácsnok előterjesztését vitattákmeg a képviselők az 1999. évi millenniumi felhasználási tervről. Lengyel Károly alpolgármester felszólalásában kifogásolta a beter­jesztett anyag néhány ellentmondá­sát, a beterjesztés késedelmességét, de legfőképp a korábban jóváhagyott terveken túllépő elképzeléseket, me­lyek összességükben többe kerülné­nek a városnak, mint a Balassa iskola megszüntetésével megspórolható összeg. Javasolta, hogy e két rendez­vény közül a gasztronómiai és népze­nei fesztivál megrendezését ne támo­gassa az önkormányzat, a Fesztergom 2000 elnevezésű ifjúsági fesztivált pedig egy csökkentett összeggel se­gítse. Tóth József egyrészt azt kifogásol­ta, hogy Kertváros kimaradt a millen­niumi tervből, másrészt nem tartotta helyesnek, hogy az önkormányzat nyakra-főre olyan kötelezvényeket vál­lal, amit aztán majd nem tud teljesíteni. Csernusné Láposi Elza az egyez­tetés hiányára hívta fel a figyelmet, valamint arra a jogszabályra, hogy a pályázattal támogatott rendezvénye­ket civil szervezetekkel nem lehet le­bonyolítani. Reálisabb pályázati összegeket javasolt, és szerényebb tervezést, hiszen a millenniumi iroda jelenlegi személyi állománya mind­ezt nem képes megszervezni és meg­rendezni. Először Koditek Pál, majd Meggyes Tamás védte meg a terveze­tet. Mindketten azon a véleményen voltak, hogy e rendezvényekre szük­ség van, azok idomulnak a város egyéb rendezvényeihez, szervezé­sükre és megrendezésükre pedig ele­gendő a millenniumi irodán dolgozó három fő és az őket segítő külső szak­emberek munkája. Az alpolgármester kiemelte, hogy januárban épp a most kifogásolt szórakoztató rendezvénye­ket hiányolta a testület, melyeket kü­lönben is nagyszerű befektetésnek tart. Végül Könözsy László megszavaz­tatta Lengyel Károly módosító javas­latát, melyet a testület többsége elfo­gadott, így a millenniumi tervezet, az egyes programok és azok költségei e módosítással lettek véglegesítve. Ezután zárt ülés következett. VENDEGÜNK VOLT dr. Kovács Árpád, a Számvevőszék elnöke Szombaton reggel érkezett a fővá­rosból, a Városházán tárgyalt dr. Kö­nözsy László polgármesterrel, majd megtekintette akiállítást és vásárt, va­lamint beszédet is mondott. Szere­tettel és tisztelettel szólt elődjéről, né­hai Hágelmayer Istvánról, aki dorogi fiatalként később a bencések diákja volt, majd a közgazdasági technikum­ban érettségizett. A Pünkösdi Vásár születésénél is itt volt, 5 éven át fő­védnökként szerepelt. Dr. Kovács Árpád mérnök, köz­gazdász, ezért véleménye különösen figyelemre méltó: -Az esztergomiak vásárszervező készsége túl nyúlik a szűkebb régión. Itt találkoztam német kamarásokkal és pozsonyi iparosokkal, lengyel kiál­lítókkal. Azt is örömmel mondtam el, hogy a Mária Valéria híd újjáépítését Varsóban az Európa Unió közleke­dési főbiztosa fontosnak tartotta és két éven belül felépül. Ami Európának fontos azt bizony nekünk is illik támo­gatni. Vonatkozik ez a szűkebben vett szakmánkra, a Számvevőszékre, me­lyet már átvilágítottak. Kisebb hibá­ink ugyan vannak, de rendszerünk működőképes. Az esztergomi látogatásom megy­győzött arról, hogy fejlődni akaró, te­hetséges emberek viszik a gazdasá­got, támogatnunk kell történelmi múltja és biztató jövője okán. A vendég népes kísérettel minden kiállítóval találkozott a saját standján. Volt ideje, fél napot erre szánt. (Pálos) Kavargó indulatok Szentgyörgymezőn Az a két héttel ezelőtti képviselő-testületi döntés, mely megszüntette a Balassa iskolát, Szentgyörgymező egyetlen iskoláját, olyan indulato­kat, olymérvű tiltakozást hozott létre e városrészben, amelyek máig sem csillapodtak le. Az elmúlt héten a pedagógusok is, a szülők is, a diákönkormányzat is találkozott a döntésthozó képviselők­kel. Próbálták meggyőzni az iskolát felkereső városatyákat, hogy a meg­szüntető határozat mennyire sérti a tanulók érdekeit. Úgy tűnik, haszta­lan. Pedig logikusnak látszik - s en­nek hangot is adtak az érintettek -, hogy a kényszerű iskolaváltás sokkal komolyabban meg fogja viselni a gyerekeket, sőt a szülőket is, mint azt a döntéshozók gondolták. Új környe­zet, új nevelők, új tankönyvek, új módszerek, naponta utazások... A hét végére fórumot hívott össze Varsányi Andrásné iskolaigazgató, amelyre a szülőkön és nevelőkön kí­vül meghívta a helyi általános iskolák vezetőit és a képviselőket is. A csak­nem 200 szülő szinte egy emberként ítélte el az iskolabezárást. Többen is felvetették, hogy „szupermozgé­kony", nehezen nevelhető, tanulási nehézségekkel küszködő gyermekei­ket, akikkel más iskolában nehezen boldogultak a pedagógusok, ez az in­tézmény szeretettel és megértéssel fo­gadta, olyan törődési tapasztaltak, mely meghozta az eredményét. Bár az iskolaigazgatók, illetve he­lyetteseik hosszan ecsetelték iskoláik előnyös adottságaik, ismertették a fel­vehető létszámot, a szülők kijelentet­ték: ragaszkodnak a régi iskolához. Feltűnő volt, hogy kérdéseikre, lo­gikus érveikre a szülők és a pedagó­gusok nem kaptak érdemleges választ a megszüntetést javasló képviselők­től. Kiss Tamás, Osvai László, Schil­ler-Kertész Tamás főleg pénzügyi in­dokokat hangoztattak, de alig hihető, hogy az iskolamegszüntetéssel meg­spórolt mintegy 20 millió forint sokat segítene a többi iskolán - különösen akkor, ha el kell helyezniük valahogy a jelentkező balassás tanulók töme­gét. Visszás ez az érv azért is, mert a „spórolós" képviselők zöme ugyan­ezen a héten hajlandónak mutatkozott 18 milliót áldozni egy gasztronómiai fesztiválra. Osvai doktor bátorságát dicséri, hogy ki mert állni érveivel a szülők elé, holott tudta, mennyire elítélik azért, hogy szentgyörgymezői létére az iskola ellen szavazott. A megszün­tetést ellenzők nevében Lengyel Ká­roly alpolgármester érvelt, nagyon hi­ányolták viszont a tanárok és a szülők dr. Könözsy László polgármestert, aki szentgyörgymezői létére sem erre a fórumra, sem a korábbi megbeszélé­sekre nem jött el, s más formában sem próbált osztozni a balassások gond­jaiban. Hogy a„nép hangja" mennyi­re nem befolyásolta a „13-akat", azt legjobban Miavecz Jenő képviselő felszólalása fejezte ki. Azt nyilatkoz­ta, ha a megyei szakértők sérelmesnek találják a gyermekekre nézve a mos­tani határozatot, akkor visszavonja döntését, hiszen ő nemcsak a gazda­sági, de a szakmai szempontokat is nézi. Szép és számonkérhető nyilat­kozat. Szépséghibája csak az, hogy azt igazolja: választott képviselőink közül sokan inkább hallgatnak 2-3 kí­vülálló szakértő véleményére, mint a választópolgárok egységes óhajára. Szába Nyílt levél egy „húsgyár"-elnevezés kapcsán Tisztelt Szülök! Mélységesen elszomorított és felháborított az a leírt és nyilvá­nosan elhangzott vélemény, amelyet néhány napja a képvise­lő-testületi ülésen ismertettek. Minden szülőt, pedagógust megrendít egy olyan kény­szerdöntés, amikor egy nagy­múltú iskolát be kell zárni. Ter­mészetesen leginkább szenvedő alanyai azok a gyermekek, akik nem tehetnek a születések szá­mának csökkenéséről, gazdasá­gosság elvéről fs hasonló krité­riumokról. Ok szeretnének felhőtlenül élni, biztos, nyugodt körülmények között tanulni, meghitt, kis közösségen belül szeretetben felnőni. Fáj a szülőnek, hogy elképze­léseit nem tudja kellő képpen megvalósítani. A pedagógus, aki hivatásként választott életpályát, lehet hogy hivatását kényszerül elhagyni. Mindezeket megélni könyörte­lenül nehéz dolog. Mégis! Mennyire megoldás az, hogy se­beinkért más vétlen embereken ejtünk sebet?! Nem gondolták azok a szülők, akik azokat a hihetetlenül bántó, súlyos rágalmakat megfogal­mazták: túllépnek a humánum határán? Milyen ismereteik és milyen jogalapjuk van ahhoz, hogy két­ségbeesett helyzetükben két isko­la becsületén foltot ejtsenek?! Ismerik azon iskolák tevé­kenységét? Meggyőződtek az ott folyó oktatás és nevelés színvo­naláról? Vagy úgy gondolják, hogy az odajáró gyermekek szülei csu­pán a talmi csillogás miatt járat­ják mindannyian oda csemetéjü­ket? Valóban, akad, akit az ideáliabb körülmények vonza­nak. De azt tudhatják a levélírók is, hogy több száz gyermek ese­tében ez nem így van. Ugye? A levél szörnyűségei közül szcimomra a legborzongatóbb: a hús gyár kifejezés volt. M agyar­történelem szakos lévén szörnyű asszociáció réme sejlett fel ben­nem. Napok óta ez kínoz legfá­jóbban! Az ember azért születik ember­nek, hogy felül tudjon emelkedni, kulturáltan tudjon megoldani nehéz helyzeteket: „... ember lenni mindig, min­den körülményben." Ahogy a költő mondja. Tisztelettel: Meggyes Miklósné a József Attila Altalános Iskola igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents