Esztergom és Vidéke, 1999

1999-05-27 / 21. szám

1999. április 22. Esztergom és Vidéke (Folytatás az 1. oldalról) József vállalkozó panaszolta el ezután, hogy a városvezetés régóta halogatja a Sziget csatomázásának a befejezését, hátráltatva ezzel a vendéglátás fejlesztését. (Megnyugtató választ nem kapott, Miavecz Jenő pénzhiányra panaszkodott, dr. Könözsy László ezzel kapcsolatban újabb pénzszerzési lehetőséget vázolt fel, de hogy ebből mikor lesz csatorna, az nem derült ki.) Meggyes Tamás alpolgármester kemény hangon kért magyarázatot arra, hogy ő miért csak most kapott hivatali mobiltelefont, holott két alpolgármester társa már két hónapja rendelkezik ezzel. Firtatta, milyen pénzügyi terheket rónnak e telefonok a városra, és hogy milyen egyéb szolgáltatásokat kapnak, a Városháza dolgozói. (A polgármester javaslatára a testület megszavazta, hogy a következő ülésen részletes tájékoztatót kapjanak e kérdésekkel kapcsolatban.) Török József bejelentette, hogy hollandiai magyarok évek óta segítik városunkat, most újabb adomány érkezik: egy tűzoltóautó és egy szemétpréselő-szállító jármű. Javasolta: az önkormányzat mondjon hivatalosan is köszönetet a támogatásért. Az ülés utolsó nyilvános napirendi pontjában Koditek Pál millenniumi tanácsnok előterjesztését vitattákmeg a képviselők az 1999. évi millenniumi felhasználási tervről. Lengyel Károly alpolgármester felszólalásában kifogásolta a beterjesztett anyag néhány ellentmondását, a beterjesztés késedelmességét, de legfőképp a korábban jóváhagyott terveken túllépő elképzeléseket, melyek összességükben többe kerülnének a városnak, mint a Balassa iskola megszüntetésével megspórolható összeg. Javasolta, hogy e két rendezvény közül a gasztronómiai és népzenei fesztivál megrendezését ne támogassa az önkormányzat, a Fesztergom 2000 elnevezésű ifjúsági fesztivált pedig egy csökkentett összeggel segítse. Tóth József egyrészt azt kifogásolta, hogy Kertváros kimaradt a millenniumi tervből, másrészt nem tartotta helyesnek, hogy az önkormányzat nyakra-főre olyan kötelezvényeket vállal, amit aztán majd nem tud teljesíteni. Csernusné Láposi Elza az egyeztetés hiányára hívta fel a figyelmet, valamint arra a jogszabályra, hogy a pályázattal támogatott rendezvényeket civil szervezetekkel nem lehet lebonyolítani. Reálisabb pályázati összegeket javasolt, és szerényebb tervezést, hiszen a millenniumi iroda jelenlegi személyi állománya mindezt nem képes megszervezni és megrendezni. Először Koditek Pál, majd Meggyes Tamás védte meg a tervezetet. Mindketten azon a véleményen voltak, hogy e rendezvényekre szükség van, azok idomulnak a város egyéb rendezvényeihez, szervezésükre és megrendezésükre pedig elegendő a millenniumi irodán dolgozó három fő és az őket segítő külső szakemberek munkája. Az alpolgármester kiemelte, hogy januárban épp a most kifogásolt szórakoztató rendezvényeket hiányolta a testület, melyeket különben is nagyszerű befektetésnek tart. Végül Könözsy László megszavaztatta Lengyel Károly módosító javaslatát, melyet a testület többsége elfogadott, így a millenniumi tervezet, az egyes programok és azok költségei e módosítással lettek véglegesítve. Ezután zárt ülés következett. VENDEGÜNK VOLT dr. Kovács Árpád, a Számvevőszék elnöke Szombaton reggel érkezett a fővárosból, a Városházán tárgyalt dr. Könözsy László polgármesterrel, majd megtekintette akiállítást és vásárt, valamint beszédet is mondott. Szeretettel és tisztelettel szólt elődjéről, néhai Hágelmayer Istvánról, aki dorogi fiatalként később a bencések diákja volt, majd a közgazdasági technikumban érettségizett. A Pünkösdi Vásár születésénél is itt volt, 5 éven át fővédnökként szerepelt. Dr. Kovács Árpád mérnök, közgazdász, ezért véleménye különösen figyelemre méltó: -Az esztergomiak vásárszervező készsége túl nyúlik a szűkebb régión. Itt találkoztam német kamarásokkal és pozsonyi iparosokkal, lengyel kiállítókkal. Azt is örömmel mondtam el, hogy a Mária Valéria híd újjáépítését Varsóban az Európa Unió közlekedési főbiztosa fontosnak tartotta és két éven belül felépül. Ami Európának fontos azt bizony nekünk is illik támogatni. Vonatkozik ez a szűkebben vett szakmánkra, a Számvevőszékre, melyet már átvilágítottak. Kisebb hibáink ugyan vannak, de rendszerünk működőképes. Az esztergomi látogatásom megygyőzött arról, hogy fejlődni akaró, tehetséges emberek viszik a gazdaságot, támogatnunk kell történelmi múltja és biztató jövője okán. A vendég népes kísérettel minden kiállítóval találkozott a saját standján. Volt ideje, fél napot erre szánt. (Pálos) Kavargó indulatok Szentgyörgymezőn Az a két héttel ezelőtti képviselő-testületi döntés, mely megszüntette a Balassa iskolát, Szentgyörgymező egyetlen iskoláját, olyan indulatokat, olymérvű tiltakozást hozott létre e városrészben, amelyek máig sem csillapodtak le. Az elmúlt héten a pedagógusok is, a szülők is, a diákönkormányzat is találkozott a döntésthozó képviselőkkel. Próbálták meggyőzni az iskolát felkereső városatyákat, hogy a megszüntető határozat mennyire sérti a tanulók érdekeit. Úgy tűnik, hasztalan. Pedig logikusnak látszik - s ennek hangot is adtak az érintettek -, hogy a kényszerű iskolaváltás sokkal komolyabban meg fogja viselni a gyerekeket, sőt a szülőket is, mint azt a döntéshozók gondolták. Új környezet, új nevelők, új tankönyvek, új módszerek, naponta utazások... A hét végére fórumot hívott össze Varsányi Andrásné iskolaigazgató, amelyre a szülőkön és nevelőkön kívül meghívta a helyi általános iskolák vezetőit és a képviselőket is. A csaknem 200 szülő szinte egy emberként ítélte el az iskolabezárást. Többen is felvetették, hogy „szupermozgékony", nehezen nevelhető, tanulási nehézségekkel küszködő gyermekeiket, akikkel más iskolában nehezen boldogultak a pedagógusok, ez az intézmény szeretettel és megértéssel fogadta, olyan törődési tapasztaltak, mely meghozta az eredményét. Bár az iskolaigazgatók, illetve helyetteseik hosszan ecsetelték iskoláik előnyös adottságaik, ismertették a felvehető létszámot, a szülők kijelentették: ragaszkodnak a régi iskolához. Feltűnő volt, hogy kérdéseikre, logikus érveikre a szülők és a pedagógusok nem kaptak érdemleges választ a megszüntetést javasló képviselőktől. Kiss Tamás, Osvai László, Schiller-Kertész Tamás főleg pénzügyi indokokat hangoztattak, de alig hihető, hogy az iskolamegszüntetéssel megspórolt mintegy 20 millió forint sokat segítene a többi iskolán - különösen akkor, ha el kell helyezniük valahogy a jelentkező balassás tanulók tömegét. Visszás ez az érv azért is, mert a „spórolós" képviselők zöme ugyanezen a héten hajlandónak mutatkozott 18 milliót áldozni egy gasztronómiai fesztiválra. Osvai doktor bátorságát dicséri, hogy ki mert állni érveivel a szülők elé, holott tudta, mennyire elítélik azért, hogy szentgyörgymezői létére az iskola ellen szavazott. A megszüntetést ellenzők nevében Lengyel Károly alpolgármester érvelt, nagyon hiányolták viszont a tanárok és a szülők dr. Könözsy László polgármestert, aki szentgyörgymezői létére sem erre a fórumra, sem a korábbi megbeszélésekre nem jött el, s más formában sem próbált osztozni a balassások gondjaiban. Hogy a„nép hangja" mennyire nem befolyásolta a „13-akat", azt legjobban Miavecz Jenő képviselő felszólalása fejezte ki. Azt nyilatkozta, ha a megyei szakértők sérelmesnek találják a gyermekekre nézve a mostani határozatot, akkor visszavonja döntését, hiszen ő nemcsak a gazdasági, de a szakmai szempontokat is nézi. Szép és számonkérhető nyilatkozat. Szépséghibája csak az, hogy azt igazolja: választott képviselőink közül sokan inkább hallgatnak 2-3 kívülálló szakértő véleményére, mint a választópolgárok egységes óhajára. Szába Nyílt levél egy „húsgyár"-elnevezés kapcsán Tisztelt Szülök! Mélységesen elszomorított és felháborított az a leírt és nyilvánosan elhangzott vélemény, amelyet néhány napja a képviselő-testületi ülésen ismertettek. Minden szülőt, pedagógust megrendít egy olyan kényszerdöntés, amikor egy nagymúltú iskolát be kell zárni. Természetesen leginkább szenvedő alanyai azok a gyermekek, akik nem tehetnek a születések számának csökkenéséről, gazdaságosság elvéről fs hasonló kritériumokról. Ok szeretnének felhőtlenül élni, biztos, nyugodt körülmények között tanulni, meghitt, kis közösségen belül szeretetben felnőni. Fáj a szülőnek, hogy elképzeléseit nem tudja kellő képpen megvalósítani. A pedagógus, aki hivatásként választott életpályát, lehet hogy hivatását kényszerül elhagyni. Mindezeket megélni könyörtelenül nehéz dolog. Mégis! Mennyire megoldás az, hogy sebeinkért más vétlen embereken ejtünk sebet?! Nem gondolták azok a szülők, akik azokat a hihetetlenül bántó, súlyos rágalmakat megfogalmazták: túllépnek a humánum határán? Milyen ismereteik és milyen jogalapjuk van ahhoz, hogy kétségbeesett helyzetükben két iskola becsületén foltot ejtsenek?! Ismerik azon iskolák tevékenységét? Meggyőződtek az ott folyó oktatás és nevelés színvonaláról? Vagy úgy gondolják, hogy az odajáró gyermekek szülei csupán a talmi csillogás miatt járatják mindannyian oda csemetéjüket? Valóban, akad, akit az ideáliabb körülmények vonzanak. De azt tudhatják a levélírók is, hogy több száz gyermek esetében ez nem így van. Ugye? A levél szörnyűségei közül szcimomra a legborzongatóbb: a hús gyár kifejezés volt. M agyartörténelem szakos lévén szörnyű asszociáció réme sejlett fel bennem. Napok óta ez kínoz legfájóbban! Az ember azért születik embernek, hogy felül tudjon emelkedni, kulturáltan tudjon megoldani nehéz helyzeteket: „... ember lenni mindig, minden körülményben." Ahogy a költő mondja. Tisztelettel: Meggyes Miklósné a József Attila Altalános Iskola igazgatója