Esztergom és Vidéke, 1999
1999-05-20 / 20. szám
1999. április 22. Esztergom és Vidéke Jeles napok - népszokások májusban Az év ötödik hónapja Maia római istennőről kapta nevét. Legnevezetesebb napjai a „fagyosszentek": Pongrác (május 12.), Szervác (13.), Bonifác (14.), de sokan idesorolják Orbánt is (25.), akinek napja búcsújáról is nevezetes Esztergomban. A fagyosszentek napjaiban gyakorta beáramlanak a hideg sarkvidéki légtömegek a Kárpát-medencébe, s mindez jelentős lehűlést idéz elő. Következménye a májusi fagyok gyakori kártétele a gyümölcsösökben, veteményes kertekben, de még a szántóföldeken is. A fagyhatás elsősorban a hajnali órákra korlátozódik, régebben füstöléssel védekeztek ellene, újabban a fagyoknak jobban ellenálló növényfajták meghonosításával próbálják e károkat kivédeni. A kalendáriumokban május 6-a „babvetö" János napja volt, ekkor vetették el ugyanis sok helyen a hüvelyeseket. Májusban kerülnek a talajba a melegigényes uborka, cukkini, csillagtök magjai is, valamint a paradicsom és a paprika fej lett palántái. Mivel e növények tápigénye igen nagy, ezért helyes, ha az ültetőgödörbe komposzt vagy szerves trágyát is teszünk. Ebben a hónapban kezd émi a földieper és a korai cseresznye. Sok munkát ad a kertekben a gyomlálás, a kapálás, a fűnyírás. A lenyírt fű, a kigyomlált gaz alkalmas a komposztálásra, de kiváló talajtakaró is. Május „zöld napja" 10-e volt, a Madarak és fák napja. Természetgyógyászat A környezeti ártalmak Megbetegedéseink kisebbik hányada saját életmódunknak köszönhető, nagyobbik része viszont a bennünket körülvevő környezet különböző behatásainak a következménye. Közismert, hogy a levegő, melyet belélegzünk, tartalmaz olyan gázokat és szemcsés anyagokat, amelyek negatív hatással vannak szervezetünkre. Kint a természetben, az erdőkben, réteken, de a városi parkokban is a légszennyezés elenyésző, nagy mértékben megnőhet viszont a forgalmas utcákon, a füstöt okádó gyárak közelében és persze a dohányfüstös, zsúfolt termekben is. A rossz levegő érzékszervileg is észlelhető. Nem úgy a különböző sugárzások. Ezek egy része ugyan műszerekkel mérhető, más részük csupán feltételezett, illetve az állatok néhány faja és a különleges érzékenységgel rendelkező emberek tudják csupán felfogni. Ilyenek a kozmoszból érkező sugárzások, és ilyenek a föld belsejéből feltörő hullámok. Az előbbiek közül közismert például a Nap ultraibolya sugarainak hatása, de feltételezik, hogy más égitestek is bocsátanak ki valamilyen rezgéseket, melyek szintén hatással lehetnek ránk - mégpedig e csillagok, bolygók egymáshoz és Földünkhöz viszonyított helyzetétől függően különböző módon. Lényegében ezen alapszik az ún. csillagjóslás is. A földből jövő rezgéseket többen képesek érzékelni ún. varázsvesszővel" vagy ingával. Őket kérdezik azok, akik kutat akarnak fúratni, de egyre inkább érdeklődnek az emberek a lakásokban mérhető sugárzások iránt is. Kovács András, az ismert „radiesztéta" szerint a betegségeknek mintegy 80 százaléka a fekhely alól érkező káros sugarak hatására alakul ki - vagy közvetlenül előidézve a kórt, vagy felerősítve más környezeti hatást. A földalatti vízerek mellett azonban más „erek" is találhatók a földben. Ezek az ún. Hartmann-zónák, amelyek a Föld szélességi és hosszúsági köreivel párhuzamosan, szabályos hálózatot alkotnak a talajban. A vízerek és a Hartmann-zónák egészségre káros hullámai a metszéspontokban lényegesen felerősödnek, s ezeket hosszabb időn át felfogva a szervezet előbb-utóbb megbetegszik. Az egyes egyének nem egyformán reagálnak azonban a sugarakra. Ez utóbbi megállapítás még nincs igazán igazolva, mint ahogy az sem, hogy maguk az emberek is befolyásolhatják e sugárzásokat: erősíthetik vagy gyöngíthetik azokat. Ugyanígy sokan vitatják még azt az állítást, hogy az emberek is bocsátanak ki rezgéseket - kisebb-nagyobb mértékben, tudatosan vagy öntudatlanul -, és ezek a rezgések hatással lehetnek mások egészségére. Sok természetgyógyász él ezzel a képességével: gyógyító hullámokat, „életerőt" ad az őt felkereső betegnek. Ez valószínűleg negatív irányban is hathat, nem teljesen alaptalanok tehát a boszorkányokkal kapcsolatos régi hiedelmek. A környezeti ártalmak egyik ismert formája az allergia, mely a szervezet érzékenysége a szennyezett levegő egyes alkotóelemei, bizonyos növények virágpora, illata, illetve egyes állatok szőre, tolla, nyálkája iránt. Allergiát okozhatnak különféle ételek is. Az egyes allergénekre a bőr, a szem, valamint a légutak és az emésztőrendszer bemeneti nyílásai reagálnak leginkább, ezért ezek elváltozásai jelzik mindenekelőtt a betegséget. Vágvölgyi Katalain, esztergomi „környezetgyógyász" régóta foglalkozik Esztergom környezetszennyezésének mérésével, és birtokában van egy olyan készülék, amely azt is ki tudja mutatni - néhány perces egyszerű vizsgálattal -, hogy a vizsgált személy milyen anyagokkal szemben allergiás. Szolgálatait már korábban felajánlotta az iskoláknak, de eddig tudomásom szerint-egyedül a Balassa iskola élt ezzel a lehetőséggel. Szegény balassások! Az iskolájuk megszüntetése miatt őket ért sokk szintén kiváltója lehet bizonyos betegségeknek. De erről majd legközelebb! Sz.B. Élő hagyományaink Az Orbán-napi búcsú Szent Orbán kultusza több mint ezer éves az elzászi szőlővidéken, de a középkorban hazánkba is eljutott. A szentet elsősorban az egri és a gyöngyösi borvidéken választották patrónusuknak a bortermelők. Esztergomban is többszáz éves az Orbán-napi hagyomány. Ezt kutatta és írta meg szakdolgozatában az elmúlt években Sasváriné Ipolyi Éva tanítónő. Tőle tudtunk meg néhány érdekességet: - Az Orbán-naphoz fűződő időjárási regulák évszázados megfigyelésen alapulnak. Május első és utolsó harmadában visszaesik a hőmérséklet - éppen a szőlővirágzás idején. Azt tartja a népi hagyomány: Orbán mondja meg, mennyi hordó kell! Hogy Szent Orbán közbenjárását megnyerjék, a szőlőhegyeken szobrot, kápolnát emeltek tiszteletére. így történt ez Esztergomban is, ahol a Galagonyás út végén már a 18. században állt egy kápolna. Ez az idők viharában elpusztult, de romjaiból 1902-ben Fehér Gyula belvárosi plébános kezdeményezésére új kápolna építését kezdték el Vaszary Kolos érsek támogatásával. 95 évvel ezelőtt Pünkösd hétfőjén vezette oda az első búcsús menetet a derék plébános. Ezt a hagyományt Lékai bíboros elevenítette fel. Mise után a gazdák azóta is kimennek Orbán-napján pincéikhez, és jó borral, ízletes harapnivalóval ünnepelik meg védőszentjüket. Természetjáró A sárga gévagomba nyomában Többféle népi néven ismerték és ismerik: füzfagomba, reves cseresznyefa-gomba, karélyos tinóru, fűzfatüdő, kénsárga gévagomba. A„géva" elnevezés egyébként szláv eredetű szó, s végső fokon azonos a szintén átvett „golyva" szavunkkal, amely dudort, kinövést jelent. Élénksárga színéről messziről felismerhető. Nagyméretű (10-40 cm-es) likacsosgomba. Félkör és gumó alakú termőtestei egymással többnyire szabálytalanul összenőttek. Fölül élénk narancssárga, téglavörös, alul élénk citromsárga, kénsárga színűek. Húsa sárgásfehéres, kezdetben sajtkeménységű, rostos, savanykás ízű és szagú, később megkeményedő, bőrszíjszerűen szívós. Élő és elhalt lombos fák törzsén, tuskóján, tavasztól őszig előfordul. Esztergomban a Duna-parti fűzfákon van jelentős előfordulása. Sokan gyűjtik is itt. Az első idei gévagombát május 10-én hozta el a gombaszakkörbe Darázs Dénes, aki szerint cseresznyefán nőtt. A sárga gévagombáról igen régi adataink is vannak: Szent Hildegard apátnő (1100—1178) közlése szerint az epilepszia és a reuma gyógyítására használták, Mattioli udvari orvos (1500—1577) veszélytelennek, azaz ehetőnek tartotta, éppúgy mint minden fán növő gombát. Clusius németalföldi természettudós Nyugat-Pannóniában két különböző fajként írta le, és közölte egy ismeretlen festőnek e gombáról készült akvarelljét. Büszkék lehetünk arra, hogy Magyarországon készült a világ első gombáskönyve (1601!), a Clusius Codex, melyben Clusius nyugati vidékeink ehető és „bolond" gombáit mutatta be. Clusius ugyanis gyakran időzött az országban Batthyány Boldizsár vendégeként, s ez idő alatt összegyűjtötte, rajzokon megörökítette az összes itt fellelhető gombát. E gomba fogyasztása országonként, tájegységenként igen változó. NyugatEurópában a nagyvárosok csemegeboltjaiban nagyraértékelt különlegességként árusítják. Magyarországon is sok helyen fogyasztják, de nem szerepel a piacon árusítható fajok között! A gévagombából szinte minden ételféleség elkészíthető. Leírásáról, gyűjtéséről és étkezési felhasználásáról a Székesfehérvári Gombászok Baráti Körének vezetője, dr. Dravecz Tibor írt tanulmányt. E tanulmányt részünkre is elküldte, mert hosszú évek óta vagyunk vele gombász-baráti levelezési kapcsolatban. Az elkészíthető ételféleségek: leves, gombagulyás, párolt gévagomba, tojásos gomba, rántott gomba bécsiszelet- és Orlymódra, sült gomba, gombafasírt, gombakrokett, gombás rakott hús, majonézes gomba, svédgomba, gombasaláta, rizses gomba. A fentiek közül néhány receptet közlünk. Gombaleves-. Az apró kockára vágott vagy ledarált sárga gévagombát és az ugyancsak apróra vágott vöröshagymát margarinnal, vajjal vagy olajjal pároljuk, sózzuk, borsozzuk, majd erőleveskockával és petrezselyemzölddel ízesítjük, vízzel felengedjük és összeforraljuk. Rántott gomba bécsi szelet módra: A gombát felszeleteljük, enyhén sózzuk, lisztbe, tojásba, zsemlemorzsába forgatjuk, olajban pirosbarnára sütjük. A morzsába mandulát is reszelhetünk. Frissen tálaljuk tartármártással, rizskörettel, hasábburgonyával. Gombafasírt: A felszeletelt gombát zsiradékon pároljuk, amíg a leve elfő. Ezután vöröshagymával, fokhagymával és áztatott zsemlével húsdarálón ledaráljuk, tojást keverünk bele, majd sóval, borssal, majoránnával, esetleg oreganóval fűszerezzük. Zsemlemorzsába forgatva pogácsákat szaggatunk és olajban kisütjük. Feltétnek főzelékhez, vagy önállóan rizs, ül. burgonyakörítéssel tálaljuk. Svédgomba: Olajon világosra sütjük a reszelt vagy igen apróra vágott vöröshagymát, beletesszük a csíkokra vágott gombát és sóval, borssal ízesítve pároljuk míg saját levét elfőtte. Paradicsompürét, babérlevelet (ezt a végén kivesszük), reszelt citromhéjat teszünk bele, néhány percig felforraljuk, végül citromlével meglocsoljuk és hűtve tálaljuk. Készíthetjük kakukkfűvel, oreganóval és kevés cukorral is. Klotz József