Esztergom és Vidéke, 1999

1999-01-21 / 3. szám

Bemutatjuk az Oktatási Bizottság új elnökét — lapunk 3. oldalán — ESZTERGOM es VIDEKE ELKÉSZÜLT A HÍD FELÚJÍTÁSI TERVE Az elmúlt héten a közlekedési szaktárcánál elkészült a Mária Valéria híd felújítási terve. A hírek szerint ma, január 21-én ül össze Párkányban a szlovák-magyar vegyes bizottság, hogy a tervet, a pénzügyi feltételeket és az építkezés ütemzését megvitassák. A feleknek újra kérelemmel kell fordulniuk az EU-hoz, mivel a Phare-alaptól a híd építésére korábban kapott összeg felhasználásának határideje az elmúlt év végén lejárt. A híd tervezett költsége 3,5-4 milliárd forintnak felel meg, amiből a Phare-támogatáson felüli összeget a két építkező fél megosztja egymással. Az ezévi magyar országos költségvetés a híd céljaira 350 millió forintot különített el. A tárgyalás eredményétől az várható, hogy a felek megegyeznek egy gyorsított ütemű - 18 hónapos - építésben. Előzzük meg a környezeti károkat a Dunán is! A Prímás-sziget Nagy-Duna menti partszakaszán tavaly nyár óta alapos rehabilitációs munka folyik. Az Esztergomi Evezősök Hajós Egylete vízi telepe előtt már visszatért a régi szép, kavicsos, tiszta part. A Palkovics-padról újra átlátni a Duna túloldalára A széles körű esztergomi kezdeményezést támogatta Jakus György, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője is, akivel még a munkák téli leállása előtt beszélgettünk. - Ön előbb evezősként, majd mérnökként megszerette a Dunát. Jól látjuk? - Egész életem a Dunához kötődik. Passauban születtem, édesapám hajóskapitány volt, Nagymaroson nőttem fel. Az ereimben talán nem is vér, hanem a Duna vize folyik. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának vízépítő szakát végeztem. Mindvégig, minden beosztásban a legjobb tudásom és szakmai meggyőződésem szerint foglaltam állást, dolgoztam a Duna érdekében. A vízlépcső építése során munkatársaimmal kemény küzdelmek során értük el, hogy több pótlólagos beruházás bekerült a tervekbe. Azt képviselem: nem kártalanítani kell, hanem megelőzni a környezeti károkat, kiküszöbölni a természet pusztítását. Mi ndvégig szóvá tettem a műszaki képtelenségeket, hittem abban, hogy a nyilvánvaló, kimutatható tényeket nem lehet letagadni, eltorzítani. Jól láttam, hogy Szlovákia a Duna elterelésére készül, jeleztem is, hogy mi lehet ennek a következménye. - Számíthatunk-e az esztergomi Duna-szakasz további megóvására? - Szakmai meggyőződésem szerint igen. A bősi vízlépcső 1992 óta üzemel féloldalasan. Szlovákiában megépültek az ehhez szükséges létesítmények, mi pedig eddig még csak a károkat mérsékeltük. Nemcsak a hajózást és az árvízvédelmet kell szem előtt tartani, hanem az egész Duna-völgy rehabilitációra szorul. Ez a Duna-szakasz már a vízlépcső-építés előtt is sérült táj volL Megindult az öregedés folyamata, a főmeder elszakadt a mellékágaktól. A Duna Európa nagy folyója, sok ország életfeltételeit befolyásolja. Ezért a mi Duna-szakaszunk sem mehet tönkre, megóvása kötelességünk! (Képünkön a gyógyításra váró esztergomi Nagy-Duna egy szakasza) Pálos M * • ••• 1 Hm Nyíltlevél városunk vezetőihez Tisztelt Polgármester Úr-Tisztelt Alpolgármester Úr! Esztergom város alulírott civil szervezetei, a város polgárai és a városvezetés előtt is ismert, hogy a Mária Valéria híd mederpilléreinek tervezett emelése csak a ma már műszaki műemléki értéket képviselő híd eredeti látványának sérelmére oldható meg. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatá ezt a határértéket az árvízi hajózási vízszint felett - az új hidaknál egyébként előírt - 9,5 m-es űrszelvénymagasságban határozta meg. Az OMvH 11408/95. szám alatt iktatott 1995. július 14-i állásfoglalása szerint: Ez a „... műemléki szempontból még elfogadható esztétikai és miiszaki tűréshatár, melynél Esztergom látványa a müemlékegyüttes összképének sérelme nélkül érvényesül." Erre a szintre készült az Esztergom városa által megrendelt kétnyelvű „Megvalósíthatósági tanulmány" is. Ezen alapos érvet - nemzetközi szaktekintélyek véleményére támaszkodva - azzal kívánjuk kiegészíteni, hogy amennyiben az újjáépülő híd magasítása a fent említett tűréshatár felett történne meg, az így bekövetkező esztétikai torzulás kockáztatja az Esztergomi Várhegy műemlékegyüttes jövőbeni, Világörökséggé történő nyilvánításának lehetőségét. Az ICOMOS irányelvei ugyanis a történeti érték mellett a természetesés az épített környezet harmóniáját is számon kérik. Úgy véljük, egy alaposan tételezhető jövőbeni kedvezőtlen döntésnek elébe kell menni azzal, hogy a híd leendő magasságánál e szempontrendszemek is teret adunk. Ez nemcsak magyar, hanem egyben szlovák érdek is, hiszen Esztergom kultúrtörténeti, turisztikai felértékelődése a regionalitás feltételrendszerének jövőbeni kiteljesedésében Párkány és kisrégiója érdekeit egyként szolgálni fogja. 1995. augusztus 24-én, a szlovák-magyar szakértői tárgyalásokon Regős Szilveszter úr, a KHVM főosztályvezetője, a magyar tárgyaló delegáció vezetője felvetette és ajánlotta, hogy a híd 9,5 méter űrszelvénymagassággal épüljön fel. A magyar fél azonban kötelezettséget vállalt arra, hogy ezt a magasságot - ha később mégis szükség lenne rá - megemeli. A szlovák fél ekkor ezt a javaslatot elvetette. A jelen kedvező politikai helyzetben úgy gondoljuk, esély van arra, hogy a szlovák fél más értékrendet követve talán fogékonyabb egy, az ő érdekeit is hosszabb távon szolgáló kompromisszumos megoldás elfogadásában. Műszaki oldalról ugyanis biztosítható lenne a híd jövőbeni ,.kényszerű" megemelése, ha a főtartók támaszai alatt - az építés folyamatában - kiképeznék a hidraulikus sajtók helyeit. Esztergom jövőbeni érdekeit szem előtt tartva véleményünk szerint eddig lehet elmenni a kompromisszumok területén. Alulírottak kérjük Önöket, mint Esztergom város vezetőit, hogy a levelünkben foglaltakat tegyék magukévá, s a következő januári vagy februári párkányi egyeztető tárgyaláson álláspontunkat ismertetni szíveskedjenek. Esztergomban, 1999. január 14. Dr. Horváth Istv

án, az Esztergomi Polgáregylet elnöke \Homor Kálmán,

jaz Esztergomi Hídbizottság ügyvezető elnöke Koditek Pál, az Esztergom Barátainak Egyesülete elnöke Szendi Gábor, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület elnöke Dr. LeeUÖssy Lóránt, az Esztergomi Balassa Társaság elnöke Kund Ferenc, Komárom-Esztergom Megyei Építészkamara alelnöke