Esztergom és Vidéke, 1999

1999-05-13 / 19. szám

1999. április 22. Esztergom és Vidéke Tavaszi gombák A korai gombák közül legértékesebb az ízletes kucsmagomba. Sárgásbarna süvege méhsejtszerűen gödrös. A gomba törékeny húsú és belül teljesen üres. Az üreg a tönkben közveüenül folytatódik. Füves, bokros helyeken, erdei tisztásokon, erdőszélen április-május hónapban terem. Nemcsak ez a faj, hanem hasonló társai is ehetők. Ilyenek a hegyes kucsmagomba és a fattyú kucsmaAz ízletes kucsmagomba gomba. Az előbbi süvege olajbarna, hosszanti sorokba rendezett gödrökkel. Az utóbbinak aránylag kicsi a kucsmája, kúp alakú, sötétebb barna vagy zöldesbarna színű. A gödröcskék itt is sorokba rendeződnek, közöttük kiemelkedő, feketés színű bordák vannak. Az ízletes kucsmagombától abban is különbözik, hogy a süveg alsó széle és a tönk között hézag van. A kucsmagombák legfontosabb ismertetőjele nem a gombák külsején van, hanem belül. E gombák belseje teljesen üres. Nagyon fontos az ehető kucsmagombák megkülönböztetése a mérges papsapka gombáktól. Ez utóbbiak süvege nem egyenletesen gödrös, hanem ráncos tekervényekből, szabálytalan lapokból áll, belsejük pedig több üregre oszlik. A szakértő által megvizsgált, fogyasztásra szánt kucsmagombákat igen gondosan mossuk meg, hogy ne maradjon homok a süveg gödröcskéiben. Igen jó levesbe, rizses-gombának, vagy hússal töltve, de lehet sütni szalonnával is. Szárítva kiváló ízű, aromás fűszer. Klotz József Bevezetés Egy valamirevaló utcai könyvárusító pavilon ma már legalább 8-10 természetgyógyászati könyvet kínál. Az újságosbódékban is válogathatunk a természetgyógyászattal foglalkozó folyóiratokban. Szándékosan nem írtam „szakkönyvet" és „szakfolyóiratot". E kiadványok jó része ugyanis nélkülözi a szakszerűséget, a tudományos alaposságot, a hiteles adatokat. Túlteng azonban bennük a misztikum, ami viszont irritálja a ma emberét. Az átlagember - sőt az átlag feletti is - hiteles tényeket, bizonyítékokat igényel, és világos, értékelhető és befogadható magyarázatokat. A természetgyógyászatnak számos híve, de még több ellenzője akad. Sok még a kétkedés, ami legtöbbször nem is az egész természetgyógyászatra, csak annak valamely ágára vonatkozik. Az akkupunktúra, a talpmasszázs, az íriszdiagnosztika létjogosultságát vagy a gyógynövények kedvező hatásait ma már szinte senki sem vitatja. A misztikusabb dolgokról - mint a csakrák és meridiánok, az aura és a harmadik szem, vagy például a „szellemgyógyászat" - már megoszlanak a vélemények, és több a kételkedő, mint a hívő. Ront a helyzeten, hogy egyes eredményesen gyógyító természetgyógyászok olyan magyarázatokat keresnek saját tevékenységük sikerére, ami többnyire teljesen tudománytalan, igazolhatatlan, s csupán egy-két túlfűtött agy szüleménye. Jó példa erre az a K.A., aki nagyszerű eredményeket én el súlyos betegségek radiesztéziás gyógyításában, mint ember is szimpatikus, s talán éppen ezért tudta elhitetni számos rajongójával, hogy ... az emberiség a Saturnus bolygóról származik, hogy a maya és a magyar nép közös eredetű, sőt az egyiptomi hieroglifák is csak magyar ember számára érthetőek, ... és lehetne még sorolni a minden alapot és bizonyítékokat nélkülöző teóriákat. Mi tehát az igazság a természetgyógyászatban? Mi az, aminek hitelt adhatunk, mert eredményei bizonyítják valódiságát, s mi az, ami még jócskán bizonyításra vár? Új sorozatunkban szeretnénk elősegíteni az Önök tisztánlátását. Segítségünkre lesz ebben Vágvölgyi Katalin kömyezetgyógyász (tiltakozik a természetgyógyász elnevezés ellen!), aki nemcsák vizsgálati és gyógyítási eredményeivel szerzett hímevet magának Esztergomban és környékén, de a környezetvédelmi minisztérium támogatásával jelenleg is hatékony kutatómunkát végez - elsősorban a környezeti ártalmak kiszűrése és az allergia gyógyítása terén. Kari - akivel együtt tanultam magam is a természetes gyógymódok legegyszerűbb formáit annak idején Tóth Zsuzsától, a legelső hivatalos esztergomi természetgyógyászok egyikétől ezúton is kéri az iskolák vezetőit, tanárait, tegyék lehetővé, hogy minél több esztergomi gyermeken végezhessen allergiás vizsgálatot - annál is inkább, mert ez mindenekelőtt a gyermekek érdeke. Kérjük egyben kedves olvasóinkat, hogy a témához kapcsolódó esetleges kérdéseiket juttassák el szerkesztőségünkbe. ígérjük, kielégítjük kíváncsiságukat... Vagy legalábbis megpróbáljuk. Sz.B. Pillantsunk a kullancsunkra...! Kullancs által terjesztett, és emberre is veszélyes betegséget Magyarországon lényegében kettőt ismerünk: a közismert vírusos agyvelőgyulladást és az újabban felfedezett Lyme (ejtsd: lájm)-kórt. Az előbbi betegség a súlyosságával, az utóbbi a gyakoriságával tűrnk ki. Míg a vírusos agyvelőgyulladás két-három hét alatt lezajlik, a Lyme-kór évekig, sőt évtizedekig is eltarthat, ezalatt újabb meg újabb szervek bántalmát okozhatja. A vírusfertőzés tünetei a csípéstől számított egy hónapon belül jelentkezhetnek, ugyanakkor a Lyme-kór lappangási ideje hetek-hónapok, sőt néha több év is lehet. Fontos különbség, hogy az agy velőgyulladás megelőzhető védőoltással, de a Lyme-kór ellen még nincs oltóanyagunk. A Lyme-kór jellegzetes kezdeti tünete a csípést követően a csípés helyén kezdődő és a széli részein lassan növekvő bőrpír. A pír közepe elhalványul és így gyűrű alakúvá válik. Mivel maga a csípés fájdalmatlan, s a kullancs éretlen alakjai akár a legparányibb szeplővel is összetéveszthetők, a kullancs csípése gyakran észrevétlen marad, a foltot allergiás vagy gombás eredetűnek gondolják. A bőrelváltozás nem fáj, nem is viszket, a legtöbb ember figyelmet sem fordít rá. A folt néhány hét múlva magától is elmúlik. Ám ezt követően szívizomgyulladás, bénulással (leggyakoribb az arcidegbénulás) járó idegrendszeri tünetek keletkezhetnek. Jellegzetes a vándorló zsibbadás, végtaggyengeség, indokolatlan fáradékonyság, feledékenység. A későbbiekben ízületi gyulladások alakulhatnak ki. A Lyme-kór gyógyítható - minél korábban ismerik fel és kezelik helyesen, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. A gyógyítás eszközei a szokásosnál jóval nagyobb adagú antibiotikumok. A Fővárosi Szent László Kórházban működő Lyme-ambulancia minden hétfő-szerdán fogad betegeket az ország egész területéről. A csípés kockázatát megfelelő öltözködéssel lehet legjobban csökkenteni. A kullancs a bokrok leveleinek fonákján és a fűszálakon várakoznak, s mikor a levelekhez érünk, bőrünkkel vagy ruházatunkkal mintegy letöröljük a parazitát. Az első hely, ahol a kullancsokat „be lehet gyűjteni", az a lötyögő szárú nadrág alja. Aztán az így „fogott" kullancs vagy belül kezd fölfelé mászni, vagy kívül. Hogy ne tudjon belül mászani, a nadrág szárát célszerű betűrni a hosszú szárú harisnya alá. Most már csak kívül mászhat, ezért a bő aljú, a nadrágon kívül hagyott trikó vagy ing alatt közlekedik. Hogy ezt elkerüljük, az inget ugyancsak be kell tűrni a nadrágba. Ha nagy a meleg, jobb meztelen hagyni a felsőtestet, semmint lebegő, bő aljú trikót viselni, a kullancs ugyanis fénykerülő, ezért a födetlen testrészen ritkán csíp. A világos színű ruhán könnyebb észrevenni. Sűrű bozótosban célszerű egy fehér vászonsapka viselése, főképp gyerekek esetében. (A kullancs ugyanis a magasból veti magát áldozatára - bokrokon, füveken várakozik. Felnőttet ezért ritkábban ér arcon, fején a csípés, míg gyerekeknél leggyakrabban itt fordul elő.) Kirándulás után feltétlenül vizsgáljuk át magunkat, egymást, külön gonddal minden testhajlatot. TEVTAN, hogy a vérszívót krémmel, benzinnel kell befullasztani: fuldoklás közben a sebbe Öklendezné a gyomrában tanyázó kórokozókat. Fogjuk meg (lehetőleg csipesszel) a parazitát, minél közelebb a bőrhöz, és enyhe, de folyamatos húzással távolítsuk el. Ne rángassuk! Inkább enyhe csavaró mozdulattal vegyük ki. Nem baj, ha beszakad a feje, hisz a vírust vagy a borreliákat tartalmazó nyálmirigyek vagy a gyomor sohasem maradnak a bőrben. Ha a fertőző kullancsot 24 órán belül távolítják el, a fertőzés veszélye minimális; 48 óra múlva már 30 százalékos, 72 óra elteltével pedig közel 100 százalék! Dr. Lakos András PÜNKÖSDI ASZTAL Pünkösd tájékán asztalunkra sok friss kerti zöldség és zsenge baromfi kerül. Régi magyar hagyományaink megszabják az alapanyagokat: csirke, jérce, idei liba ékeskedik a tálakon a pirosra sült krumpli és üdezöld uborkasaláta mellett. Gyümölcsös lepény a desszert, a gyermekek kedvenc itala pedig a finoman illatozó eperszörp. Ezúttal a régi magyar tájjellegű ételeket kínáljuk kedves olvasóinknak. Kunsági csirkebecsinált Hozzávalók (4 személyre): 1 csirke aprólékja, 1 evőkanál baromfi zsír, 1 csomó vegyeszöldség, só, bors, babérlevél, 4 csapott evőkanál rizs, 1 keménytojás, 1 dl tejföl, 1 evőkanál citromlé. A csirkeaprólékot feldaraboljuk, megmossuk, és annyi vízben, amennyi ellepi, feltesszük főnni. A sárgarépát karikákra szeljük, és a zsiradékon megfuttatjuk, hogy sárga színét kieressze. Tovább pirítj uk a petrezselyemszeletekkel, majd hideg vízzel feleresztjük. Hozzáadjuk a félig főtt húst, felforraljuk, sózzuk-borsozzuk, babérlevelet teszünk bele. Lassan forraljuk, közben beletesszük a megmosott rizst, és készre főzzük Tálaláskor vékonyra metélt keménytojást, tejfölt, citromlevet eresztünk bele és elkeverjük. Nagyanyám bundás csirkéje Hozzávalók: 8 darab főtt, rántani való csirkecomb vagy melldarab, só, liszt; a bundázáshoz 3 tojás, csipetnyi só, 4 dl tej, 4 evőkanál rétesliszt, késhegynyi szódabikarbóna és a sütéshez olaj. A húsdarabokat húslevesben megfőzzük, tésztaszűrőben lecsepegtetjük és langyosra hűtjük, majd gyengén megsózzuk. A bundázáshoz mély tányérban felverjük a tojást, hozzáadjuk a lisztet, szódabikarbónát és annyi tejet, hogy nagyon sűrű palacsintatésztát kapjunk. Csomómentesre keverjük. A húsdarabokat lisztben, majd a palacsintatésztában megforgatjuk és olajban mindkét oldalán rózsaszínűre sütjük. Forrón, karikás krumplikörettel, ropogós uborkasalátával tálaljuk. (A karikás krumpli úgy készül, hogy forró zsírba dobjuk a megtisztított, felkarikázott krumplit, kevés vizet öntünk rá és közepes lángon sütjük, míg az alja pirosra sül.) H.G.