Esztergom és Vidéke, 1999

1999-05-06 / 18. szám

1999. április 22. Esztergom és Vidéke fa Ón már a korábbi parlamentnek is tagja volt - miniszterként, majd ellenzéki politikusként. Van tehát összehasonlítási alap­ja. Miben tér el Ön szerint a jelenlegi országgyűlés, a mosta­ni kormánykoalíció a régebbiek­től? - Egészen más szemléletmód ér­vényesül. Előtérbe került a vidék fejlesztése, amit sokan csupán a mezőgazdaságra szűkítenek le, ho­lott ennél sokkal összetettebb do­logról van szó. Ma már minden pol­gármester asztalán ott van egy vas­kos kötet, melyben fel vannak so­rolva a pályázati lehetőségek. Ha egy önkormányzat vállalja az ön­rész biztosítását és megpályázza szükséges fejlesztéseinek központi támogatását, akkor nagyon komoly pályázati összegeket nyerhet el a kormánytól. fa Lassan egy éve működik az Or­bán Viktor vezette kormánykoa­líció, amelynek Ön is tagja. Mi­lyen fontosabb eredményeket, tapasztalatokat hozott ez az Ön száméira? - Már korábban is tapasztaltam, de egyre inkább megerősödik ben­nem, hogy ez a térség nincs igazán szerencsés helyzetben. Ez sok összetevőnek a következménye. Az egyik ilyen ok, hogy az elmúlt 50 évben Esztergom egy tudatos elsi­városításnak volt kitéve. A térség gondja az is, hogy saját önmegvalósítása érdekében nem si­került széleskörű összefogást meg­valósítani, amely még vonzóbbá tenné ezt a vidéket. Ennek a tájnak olyan csodálatos előnyei vannak, amelyek önmaguk is komoly fejlő­dést eredményezhetnének, ha a he­lyi politikusok megfelelően hasz­nálnák ki azokat, s ha a civil szer­vezetek - kellő összefogással - erre rákényszerítenék az önkormányza­tok vezetőit. Eredményként könyvelem el, hogy sikerült ráirányítani e térségre a kormány figyelmét. Orbán Viktor miniszterelnök úr személyesen is itt, a helyszínen érdeklődött Eszter­gom és térségének gondjairól, tá­mogatásáról biztosított minket, s a kormány is elkötelezte magát a Má­Dr. Latorcai János országgyűlési képviselő szerint TÖBB HELYI KEZDEMÉNYEZÉS ÉS NAGYOBB ÖSSZEFOGÁS SZÜKSÉGES ESZTERGOMBAN IS Közel egy éve, hogy az új parlament megkezdte működését. Ebből az alkalomból kértünk interjút dr.Latorcai Jánostól, térségünk országgyűlési képviselőjétől, az Or­szággyűlés Gazdasági Bizottságának elnökétől. ria Valéria híd mielőbbi megépítése mellett. Ismert, hogy folyamatban van a kórház rekonstrukciója. Sajnos, ez az intézmény óriási adóságállo­mányt görget. Ennek rendezése mellett tetemes összeg szükséges a további fejlesztések finanszírozá­sára. Tapasztalható, hogy az egész­ségügyi miniszter úr is személyesen figyel a Vaszary Kolos Kórházra. Kineveztek egy vizsgálóbizottsá­got, folyamatban van egy 150 mil­liós összeg előteremtése is még az idei évben, ami ma, amikor 12 mil­liárdot kellett átcsoportosítani a költségvetésben az árvízkárok mi­att, nem kis dolog. És lehetne sorolni még tovább, mert lenne mit, de azt tapasztalom, ezek nem igazán mennek át a köz­tudatba. fa Közeleg a millennium. Megin­dult az országban a felkészülés ­hol több, hol kevesebb sikerrel. Mennyi az az összeg, amit a kor­mány a millennium sikerére ál­doz, és mit kíván ebből megvaló­sítani? - Úgy látom, a társadalomban a millenniummal kapcsolatban irreá­lis várakozások élnek. Ha visszate­kintünk a honfoglalás millenniu­mára, a századforduló éveire, akkor azt látjuk, hogy a felkészülés nem egyetlen évre korlátozódott. Az ak­kori millennium csupán megterem­tette azt a feltételt, ami lehetővé tette, hogy elinduljon a hosszútávú fejlődés. Ez a cél most is. Aki ab­ban reménykedik, hogy 2000-ben egyik pillanatról a másikra valami­féle átütő erejű változás történik ­például Esztergom arculatában - , az téved. Hiszen a pályázati forrá­sok a legjobb esetben is csak a má­sodik félévben nyílnak meg, s az erre épített beruházások aligha ké­szülnek el az ezredfordulóra. Nem is ez az alapvető cél, hanem az, hogy mindez olyan fejlődést indukáljon, melynek eredménye­ként végre ez a város és környéke kimozdulhat a jelenlegi mélypont­ból. Mindehhez jelentős központi forrás áll rendelkezésre, összessé­gében megközelíti a 20 milliárd fo­rintot, amiből országos szinten ha­talmas beruházásokat lehet megva­lósítani. Ennek a pénznek a zöme ­több, mint 16 milliárd forint - kul­turális beruházásokra, illetve a kul­turális rendezvények finanszírozá­sára fordítható. Hogy néhány konkrétumot is em­lítsek: ebből fedezi a kormányzat a központi rendezvényeket, pl. az esztergomi ünnepségeket is. Ma még kevesen tudják, hogy ilyen cél­lal, de nem ebből a keretből adott a kormány a Királyi Vár rekonstruk­ciójához újabb tetemes összeget, kereken 400 millió forintot. fa Mi az, amire ezen kívül Eszter­gom állami támogatásként szá­míthat a millenniumi felkészülé­sében? - Éppen a napokban szavazott meg a Gazdasági Bizottság egy 300 milliós támogatást a Körösi Kollé­gium felújítására. Említettem már a Mária Valéria hidat, amellyel kap­csolatban most folynak a tárgyalá­sok a várost elkerülő út nyomvona­láról. Milliárdokra rúg az az összeg, amelyet a kormány erre a régióra kíván fordítani. Látni kell azonban, hogy azok a milliárdok, melyek év­tizedek során hiányoztak a fejlesz­téshez, most egyszerre, egyik nap­ról a másikra nem pótolhatók. Na­gyon remélem, hogy az esztergomi önkormányzat is fontosnak tartja az arculatváltást, és egyre nyitottabbá válik az egyes kezdeményezésekre. A város másfél milliárd értékű pá­lyázatot nyújtott be. Ezek elkészül­tében sajátos lehetőségeimmel ma­gam is közreműködtem, és ezután is mindent el fogok követni e pályá­zatok sikere érdekében, bár az nyil­vánvaló, hogy nem nyerheti el va­lamennyi beadvány a szükséges tá­mogatást. fa Sikerült e a kormánynak a kato­likus egyházzal egyeztetnie a millenniumi programokat? Úgy hallottam ugyanis, hogy még a millenniumi év kezdetében sincs konszenzus. - Még nem készült el a teljes millenniumi program. Külön prog­ramegyeztető műhely működik mind a kormánynál, mind az egy­háznál, tárgyalásaik most fognak felgyorsulni. Természetesen az egyházi szent év és az állami mil­lenniumi év nem esik teljesen egy­be, de ez nem okoz problémát. In­formációim szerint Paskai bíboros úr a szent évet ez év karácsonyán hirdeti meg az esztergomi baziliká­ban, s ez 2000 karácsonyáig, Szent István megkoronázásának 1000 éves évfordulójáig tart. Az állami millennium 2000. augusztus 20-án, nemzeti ünnepünkön, Szent István halálának évfordulóján indul ­szintén Esztergomban - jelentős or­szágos eseményekkel. Mint emlí­tettem, itt lesz a parlament kihelye­zett ünnepi ülése, melyen - remé­nyeim szerint - Esztergomot me­gyei jogú várossá nyilvánítanák. fa Esztergom elválaszthatatlan része gyönyörű, de mostohán kezelt tér­ségünknek, a Dunakanyarnak. Milyen fejlesztésre számíthat e ré­gió a millennium kapcsán? - A fejlődés elsősorban akkor fog bekövetkezni, ha végre kialakul egy egységes idegenforgalmi arcu­lat. Amivel adós a térség: nincsenek határozott idegenforgalmi fejlesz­tési elképzelései. Ameddig a Duna­kanyar településeinek polgármes­terei nem értik meg, hogy csak kö­zösen összefogva tudnak elegendő súlyt képviselni e térség érdekében, addig nem várható komolyabb eredmény. Voltak és vannak külön­böző idegenforgalmi testületek, amelyeknek nincs hatósági jogosít­ványuk, nem rendelkeznek forrá­sokkal. Hangsúlyozom: bármelyik civil szervezet, bármelyik tanács­adó testület, ha nem tudja orientál­ni, egységes fellépésre késztetni a térség önkormányzatait, akkor erő­feszítései csak parciális próbálko­zások maradnak. fa Nekem van tudomásom az Ön által hiányolt összefogás bizo­nyos megnyilvánulásairól, ép­pen esztergomi kezdeményezés­re, ezek azonban, úgy látszik, nem érték el a céljukat. Hadd említsem még meg az említett ön­kormányzatok védelmében, hogy évekig a Dunával kapcsolatos bi­zonytalanság, a gátrendszerekhez fűződő álláspontok folytonos vál­tozásai akadályozták a térségfej­lesztését, ami viszont a kormányok rovására írható. Véglegesnek te­kinthető e végre a Duna szabályo­zásával kapcsolatos kormányzati állásfoglalás? - Kormányunk döntése végle­ges: duzzasztóművet sem Visegrád térségében, sem másutt nem épít a Dunán. A Közlekedési és Hírközlé­si Minisztériumnak rövidesen meg kell oldani a Dunakanyar árvízvé­delmét, a Dunapart rekultivációját. Az idei árvizek és belvizek arra in­tenek, hogy erre a célra nem szabad sajnálni a pénzt. Az ezzel kapcsola­tos döntésekbe ugyan nem, de a tervezésbe és a helyes döntések ki­kényszerítésébe igenis van beleszó­lása e térség civilszervezeteinek, de legfőképp önkormányzatainak. Éljenek hát vele! Szába

Next

/
Thumbnails
Contents