Esztergom és Vidéke, 1999
1999-01-14 / 2. szám
1999. január 14. £éztergom és Vidéke ' • :• •.' ''; : • • T;: ••. ::• •.> t :. • r: J •'g j j HAZUNK TAJA GYÓGYÍR Cola helyett gyümölcsöt! Idáig csaknem minden télen sikerült beiktatnom egy előadást arról, hogy iskolás gyermekeink a különféle drága szénsavas üdtők helyett fogyasszanak sok gyümölcsöt. A reklámok, sajnos, hamburgert, szénsavas, mesterséges ízesítésű italokat, csipszeket hirdetnek, de a hasznos táplálékokat - a tejet, a tejtermékeket, a gyümölcs- és zöldségféléket-meg sem említik. A mai világban, sajnos, nem a józan észé a főszerep, hanem a pénzé. A Zöldség és Gyümölcs Terméktanács már próbálja a gyerekeket megnyerni az egészséges táplálkozásnak, az általános isskolákban már találkozhatunk a gyümölcsfogyasztást népszerűsítő prospektusokkal. Hiszen a gyümölcsök nemcsak finomak, de bő víztartalmuk miatt kitűnő szomjúságoltók is. A cukros vizek helyett élvezetesebb is az egészséges, nedvdús gyümölcsökkel oltani a szomjat. A gyümölcsök pótolják az édességet is, hiszen édes ízük természetes cukortartalmuknak köszönhető. Ráadásul a szőlőcukor és a gyümölcscukor természetesebb és egészségesebb, mint a répából nyert ipari cukor. A rendszeres gyümölcsfogyasztás nagyon fontos, mert ezekben a finomságokban rengeteg vitamin található. Az átlagosnál több vitamin van a citromban, mandarinban, narancsban, a málnában, ribizliben, szederben. De az is lényeges, hogy a déligyümölcsök kivételével saját kertünkben is megtermelhetjük ezeket. A vitamiMég fülünkbe csengenek a szilveszteri pezsgők durranásai, még érezzük az italok ízét - emlékezzünk hát e nemes nedű születésére és hódító útjára. A pezsgőt a szőlészetéről és borászatáról híres Franciaországban, Champagne-ban találták fel a 17. században. A hautvillersi bencés apátság pincemesterét, páter Perignont a pezsgő feltalálójaként tisztelik. Szakértelme és kitűnő borai nemcsak a borvidéken, de még Párizsban is hamarosan híressé tették. Az apátság a gyártási eljárást sokáig féltett titokként őrizte. A németalföldi képírók festményein itt-ott látni a pezsgőtartalmú champagnei poharat. A drezdai képtárban Rembrandtnak egy 1650-ből való festményén is rajta van. Franciaország után elsőként Németországban, majd Svájcban, Ausztriában, Olaszországban nok növelik a fertőző betegségekkel szembeni ellenállóképességet, erősítik a szervezet védőrendszerét. Egy pohár frissen facsart narancslé pl. az egész napi C-vitamin szükségletet fedezi. A sárga és narancsszínű gyümölcsökben - sárgadinnye, kajszi, narancs, stb. - található a béta-karotin, amiből a szervezet az A-vitamint állítja elő. Erre szükség van a növekedéshez, a fogak, a csontrendszer és a bőr épségéhez,a jó látáshoz, de az A-vitamin segít megvédni a szervezetet egyes súlyos betegségektől - a legújabb kutatások szerint a ráktól is. A gyümölcsök még sok más vitamint is tartalmaznak, de ezenkívül gazdag kálium-, kálcium- és magnéziumforrásnak is számítanak. Ezek a hasznos ásványi anyagok főleg a szív és az érrendszer működéséhez szükségesek, fontos szerepük van az egészség megőrzésében. A gyümölcsök másik nagy értéke, hogy ún. élelmi rostot tartalmaznak, melyek megkötik és kiürítik a belekben lévő káros anyagokat. Mindeme előnyök miatt minél több gyümölcsöt kell enni - elsősorban a fiatal gyerekeknek. A táplálkozással foglalkozó szakemberek szerint az teszi helyesen, aki naponta 3-4 alkalommal fogyaszt valamilyen gyümölcsöt, italként pedig legfeljebb természetes alapanyagokból készült, rostos gyümölcslét iszik. Kottra Dezső Szilveszteri pillanat Zeteváralja fölött, a Hargita alatt Bánhidy László fotója GASZTRONÓMIAI BARANGOLÁSOK Virsli - másképpen Megmaradt néhány pár virsli szilveszterről. Gondoltam, megpróbálom valamilyen újszerű módon felhasználni. Miután lehúztam róluk a bőrt, hossszában kettévágtam a virsliket. A két fél közé vékony szelet sajtot raktam, majd vékony húsos-szalonna csíkkal körbetekertem. (Ez utóbbi „bacon" néven, gyári csomagolásban kapható több élelmiszer üzletben is.) Megtűztem spékelő tűvel, hogy szét ne nyíljon, és 10-15 percig sütöttem forró sütőben. Köretnek párolt vegyes zöldséget (sárgarépát, petrezselyemgyökeret, karalábét) adtam hozzá. Férjemnek nagyon ízlett, de azt mondta, ő a virsliből még ízletesebb különlegességet is el tud képzelni. Másnap be is bizonyította. Csíkokra szeletelt hagymát pirított kevés forró olajon,hozzáadta a hosszában félbevágott virsliket, rövid ideig még sütötte, majd kihűtötte. Ezután annyi vastag, sós palacsintát készített, ahány virsi-csík volt. A palacsintákat megkente tejföllel, belerakott egy-egy virslit, rászórt egy kevés sült hagymát, s begöngyölte. Az így elkészített palacsintákat egy kisebb tepsibe rakta egymás mellé, majd reszelt sajtot szórt rá. Alacsony hőfokú sütőben melegítette még néhány percig. Húsleves-maradékból, lisztből, tejfölből, mustárból készített hozzá öntetet. Hogy melyik virslis fogás volt a finomabb? Próbálják ki mindkettőt, s döntsék el Önök! K-Sz.E. Az újévi köszöntők itala: a pezsgő kezdték meg a pezsgő gyártását. Hazánkban az első pezsgőüzemet 1825-ben Pozsonyban hozta létre a Hubert gyár. 1876-ban alapították a pécsi Littke (a mai Pannónia), 1882-ben a budafoki Törley, majd a Francois pezsgőgyárat. Az első világháború után pezsgőgyár működött Nagymaroson is. A pezsgő olyan szénsav dús bor, melyben a szénsav cukor hozzáadásával természetes erjedés után a palackban vagy fémtartályban keletkezik. Az erjedés alkalmával nagy, 3-6 atm. nyomás keletkezik, s így érthető, hogy a pezsgő gyártása csak akkor indult meg nagyobb mértékben, mikor sikerült nagy nyomást kiálló palackokat és megfelelő parafadugókat készíteni. (Perignon szerzetes használt először ilyen palackot és dugót.) A pezsgőkészítés sikere az előállításához használt bor minőségétől függ. Pezsgőnek csak teljesen hibamentes, harmonikus, inkább savanykás, kifogástalan színű és fajtajelleg nélküli bor való. Régen elsősorban a mézesfehér, ezerjó, saszla, olasz rizling, izsáki sárfehér fajtákat használták. Ujabban a chardonnay, a juhfark, az olasz rizling és a pinot noir szőlők kerültek előtérbe. A kész pezsgő összetétele változó. Szesztartalma 10-12 százalék, cukortartalma 0-6 százalék, ezen kívül 6,5-7,5 ezrelék savat és 1012 gr/l szénsavat tartalmaz. A cukortartalom szerint a pezsgő lehet: különlegesen száraz (brut) 0-0,5 %, száraz (dry) 0,5-2,5 %, félszáraz (demi sec) 2,5-3,5 %, félédes (demi doux) 3,5-4,5 % és édes (doux) 4,5-6 %. Színre megkülönböztetünk fehér, rozé és vörös pezsgőt. A pezsgő 6-8 C fok hőmérsékleten fogyasztva nyújtja a legnagyobb élvezetet. A mértékletesen fogyasztott pezsgő a kellemes, meghitt hangulat megteremtését segíti elő. Étkezés előtt a legjobb étvágygerjesztő ital egy pohár különlegesen száraz pezsgő. Étkezés közben minden fogáshoz - amelyhez egyébként bor való - lehet száraz, esetleg félszáraz pezsgőt fogyasztani. Desszertekhez csak félédes vagy édes pezsgő illik. A pezsgő a koktélok, bólék, és egyes ételek fontos alkotórésze is. Újévi ajánlatunk: Champagne koktél, pezső bólé, pezsős káposzta. Klotz József
