Esztergom és Vidéke, 1999

1999-04-15 / 15. szám

1999. március 7. Esztergom és Vidéke I HÁZUNK TÁJA * VVVVVVWVWWWVVVVVWVV»V JELES NAPOK Az április füttyös, fiús..." Ahogy a régi népi rigmus mondja: „Zsendül ébredés hava - rövidül az éjszaka!" Valamikor tavaszhónak, illetve Szent György havának is nevezték. Április nevében a latin aperini szó fedezhető fel, amely virágzást, kinyílást jelent. Áprilisban hét tél, hét nyár van tartja a régi népi mondás, mely igen találóan utal e hónap változékony, sokszor szélsőséges időjárására. Igaz az a mondás is: Áprilisi esőzés kergeti a fagyot! Mivel az esőfelhők felületéről visszaverődik a földfelszínről kisugárzott hő, jelentősen csökken a fagyveszély az áprilisi napokon. Az Irén névnaphoz, április 6-ához kapcsolódó időjóslás, miszerint ha e napon esik az eső, akkor „szűk lesz az esztendő", nélkülöz minden valós alapot. E hónap „zöld napja" április 22-e, a Föld Napja. Április 24-én ünnepeljük Szent György napját. Az ókeresztény vértanú legendájának számos népi változata él hazánkban is. A középkorban ő a lovagok védőszentje, később a lovaskatonáké, sőt a cserkészeké is. Szent György zománcképe ott van a Szent Koronán. A Szent György Lovagrendet hazánkban Károly Róbert alapította 1318-ban, a mai napig is működik. Szent György napja a kikelet ünnepe, faluhelyen a jószág mezőre való kihajtásának napja. E napon misét mondtak a föld termékenységéért, az alkalmas időjárásért, a földművesek boldogulásáért. Falubíró- és sekrestyésválasztás volt e napon, de egyes városokban is a tisztújítás napja volt április 24-e. Esztergomnak is van kötődése Szent Györgyhöz, hiszen egyik régi és kedves városrészünket róla nevezték el Szentgyörgy mezőnek. Egyik barátommal elhatároztuk, hogy az idei húsvéthétfőt emlékezetessé tesszük. Ezért úgy határoztunk, hogy hagyományőrző módon ezúttal népviseletben megyünk locsolkodni! Jómagam széki, erdélyi viseletet öltöttem, míg kollégám szatmári öltözékben feszített. Végigvonultunk a Duna-parton, ahol főleg pesti, illetve külföldi turisták sétálgattak. Tetszett nekik a gesztusunk, néztek minket, nagyokat csodálkoztak, néhányan barátságosan integettek. Még nagyobb sikert arattunk a meglocsolt lányok, asszonyok körében, főleg a Vízivárosban. Volt olyan háziasszony, aki még le is fényképezett minket. A sikeres rajt után elhatároztuk, hogy elballagunk Szentgyörgymezőre, hiszen az falu a városban, alig száz éve még ott dívott a népviselet... Szomorú meglepetésben volt részünk. Egy öltönyös, nyakkendős fiatalokból álló csoport húzott el mellettünk, az egyik kezükben mobiltelefon, a másikban kölnisüveg... Éppen szálltak be vadonatúj, csillogó nyugati autójukba. Mögöttük egy túlcsinosított hölgy egyből megjegyezte: Látjátok, nektek sem öltönyben kéne locsolkodnotok, hanem olyan bugyogóban, mint ezek, itt! - és kesernyésen nevetett saját poénján... Mindenütt gúnyos megjegyzések kísértek. Gyorsan hazamentünk, és átöltöztünk. Közben a tévé éppen a hollókői népviseletes locsolkodást mutatta. Eszünkbe jutott a bibliai eredetű mondás: senki sem próféta a saját hazájában. Tegyem hozzá: még csodálatosan szép népviseletben sem! (dezső) Nemere István REJTEKUTAK 40. Áprilisi hajnal Minden reggel ugyanaz ismétlődik. Az első zajok még a sötétben kelnek ki, apró nesz-tojások a nagy kiköltő éjszakában. Á sötétség a kotlósuk, és soha nem tudni, mi kelti őket? Mit jelentenek? Van-e jelentőségük? Vagy véletlen születtek, és múlnak el? Mert mindegyik elhal, mintha nem is lett volna. Az ember egy pillanattal később abban sem biztos, hogy csakugyan hallott valamit. Valaki megy a tetőn. A „valaki" nekem személy, bár négylábú. A régi nyest mai utódja, mondhatni ismerősöm zajong. Valamelyik hajnalon két nyest szerette egymást tetős zerte. Mondhatni tetőhosszan. A padláson is volt így, régebben. Most ki vannak zárva, hát a laposabb részen kergetik egymást, sivalkodnak. Aztán újra jön a csend, de a tető alatt nem alvó ember minden idegszálával érzi: hamarosan ismét történik valami, és egyre több, ahogyan haladunk bele a hajnalba. Ámely ilyenkor még csak pirkadat, vagy az sem. Amikor apró rés támad a keleti égbolt alján - az egész alig-alig rés, inkább oda kell képzelni, bár az égbolton mintha valami már világosodna, de lehet ez a fáradt szem káprázata is - megszólal az első madár. Pittyeg bizonytalanul, aztán sokáig hallgat. Mivel nem kapott választ, elbizonytalankodik. Megszólalnak a kutyák. Távolról jön az üzenet, én nem is hallom. Ok annál inkább. Válaszolnak is, hol hangosan, hol csak röviden, halkan. Aztán valahol megszólal egy riasztó, a modern kor hangja. Elektromos kutya ugat szirénázva, majd váratlanul elhallgat. A léptek messze hangzanak, az első munkába sietőt ismét megszólják a kutyák. Macska osonhat valahol egy falon, mert az ebek ezt egészen más hangon jelzik, ismerem már nyelvüket. A sötétség még mindig uralkodó, de a madarak már tudják a magukét, előbb egy csippent, aztán kettő, majd tíz. Kialakul egy kis kórus, ágakon szorongó apró testek, félő ösztönök veszítenek teret, jön a fény és a meleg, így felbátorodnak. Az emberi lét zajai is eljönnek. A pirkadatban hol itt, hol ott indul egy autó. A kutyák már nem is szólnak. Valahol a messzi folyón uszály haladhat, motorja feldübörög ide a hegyre. A sötétség már nem számít, a zajok függetlenedtek a napszaktól. Akinek menni kell, az indul. És ha megy, zajt kelt. Létezése minden pillanata neszekkel jár. Áminthogy az állatok is így vannak. A nyestek már eltűntek, a madarak énekelnek, felkel a nap. A kutyák lustán leheverednek. Előkerülnek a macskák is, bár nem csapnak zajt. Csak hallgatnak, álmosan pislogó szemmel nézik a kiteljesedő fényt. Tanácskozás az egészséges életmódról Az Egészség Világnapján, szombaton délelőtt a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület tudományos előadás-sorozatot rendezett a Mindszenty József katolikus iskola dísztermében. Dr. Kiss-Rigó László plébános, teológiai tanár köszöntőjében utalt arra, hogy II. János Pál pápa enciklikájában kinyi Ív ántotta: az emberi jogok sorába tartozik az egészséges életmód is. Hangsúlyozta: testi és lelki harmóniára kell nevelni a fiatalokat és a felnőtteket egyaránt, ezt szolgálja ez az előadás-sorozat is. Ladocsi Teréz főiskolai tanár az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének 1981-ben kiadott felhívásáról tartott kiselőadást, melynek jelmondata: Egészséget mindenkinek 2000-re! Dr. Zajkás Gábor professzor, az Országos Élelmezésügyi Intézet igazgatója a szülők és pedagógusok szerepéről szólt az ifjúság egészséges táplálkozásra nevelésében. Elszomorító volt hallani, hogy mennyire egészségtelenül étkezünk, táplálkozásunk elégtelen a fehérjékben, az ásványi sókban, a vitaminokban, ugyanakkor túlteng zsírban, cukorban, koleszterinben. Ez a fő oka annak, hogy a világon kiugróan korán, átlag 65 évesen halnak meg a magyar férfiak és 74 évesen a nők. Amerikában például lényegesen tovább élvezik az életet a polgárok, köszönhetik ezt egészséges táplálkozásuknak, a dohányzás visszaszorításának és az egészségügy fejlettségének. Miben kell nálunk változtatni? Az előadó szerint változatos, naponta többszöri étkezéssel, jóval kevesebb zsírral, cukorral, sóval, több tejjel, gyümölccsel, barna kenyérrel, minimális alkohollal, dohányzás nélkül és sok-sok mozgással érhetünk el javulást. Dr. Dános Béla egyetemi docens a gyógynövényekről, a gyógyszerkészítmények hatásairól, a hasznos és káros drogokról tartott érdekes, vetítettképes előadást. Dr. Langó Zsuzsa egyetemi adjunktus a környezeti és személyi higiéniáról, valamint az egészségmegőrzés arany szabályairól szólt a nagyszámú hallgatósághoz. (-los) Egy húsvéti locsolkodás tanulságai