Esztergom és Vidéke, 1999

1999-04-08 / 14. szám

6 Lapszemle Két esztergomi épület - két fényképes hír a Népszabadság március 23-ai számából: „ Új épületszárnnyal bővülő levéltár" Esztergomban a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár központi épületének belső udvarán lévő épületszárnyat címzett állami és megyei önkormányzati támogatással, mintegy százmilliós beruházással építették fel. Azúj épületrész műszaki átadása a közelmúltban történt. Csombor Erzsébet, a megyei levéltár igazgatója elmondta, hogy ezzel a bővítéssel a jelenlegi iratanyag mellett további 5600 iratfolyóméternyi levéltári dokumentumot tudnak tárolni korszerű, légkondicionált raktártermekben, gördülő állványokon elhelyezve. A raktártermek mellett új kutatószobákat is berendeznek, valamint szeretnék állandó kiállításon bemutatni a levéltár legértékesebb dokumentumait. A központi épületben őrzik az 1945 utáni iratokat. A bővítéssel lehetőség nyílik arra, hogy az elmúlt pvek felszámolásai során a megyéből elkeriilt esztergomi és megyei vállalatok anyagait visszahozzák. (...) * Esztergomnak is vannak török kon épületei - olvassuk a Török dzsámi a Vár tövében című írásban -, ha nem is olyan híresek, mint az egri minaret, vagy a pécsi dzsámi. Evlija Cselebi, a híres török világutazó 1663-ban járt Esztergomban és leírásából tudjuk, hogy a Vízivárosban ma is álló dzsámi festett deszkapadlású volt, amelynek sarkán egy minaret állt. Az épület csaknem teljesen megmaradt eredeti formájában. A volt török dzsámit a városi tanács az 1960-as években eladta, és a tulajdonos lakóházként használta az egykori imaházat. Az épületet nemrégiben megvásárolta a Rosenberg Hungária Kft., és a cég tulajdonosa újabb feltárásokra adott megbízást a Balassa Múzeum régészeinek. A kutatást vezető Horváth István múzeumi főigazgató elmondta, hogy az újabb kutatások nyomán megtalálták a dzsámi elfalazott ablakait, és díszesen faragott főbejáratát. A kft. tulajdonosa az épületet a műemléki törvény figyelembevételével kívánja helyreállítani és hasznosítani. A tervek szerint az épület felső szintjét török emlékeket őrző kiállításra és előadóteremként lehet majd használni, az alsó szinten pedig török kávézó lesz. A Rosenberg Hungária Kft.-nek szándékában áll a dzsámitól nem messze álló középkori épületet is megvásárolni, hogy itt vendégházat alakítsanak ki. * Végezetül egy rövid, meglepő hír és egy fotó a WPP'99 kiállításról. (Népszabadság Magazin - március 13.): „Itt magyarul is beszélnek" Magyar származású ügyvezető igazgatója lett a World Press Photo Alapítványnak. Árpád Gerecsey édesapja 1956-ban, tizenhét évesen hagyta el Magyarországot. Mikor a papa megnősült, holland arát választott, és fia már Amszterdamban született. Keveset beszél magyarul, de családjával sokszor látogat Magyarországra. Főként Esztergomba mennek - ahol édesapja lakott -, és Neszmélyre - ahol élt. Amikor tehetik, Budapestre is eljönnek az évente sorra kerülő World Press fotó- és magyar sajtófotó-kiállításra. Füstölgéseink... Esztergom és Vidéke 1999. április 15... a mezőőrségről Közeledik a tavasz. Figyelmünk az őstermelői tevékenység felé fordul, és újból felvetődik a termelés biztonsága és a vagyonvédelem kérdése. A Gazdakör tagsága ezt úgy ítéli meg, hogy halaszthatatlan feladatként sürgetni kell a függetlenített mezőőrök alkalmazását. Mindez az általános vagyonvédelem része, hiszen a présházakban, a hétvégi házakban értékes vagyontárgyakat tárolunk, fontos tehát, hogy tolvajkezek el ne rabolják ezeket. De a nyári termés védelme is fontos lenne. Mindezt egy jól működő mezőőri hálózat tudná megvédeni. A mezővédelem költséges állami feladat - éppúgy mint a városok közbiztonságának védelme. Ez utóbbinak varrnak önzetlen képviselői, akik a rendőrséggel karöltve, társadalmi munkában, önkéntesen vigyázzák az utcák, terek rendjét a polgárőrség keretein belül. A mezőőrségnek még nincsenek ilyen közkatonái. Az önkormányzat sokallja, hogy minden költséget ő viseljen. Az érdekelt gazdák adóztatásával lehetne a mezőőrök havi bérét biztosítani, hisz elsősorban e gazdák érdeke, hogy ne maradjon őrizetlenül a határ. Mindez persze sok szervezőmunkát igényel, melyet azonban a cél érdekében vállalnunk kellene. Kurcz István ... a „kísértetkastély"-ról Naponta visz el az utam a Fürdő Szálló egyre máladozóbb maradványai előtt... Mindig ökölbe szorul a kezem a rom-szálló előtt, azokra gondolva, akik közel egy évtizeddel ezelőtt ebek harmincadjára juttatták Esztergom legrégebbi, és egyben legnívósabb szállodáját. Eszembe jutnak a hangulatos érettségi bankettek, bálok, előadóestek, melyeket a szálló lakályos pálmatermében tartottak. Aztán az előfizetéses étkezés finom ízei, az udvarias pincérek és üzletvezetők. No meg a szálloda-vendégek! Emlékszem, egyszer egy üzbég csoporttal ismerkedtünk össze, hajnalig együtt táncoltunk, énekeltünk magyar és üzbég népdalokat a hotel előcsarnokában, a portásnő biztató mosolyával kísérve... Nem hogy kitett volna bennünket, hanem még ő is besegített a közös éneklésbe. Ha jól emlékszem, a szálló megszűnése előtt néhány évvel újították fel a Fürdő Hotel mindkét épületét, méghozzá mesteri módon, a műemlékvédelmi szabályok betartásával. És most itt árválkodik hámló vakolattal, ebek harmincadjára hagyva! A mai gyerekek talán már azt sem tudják, hogy híres-neves szálloda volt, Esztergom egyik büszkesége! Azt hihetik, valami elhagyatott kísértetkastély ez, kutyákkal őrzött terület ahogy a poros üvegen lévő felirat hirdeti... Idén, március 15-én ismét megkoszorúzták a régi épületen lévő Kossuth-emléktáblát. Nem mondanám, hogy lelkembe itt ünnepi érzés költözött... Még a választás előtt valamennyi képviselő- és polgármesterjelölt ígéretet tett, hogy rendezik a „kísértetkastély" ügyét. Ennek egyelőre semmi jele. Itt van a nyakunkon 2000! Tessék mondani, mi lesz a máladozó falú kísértetkastéllyal? Megmarad romokban a következő választásig? Vagy átalakítjuk elvarázsolt kastélylyá, gyerekek játszóterévé? Vagy még ezt sem, és megmarad a galamboknak, meg a kóbor macskáknak búvóhelyül. Kívácsi lennék: mit szól majd ehhez a hőnáhított Európa Unió?! Időközben újabb, biztató híreket tudtunk meg Miavecz Jenötöl, a Városfejlesztési Bizottság elnökétől. Ezek szerint a Fürdő Szállónak január közepétől új tulajdonosa van Pichovszky Antal Kálmán budapesti vállalkozó személyében, aki hamarosan elkezdi a lerobbant épületek felújítását. A kérdés csak az, hogy mikor? Hiszen 2000-ig már egyre kevesebb idő van hátra. Mindenesetre dr. Könözsy László polgármester bizakodó... Reméljük, nem kell csalatkoznunk az új tulajdonosban! (dezső) „Jó helyen van a piac a belvárosban" Mint arról az Esztergom és Vidéke is beszámolt, mácius elején Esztergom-kertvárosban új piac nyílt az egykori szovjet laktanya egyik lerobbant épületében. Ugyanakkor az a hír terjedt el Esztergomban, hogy a belvárosi piac hamarosan megszűnik. A polgármester végülis megnyugtatta a belvárosi árusokat, hogy egyelőre nyugodtan árusíthatnak megszokott standjaikon a Simor János utcában, mert nem szüntetik meg a régi piacot. Ennek ellenére feszült a belvárosi piac kereskedőinek hangulata. Attól tartanak ugyanis, hogy előbbutóbb mégiscsak a megszüntetendők listájára kerülnek. Négy árus, Kabelács György, Kovács Géza, Naszvadi István és Papp József vállalták, hogy tájékoztatást adnak a konkurenciaharc legújabb fejleményeiről. - Tulajdonképpen mitől tartanak? Nem nyugtatta meg Önöket a polgármester úr nyilatkozata? - De, a polgármesterrel gyakorlatilag nincs problémánk - mondja Kabelács György, az egyik legrégebbi Simor utcai piacozó. - Inkább attól tartunk, hogy az új kertvárosi piac szervezői, mivel nem megy még nekik az üzlet, mindent megtesznek, hogy kiharcolják az önkormányzat befolyásolásával piacunk bezárását... - Önök egyébként vállalnák a kertvárosi piaccal a konkurencia-harcot? - Természetesen. Az Esztergombelvárosi piac az ország egyik legmegbízhatóbb elárusító helye. Mintegy 80-100 kereskedő árul itt rendszeresen, már a nyolcvanas évek eleje óta. Nálunk nincsenek botrányok, verekedések, meg fegyverárusítás, mint más városokban. Sokan azt hiszik, hogy valamennyien pestiek vagyunk, pedig az itt forgalmazó kereskedők fele esztergomi, illetve környékbeli. - Egyes esztergomi vélekedések szerint túlságosan drága a piac... - Ez így nem igaz - veszi át a szót Kovács Géza. - Nem vagyunk semmivel sem drágábbak, mint az országos átlag, sőt, még valamivel olcsóbbak is. Minőségi cikket árusítunk, mivel nem akarunk a bolhapiacok szintjére süllyedni. Valamennyi kereskedő itt vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. A közelmúltban létrehoztuk érdekképviseleti szervünket, az Esztergomi Kereskedők Bizottságát! - Mindig kiváló volt a kapcsolatunk a piacfelügyelőséggel. Az előző felügyelőt, Rózsikát, mielőtt nyugdíjba ment, ünnepélyesen felköszöntöttük, majd elbúcsúztattuk - mondja Papp József. - Vannak már törzs-vásárlóink, akik mindig nálunk veszik meg a számukra szükséges árukat - veszi át a szót Naszvadi István. - Sokan jönnek szerdánként, meg péntekenként Szlovákiából is hozzánk vásárolni... - Önök tehát nem szívesen költöznének a város valamelyik másik részébe? - Szó sem lehet róla. Ez a piac kiváló helyen van, még a külföldiek számára is egy külön színfoltja városunknak. Felesleges lenne máshová telepíteni. Olyan híres városokban, mint Isztambulban, meg Lisszabonban is a város közepén vannak a piacokMi tehát vállaljuk a békés versengést az új kertvárosi piaccal, nincs itt harcról szó, csak békés vetélkedésről, mely a vevők érdekeit szolgálja! D.L.