Esztergom és Vidéke, 1998

1998-03-26 / 12. szám

1998. március 26. Esztergom és Vidéke Egy elégedett elnök... Március 19-én, az elmúlt csütörtökön illusztris vendége volt az AMP Hungary esztergomi gyárának. William J. Hudson, az AMP Inc. elnök-vezérigazgatója látogatott el a tengeren túlról városunkba, akit elkísért magyarországi útjára Thomas DiClemente, az AMP európai és afrikai régiójának elnöke, valamint Peter Glaser, az AMP Hungary vezérigazgatója, az európai gyárak termelésének szakmai irányítója. A vendégek a délelőtt folyamán megtekintették a gyárat, meghallgatták az esztergomi vezetők beszámolóit, tárgyaltak dr. Könözsy László polgármesterrel is, majd kora délután rövid sajtótájékoztatót tartottak. Először Mr. Hudson ismertette a sajtó képviselőivel a gyár eddigi történetét és eredményeit - az 1992-ben elkezdődött „puhatolódzó" tárgyalásoktól a mostani helyzetig, amikor immár harmadik részlege is teljes kapacitással termel. Kiemelte azt a fontos szerepet, melyet Könözsy László a gyár idetelepítésében játszott. (Mosolyogva jegyezte meg az elnök: „Eredménytelen budapesti tárgyalásaink után már éppen el akartuk hagyni Magyarországot, amikor a polgármester úr felesége - a Magyar Gazdasági Kamara munkatársaként - felhívta a figyelmünket Esztergomra. Még aznap ideutaztunk, s rekord idő alatt megkötöttük Könözsy úrral a szerződést.") Az elnök-vezérigazgató elégedetten nyugtázta a gyár eddigi eredményeit, s úgy nyilatkozott, ez az elégedettség a gyár dolgozóira is jellemző. Modern környezetben, a legkorszerűbb technikával folyik a termelés, s ez még a messzebb fekvő településekről is ide vonzza a munkásokat. Elmondta Hudson úr, hogy az AMP-nek 53 vállalata van szerte a világon, s ezek között megbecsült helyet foglal el az esztergomi gyár. Peter Glaser úr mindehhez hozzáfűzte, hogy Esztergomban megfelelő munkaerőt sikerült találniuk az induláshoz, a további fejlődéshez szükséges jól képzett szakmunkások - elsősorban szerszámkészítők - oktatásában pedig aktívan vettek részt, együttműködve az itteni szakmunkásképző intézettel. Hangsúlyozta, a technika, melyet az AMP Esztergomba hozott, világviszonylatban is a legfejlettebbek közé tartozik, s felhasználja a korábban telepített gyárak tapasztalatait is. Az esztergomi gyárnak a tervek szerint a szerszámgyártás európai központjává kell válnia - mondta Glaser úr - nemcsak a gyártás, de a tervezés tekintetében is, mely a legfejlettebb számítógépes programok felhasználásával folyik. DiClemente úr kijelentette, a világcég számára igen fontos, hogy bekapcsolódjon Közép-Kelet Európa ipari életébe, s ennek a régiónak a központjává kell válnia az esztergomi gyárnak, amely ezt a bizalmat már eddig is kiérdemelte. Hangsúlyozta, mindezek az eredmények nem születtek volna meg, ha a város önkormányzata - élén a polgármesterrel - nem támogatta volna hathatósan már a kezdetektől a gyárat. Dr. Könözsy László elmondta, az AMP világhírű termékeit még mérnök korából ismeri, és nagyon megörült, amikor lehetőséget látott az AMP magyarországi gyárának Esztergomba telepítésére. A gyár eddigi eredményeivel nemcsak öregbíti Esztergom hímevét, de igen sokat tett a munkanélküliség felszámolása érdekében is. Sőt bizonyos mértékig a város idegenforgalmát is fellendítette, hiszen igen sok külföldi szakember keresi fel a gyárat, akik látni kívánják Esztergom nevezetességeit, történelmi és kulturális értékeit is. A gyár jövőjére, a vele kapcsolatos fejlesztési elképzelésekre vonatkozó újságírói kérdésre Glaser úr elmondta, hogy eredetileg is négy gyáregységet terveztek Esztergomba, melyből három már működik - a legutóbbit éppen tavaly avatták fel. Eddig már több mint 20 millió dollárt fektetett be a cég az esztergomi gyárba. Jelenleg 800 fő dolgozik itt, s ha rendelkezésre áll majd a további fejlesztéshez szükséges szakember-gárda, hozzáfognak a negyedik gyáregység felépítéséhez is. „Mások arról beszélnek, mit fognak majd csinálni. Mi először megcsináljuk, és csak azután beszélünk róla." - mondta befejezésül az Európahírű szakember. Szimpatikus elv! Bárcsak minél több helyen tapasztalhatnánk!... Nemcsak a gazdasági életben, de a politikában is. Szába Finn kormánydelegáció Esztergomban A Magyar Országgyűlés meghívására néhány napra hazánkba látogatott egy háromtagú finn delegáció Seppo Tiitinen, a finn parlament főtitkára vezetésével. Március 21-én, szombaton délelőtt magyar házigazdáik kíséretében Esztergomot is felkereste a küldöttség. A városunkkal ismerkedő finn politikusokat fogadta a Városházán dr. Könözsy László polgármester, ahol kedélyesen elbeszélgettek a két nép múltbeli, jelenlegi és tervezett kapcsolatairól. Tiitinen úr megjegyezte: „Mint ahogy ezer évvel ezelőtt Róma szívesen fogadta az akkori művelt Európába a magyarokat, ma Brüsszel is örömmel várja Magyarország csatlakozását." Polgármesterünk kérte a küldöttség tagjainak segítségét városunk finnországi gazdasági kapcsolatainak kialakításához, amit a vendégek meg is ígértek. A mintegy háromnegyed órás beszélgetés után a küldöttség a Várhegyre látogatott, ahol megtekintette a Bazilikát és a Vármúzeumot. Társadalombiztosítási kötelezettségeinkről Városunkban és térségünkben több mint másfél ezer egyéni vállalkozó működik. A januári jövedelmek után mér az új rendszerben kellett a társadalombiztosítási járulékot fizetni. Erről tartott előadást a Rudnay Sándor Városvédő és Kulturális Egyesület rendezésében - a Mindszenty iskolában - NÉMETH JÓZSEF, a Fővárosi Nyugdíjigazgatóság osztályvezetője. - Mire hívta fel a hallgatóság figyelmét? - kérdeztük. - Az idén jelentősen megváltoztak a járulékfizetési kötelezettséget érintő szabályok. A parlament hatályon kívül helyezte az 1975. évi II. törvényt, és helyette négy újat alkotott Ezek a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, a társadalombiztosítási nyugellátásról, a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvények. Korábban a teljes körű biztosítottnak minősülő és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében a fizetendő járulék alapja a tárgyévet megelőző évben elért és személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem volt. Az idén január elsejétől viszont mindkét biztosítási kategóriába tartozó egyéni vállalkozó az idén elért, járulékalapul szolgáló jövedelme után fizet járulékot Emiatt a „kedvező tevékenység" kategóriája az egyéni vállalkozóknál megszűnt. Az egyéni vállalkozó így az 1997-ben elért jövedelem után ez évben nem fizet semmilyen járulékot. Az egyéni vállalkozó személyes munkavégzés címén a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén pedig az átalányadó alapját képező jövedelme után köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ennek az összegnek viszont el kell érnie a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után fizetendő járulék összegét. Ennek mértéke 1998-ban 39 százalék. -A felső határ a „csillagos ég". Mit jelent ez! - Ez évtől a tb-járuléknak nincs felső határa, ami azért lényeges, mert ha a vállalkozói kivét 2 millió forint, ezután kell leróni a penzumot - Van más fizetni való is! -A teljes körű biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozó 3 százalékos egészségbiztosítási és - amennyiben nem tagja semmilyen magán-nyugdíjpénztárnak - 7 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Ha az egyéni vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tag, az általa választott pénztárba 6 százalékos tagdíjat, valamint 1 százalékos „állami" nyugdíjjárulékot is fizetni kell. (A magán-nyugdíjpénztári tagdíj 1999-ben 7, 2000-ben pedig 8 százalékra emelkedik.) Az egyéni vállalkozókra is kiteljed az a szabály, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat 10 százalékig kiegészítheti. Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is áll, a vállalkozói kivét után kell a járulékot megfizetnie, ekkor viszont nem köteles kizetnie 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, a minimálbér összegét is figyelembe kell venni minimális járulékalapként és a társas vállalkozásnál a ténylegesen kiosztott, járulékalapot képező jövedelem után kell járulékot fizetnie. - Van aki „csak" baleseti járulékot fizet... - Valóban a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem fizet társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint tagdíjfizetési kötelezettsége sincsen. Az ilyen tevékenységet végző csak a 10 százalékos baleseti járulékot köteles leróni a biztosítónak. A baleseti járuléknak nincs felső határa. Alapja a vállalkozó tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetében pedig az átalányadó alapját képező jövedelem Az ilyen típusú vállalkozásoknál a vállalkozói osztalékalap után sem kell járulékot fizetni. - Köszönjük és ...majd folytatjuk! Pálos