Esztergom és Vidéke, 1998
1998-03-26 / 12. szám
1 55 VILÁGSZTRADA" A KONYVTARBAN ESZTERGOM es VIDEKE 1998. március 26. —12. szám POLGÁRI HETILAP * Ara: 50 Ft A GÁT-ÜGYBEN MEGSZÜLETETT A HATAROZAT Március 19-én 15 napirendi pontot tárgyalt városunkképviselő-testülete. Először dr. Könözsy László polgármester számolt be az elmúlt hetek eseményeiről, majd képviselői kérdések, interpellációk következtek. Ezek közül kiemelkedett - a téma fontosságát s a hozzászólások számát tekintve - dr. Varga Győző felvetése, miszerint össze kellene hívni a környék polgármestereit, s megbeszélni velük a kórház gondjait. A gondolatot többen helyeselték, majd elfogadták Könözsy László módosító javaslatát: először dolgozza ki a testület azokat a javaslatokat, melyeket a polgármesterek elé kívánnak tárni, utána hívják össze a jelzett fórumot, addigra talán az önkormányzati biztos konszolidációs programja is ismertté válik. Csernusné Láposi Elza kifogásolta, hogy a Dunakanyar Intéző Bizottság megszűntével az újonnan létrejött szervezetekből kiszorultak az esztergomiak. Dr. Magyarsóki Ferenc és dr. Antalics Mihály kérték, a testület lépjen fel annak érdekében, hogy a választási kampány időszakában a Városi Televízió egyenlő feltételeket biztosítson valamennyi pártnak. Németh József, Nádai Demeter és több más képviselő is reklamált, hogy a vámudvar megszüntetésének témájában nem történt érdemleges lépés, sőt mostmár a város benti részein is egyre több kamion zavarja a lakosság nyugalmát. Dr. Takács Márta jegyző elmondta, kiment a határozat: április elsejével megszűnik a kertvárosi vámudvar, illetve a továbbiakban csak iroda működhet itt. A törvénysértő Gerlach céggel felbontották a szerződést, az új céget pedig kötelezték, a volt laktanyai területen építse ki a vámudvart. Felkérték a rendőrséget is, hogy helyezzen ki olyan közlekedési táblákat, melyek megtiltják a kamionok behajtását akifogásolt területekre. Három pályázat beadásáról döntött ezután a testület: a kórház részére egy életmentő monitor vásárlásához, a városikönyvtárfejlesztéséhez, valamint a balesetveszélyes partfalak megerősítéséhéz kért támogatást az önkormányzat, biztosítva az ezekhez a szükséges önrészesedést. Az ülés kétség kívül legjelentősebb, a lakosság által is nagyon várt döntését kellett ezután meghozni a képviselőknek. Nevezetesen: hogyan foglaljanak állást a dunai duzzasztás s az ezzel összefüggő kérdések ügyében. Könözsy László polgármester bevezetőjében két határozati javaslattal is élt, ezt egészítette ki Sipos Imre képviselő egy újabb ponttal. A csaknem egy órás vita során többen is szót kértek, és szót kapott az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság képviseA 61/1998. (111.19.) számú KÉPVISELŐ-TESTÜLETI HATÁROZAT 1. Esztergom város képviselő-testülete egyetért a Dunakanyar Területfejlesztési Társulás 1998. február 24-én kelt levelében foglaltakkal, és aszerint kéri, hogy a Dunakanyar történeti, természeti értékeinek megmentése és védelme érdekében települései összehangolt programja az állami költségvetésben elkülönített, kiemelt feladatként jelenjen meg, és a tárcák a területfejlesztésre a térségben külön programot és fedezetet biztosítsanak. 2. A képviselő-testület megerősíti a 30/1988.(X.4.) tanácshatározat azon részét, amely szerint „A város közvéleményét erősen aggasztja a Bős-Nagymarosi vízierőmű megépítése körül folyó vita, az ellentétes vélemények, a visszafordíthatatlan károsodások veszélye, a jogosan felmerülő aggályokra adott, mélységében nem megnyugtató válaszok." A fentiek alapján Esztergom Város Képviselő-testülete tiltakozik a nyilvánosságra hozott magyar-szlovák keretmegállapodás-tervezet aláírása, alsó duzzasztásos vízierőmű megépítése ellen. 3. Figyelembe véve, hogy a magyar kormány a magyar-szlovák keretmegállapodást nem írta alá, hanem előírta 1998. december 31-i határidővel hatástanulmány készítését, amennyiben a kormány a hatástanulmányt elkészítteti, úgy Esztergom Város Képviselő-testülete kéri, hogy a hatástanulmány készítésébe a város képviselőit vonják be, és csak a képviselő-testület egyetértésével hagyják jóvá. 4. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a határozatot a Miniszterelnök Úrnak és a Magyar Távirati Irodának megküldje. ^WWWWWWWWOWWQWWWWWOQOWO^^ lője is, aki válaszolt a felvetett kérdésekre. A hosszú, néha indulatos felszólalások sorát Minczér Kálmán azzal szakította meg: hagyják abba a kampánybeszéd-ízű felszólalásokat és szavazzanak. Felvetésének nem volt foganatja: tovább folyt az egyoldalú, meddő vita. A duzzasztógát mellett ugyanis senki sem kardoskodott, mindenki elvetette ennek a gondolatát Végül Miavecz Jenő sokallta meg az értelmetlen szakmai szócséplést és kért azonnali szavazást. Dr. Etter Ödön még javasolta, vegyék be az állásfoglalásba a tíz évvel ezelőtti testületi döntést is. Csernusné kérte, módosítsanak a szövegen és pontonként szavazzanak, de a testület elvetette ezt a javaslatot, sőt kérték a névszerinti szavazást. Végül megfogalmazódott az alábbi, - szószerint közölt - testületi határozat melyet a jelenlevők három képviselő kivételével elfogadtak. Csernusné Láposi Elza, Reményi Antal és Szendi Ferenc tartózkodtak, mondván a 2. pont második bekezdésével nem értenek egyet. Ezután a távhőszolgáltatás díjainak ügyében döntöttek a „városatyák": a Promtávhő Kft-vel folytatott hosszú tárgyalások eredményeként végül is 6 %-os hődíj-emelésre kerül sor április l-jétől, viszont a jövőben rendelkezésreállási díjat csak ott kell fizetni, ahol kiépített melegvíz-fogyasztási helyek vannak. Rendeletet alkotott a testület a város természeti értékeinek védelméről a tájvédelmi körzetbe nem tartozó területeken. Meghoszszabbították a pilisszentléleki átmeneti építési előírásokról szóló korábbi határozatok határidejét Döntöttek pályázat benyújtásáról az Egyesített Szociális Intézmény épületgépészeti munkálataira. Megválasztották a szavazatszámláló bizottságokat az országgyűlési képviselőválasztásra, majd döntöttek a Zeneiskola szakértői vizsgálatának elrendeléséről. Tudomásul vette a testület a kisebbségi önkormányzatok éves munkaterveit és célkitűzéseit, végül lakásértékesítési kérdésekben hozott határozatot. Sz.B.