Esztergom és Vidéke, 1998

1998-03-19 / 11. szám

90 Esztergom és Vidéke 1998. március 12. Berényi Vilmost évtizedek óta ismerem. Hajdan telekszomszédok voltunk a Kis Látóhegyen. Pihenésképpen a Lip<iiiyélre támaszkodva gyakran beszélgettünk az élet dolgairól. Most a Belvárosi Temetőben lévő irodájában a „halál dolgairól" beszélgetünk: a temetőkről, a temetésekről. -Régen egy temetkezési vállalat kirendeltségvezetője voltál, ma egy káeftét irányítsz. Titeket is privatizáltak a rendszerváltáskori - Itt nem került sor privatizációra. A vállalatból Kft. lett ugyan, de megyei irányítással és ellenőrzéssel. Persze, alakultak magáncégek is több környező községben, sőt az ország nagy részén magánkézben vannak a temetkezési vállalkozások. - Hogyan érint benneteket ez a konkurencia1 - Nagyrészt beszorultunk Esztergomba, sőt még itt is van konkurenciánk, a Léthe Bt., amely - kapcsolatai révén - elsősorban a kórházban meghaltak részére próbálja biztosítani a „végtisztességet". -A temetők is közös tulajdonban vannakl - Szó sincs róla! Mindhárom temető - a belvárosi, a szentgyörgymezői és a kertvárosi - városi tulajdon, építményeivel együtt. Egyedül Szentgyörgymezőn van egy kis rész az egyházközség birtokában. Tulajdonképpen jobb lenne, ha a városhoz tartozna a kft-nk is, mert akkor - nonprofitos szervezet esetében nem terhelné annyi költség a temettetőket, ill. a bevétel egy része visszaforgatható lenne a temetőkre, így lényegében most egy szerződés alapján mi vagyunk a fenntartók, de rajtunk kívül bárki temethet ezekbe a „sírkertekbe", anélkül, hogy komolyabb mértékben hozzájárulna a fenntartásukhoz. - Kaptok-e valami anyagi támogatást? - Éves szinten mintegy 2,4 milliEgyszer mindnyájan ide kerülünk Riport az „elmúlásról" ót fordítunk fenntartásra, ebből 700 ezret fizet a város, de úgy, hogy ebből 300 ezret bérlet díj címén mindjárt vissza is vesz. Velem együtt nyolcan dolgozunk a cégnél, s nem mondhatni, hogy szórjuk a pénzt, mégis 600 ezer forint ráfizetésünk volt az elmúlt évben. Igaz, sokat költöttünk felújításra: a ravatalozókra, az irodaépületre, a hűtőházra. Többször javasoltam a képviselő-testületnek - amelynek, mint tudod, magam is tagja vagyok hogy helyezzék a kft-t a GAMESZ fennhatósága alá, de eddig nem sikerült ezt elérnem. -Ha már a pénzügyeknél tartunk, hadd kérdezzem meg, mibe kerül manapság egy temetési - Hatvanezer körül mozog az egyszerűbb fajtája. Ennyibe kerül a hamvasztásos temetés is. Egy kicsit díszesebb körülmények között 7080 ezer a tarifa. Ehhez jön még 12 százalék ÁFA, no es meg nem is számoltam bele a koszorúk árát. - Hogy bírják ezt kifizetni a szegényebb családoki - Nagyon nehezen! Ez egy anyagi csőd a hozzátartozóknak. Néhány esetben - tavaly 14 ilyen volt - sor kerülhet ingyenes, ún. közköltséges temetésre is, de csak nagyon indokolt esetben, pl. ha nincsenek hozzátartozók vagy nem ismert az elhunyt személye, esetleg, ha nagyon rossz a család szociális helyzete. Erről a Polgármesteri Hivatal jlletékesei döntenek. - Úgy hallom, másutt még többe kerülnek a temetések. - így van. A fővárosban például 100 ezer alatt nem igen lehet megoldani. A baj az, hogy bárki kaphat engedélyt magánvállalkozásban temetni. Sokan gyorsan akarnak meggazdagodni, s irreálisan magas árakat kémek. - Mi lenne a megoldási - Régóta motoszkál bennem egy ötlet. A társadalombiztosításnak kellene a temetés költségeit felvállalni. Éppen úgy, mint a gyógyítás kiadásait. A biztosítási kártya utolsó funkciója a temetési költségek megváltása lenne. A rokonságnak csak a plusz-igényeket kellene megfizetnie. Ezzel a megoldással ki lehetne szorítani a „héjákat" erről a területről. - A jelenlegi törvények értelmében csak a temetőkben lehet örök nyugalomra helyezni az elhunytakati - Koporsós temetés esetében igen. Az elhamvasztott földi maradványokat azonban a hozzátartozók elvihetik az urnában, és otthon is elhelyezhetik, például eláshatják a kertjük egy díszes helyén. - Ezt jó megoldásnak tartom. Egyrészt, mert a család továbbra is úgy érezheti, hogy közöttük van szeretett halottuk. Másrészt én nagyon ridegnek, személytelennek érzem azt a postafiók-szerű elhelyezési módot, ami jelenleg divatban van... Apropó! Egy időben a Belvárosi Temetőben csak urnás temetés volt engedélyezve. Most is ez a helyzeti - Nem. Nincs semmi korlátozás, bár itt elég kevés a helyünk. - A sírhelyek előre megvehetők? Kinézhetek például magamnak egy szép, árnyékos helyetl - Azért ne siesd el a dolgot! A sírhelyek különben nem eladók, csak bérelhetők. Jelenleg 25 évre mégpedig szerintem nagyon olcsón: mindössze 2240 forintért. Ha a sírhely-megváltás időtartama lejár, újra be kell fizetni a díjat. - Mi történik azokkal a sírokkal, melyeket éveken át senki sem gondozl - Ha fel tudjuk kutatni a hozzátartozókat, felszólítást küldünk nekik. Ha nem hosszabbítják a „bérletet", vagy ha nem sikerül a hozzátartozókra rábukkani, akkor a sírhelyet újra értékesítjük. Ilyenkor a régi csontokat lejjebb süllyesztjük, s a tetejére temetünk. - Kinek kell rendben tartani a temetőtl - A sírokat és környéküket a hozzátartozóknak, az utak és a berendezési tárgyak - mint amilyenek például a szeméttárolók - karbantartása a mi feladatunk. A Halottak Napja előtt, amikor sok a lehullott lomb a temetőkben, az iskolások is besegítenek a tisztogatásban. - Hallom, sok a lopás a temetőkben is. - Ne is mond! Ezeknek az embereknek semmi sem szent! Tavaly ellopotak 44 szeméttárolót - 250 ezer forint! -, az idén 88 díszes alumínium keresztet a német katonai sírokról. Sajnos, a temetők állandó őrzésére nincs pénzünk. A drótkerítést pedig, amit már két ízben is felszereltünk Kertvárosban és Szentgyörgymezőn, napok alatt leszedik és elviszik! Mintegy 300 méter vadonatúj drótkerítés tűnt így el!... - Bárcsak ne kerülne rá sor - de mi a teendő, ha valakinek meghal a hozzátartozójal - Éjjel-nappal ügyeletet tartunk, ünnepnapokon is. Három telefonvonalon vagyunk elérhetők, és azonnal tudunk intézkedni. Minden teendőt felvállalunk, hogy a rokonságnak a gyász közepette ne kelljen ilyen prózai dolgokkal foglalkozni. - Fájdalmas feladat a tiéd. Hiszen nap mint nap az emberi szomorúság, az elmúlás vesz körül. Nem irigylem... Remélem, egyhamar nem leszek a „kuncsaftod"! Szába A főiskola két állami tulajdonban lévő objektumot működtet. Ezek a Gyakorló Iskola és a Kossuth L. utcai Kollégium, melyek fenntartásáról egyházi tulajdonban lévő épületeivel együtt gondoskodik. Az intézmény egészét - állítólag az 1993-ban aláírt megállapodás alapján - a minisztérium finanszírozza. A helyzetet tisztázandó - s hogy a nevelők és a szülők ne csupán a sajtóból és mendemondákból értesüljenek a gondokról - Gárdái Zoltán főigazgató március 10-én 17 órakor tájékoztatót tartott a Gyakorló iskola dísztermében, melyre a nevelőkön kívül a szülőket is meghívta. A főigazgató - miután röviden ismertette a Gyakorló iskolában folyó, országos szinten is kiemelkedő oktató-nevelő munkát - hallgatósága elé tárta az intézmény tarthatatlan gazdasági helyzetét. A főiskola jelenleg 30 milliós hiánnyal küszHARMINCMILLIOS HIÁNY ES LAPOS FIZETESI BORÍTÉK A GYAKORLÓ ISKOLÁBAN Nemrégiben olvasható volt az országos napilapokban dr. Paskai László bíboros nyilatkozata, mely a Magyar Püspöki Kar konferenciáján hangzott el, s amely az egyházi iskolák finanszírozási gondjairól szólt A bíboros úr szerint a Művelődósi és Közoktatási Minisztérium nem tartotta be az egyházzal 1993-ban kötött megállapodását. Ez az utóbbi hónapokban kialakult tarthatatlan állapot különösen érinti a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolát és annak Gyakorló Általános Iskoláját ködik, nem tudja megadni dolgozóinak a hivatalosan járó béremelést, és a legszigorúbb takarékossági intézkedésekre kényszerült. A minisztérium és az oktatási intézmény közötti viszony múlt év elején kezdett megromlani. A minisztérium változtatott eddigi finanszírozási rendszerén, melyről a főiskolát nem tájékoztatta, és az ennek következtében kialakuló gazdasági gondokról nem volt hajlandó tudomást venni, bár Esztergomból több hivatalos jelzés és kérelem is érkezett hozzájuk. Dr. Magyar Bálint miniszter úr a főigazgató levelére nem is válaszolt, a magyar katolikus egyház vezetőjének is csak annyit írt: megvizsgálja a lehetőségeket. Később közölte a bíboros úrral: nem tud segíteni. „Ez a művelődéspolitika olyan helyzetbe kényszerítette főiskolánkat, ami kezelhetetlen! - jelentette ki Gárdái Zoltán. - Nem belátható, hogy ezek után mi történik. Egy biztos, gondoskodunk arról, hogy a Gyakorló iskola alkalmazotti- és tanulóközössége ne szenvedjen további és tartós hátrányokat. Erről kezeskedem!" A magyar kormány és a Vatikán közötti szerződést e hónap végén kicserélik. Különös és elgondolkodtató, hogy a kormány már most, előzetesen megszegte ezt a megállapodást. Kérdésekre válaszolva a főigazgató elmondta, hogy a gazdasági kérdések megoldását dr. Paskai László bíboros úr valószínűleg jogi útra fogja terelni. A tájékoztatón szülőként részt vett dr. Varga Győző, a Megyegyűlés alelnöke is, aki felajánlotta: közvetítőként segít kilábalni e valóban tarthatatlan helyzetből. Sz.B.