Esztergom és Vidéke, 1998
1998-03-19 / 11. szám
Esztergom és Vidéke 1998. március 88. PQOOOO OOOOOOO OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOC^^ Forradalom és szabadságharc Komárom és Esztergom megyékben A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára igen értékes iratanyagot őriz, többek között az 1848/49-es esztendőkre is. Az 1998. március 13-án 14 órakor megnyílt kiállítás érdekes dokumentumokat tár a látogatók elé. A megnyitó ünnepség után beszélgettünk el erről Csombor Erzsébettel, a levéltár igazgatójával. - Csodálatos anyagot állítottak össze a tárlókban. Gratulálunk a kiállításhoz. Gondolom, nem volt könnyű ezeket a dokumentumokat előbányászni... - A forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából most elsősorban olyan iratokat mutatunk be, amelyeket eddig nem láthatott a közönség, és publikálásra sem kerültek még. A hallatlanul izgalmas vármegyei jegyzőkönyvek közül a Komárom Vármegye 1848. évi közgyűlési jegyzőkönyve vagy a Héregi Leveleskönyv kevéssé ismert a kutatók előtt, pedig áttanulmányozásuk sok új helytörténeti érdekesség megismerésével kecsegtett. Érdeklődésre tarthatnak számot a követjelentések vagy az elsősorban a mentalitástörténethez adalékul szolgáló, eddig még fel nem tárt iratok. Ilyen például Reviczky Károly főszolgabíró jelentése nemes Esztergom vármegyének 1848. augusztus 18-án, melyben arról tájékoztatja a vármegyét, hogy a nyergesújfalui körzetben fekete-sárgára (Habsburgok színe) csupán a nyergesújfalui és a dorogi postaállomás van festve, de ezek átfestéséről már gondoskodtak. Ismertebbek és töredékekben meg is jelentek az aprónyomtatvány- és plakátgyűjtemény korabeli hirdetményei, valamint Esztergom vármegye és Esztergom szab. kir. város 1848/49-es iratai. Említést érdemelnek mégis, hiszen a feldolgozottságuk korántsem teljes. - Mit emelne ki az érdekesebb iratok közül? - Esztergom szab. kir. város közgyűlése 1848. március 19-i ülésén reagált országgyűlési követe, Maurovich Rezső sebespostán érkezett tájékoztatására, miszerint V. Ferdinánd fogadta a magyar országgyűlés követeit, és ígéretet tett a határozatok szentesítésére. A hírt nagy örömmel fogadták és elhatározták, hogy „... A város összes lakosai nevében érzelmei őszinte tolmácsolása tekintetéből O felségének 5-dik Ferdinándnak egy hála felirat, úgy szintén O fenségének lstvány királyi helytartónak valamint Batthyányi Lajos miniszterelnök és Kossuth Lajos miniszteri jelölt és Pest megye kövelének e tárgyban elkövetett hazafiúi fáradozásuk őszinte elismerés és köszönet nyilvánítása mellett üdvözlő feliratok küldetni határoztattak". A levelek fogalmazványai megmaradtak, bizonyítva íróik lelkesedését és azt, hogy a közgyűlési határozatot végrehajtották. A levéltár kincsei közé tartoznak Kossuth Lajos levelei is, melyek közül az 1848. október 17-én kelt levélből idéznék egy rövid részletet: „... Kívánják véremet s adom cseppenként, avagy folyamban amint akarják, mert ha egyeben nincs is mit a hazának adhatok vérem még van - de fegyverünk nincs, nem adhatunk. (...) Azonban 500 jól felszerelt kaszára adónk utasítást." Joggal büszke Esztergom arra, hogy itt alakult meg elsők között a nemzetőrség. A névsorokat tartalmazó iratok szerencsésen megmaradtak, s így ma becses díszei a tárlóknak. - Mikor és meddig tekinthetik meg a látogatók a kiállítást? - Az anyag munkanapokon 9-15 óra között ingyenesen megtekinthető a Megyei Levéltár Vörösmarty utca 7. szám alatti épületében. A kiállítás kapcsán levéltári órákat is tartunk előre egyeztetett időpontokban, ahol a diákok az események helytörténeti vonatkozásaival is megismerkedhetnek. Terveink szerint novemberre elkészül a mostani kiállítást megnyitó, Hermann Róbert Ph. D. történész által tartott előadást és a dokumentumválogatást tartalmazó helytörténeti forráskiadványunk, melyet elsősorban a történelemtanárok figyelmébe ajánlok. A kiállítás egész évben látható lesz, majd 1999. januárjában a tárlók anyagának egy részét kicseréljük az 1849-es év történéseit feltáró iratokra. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem a Balassa múzeum segítségét, ahonnan az 1848-as pisztolyt kaptuk, és a Főegyházmegyei Könyvtárnak, hogy egy 48-as zászlóval támogatta kiállításunkat, továbbá Báthory Gézának, aki a családi ereklyét, a kardot bocsátotta rendelkezésünkre, Bakulár Istvánnak, aki Kossuth-bankókat adott, valamint Milakovszky Jánosnak, aki gazdag gyűjteményéből válogatott számunkra könyveket, képeket, egykori pénzérméket -thó / 7~ \ HAZAFIAK V Az alkotmányos szabadság, és tt J küzbátorság Icg liivebb őre a lionfi. Az országgyűlés , n nemzeti őrsereg minélelőbbi felállítását legfőbb teendői közé lüzte, 's addig is, mig a törvény erro i-iindeu hazafit kötelezni fog, Esztergom városának f. ú. martius 1R-krfn szent-Tutnrís, Ersekváros és szent-Györgymező mező városok lakosainak hozzá járultáva! tartott ős népgyülese egyes akarattá! és köz érzelemmel n nemzeti Őrsrreget a hazafiak önkényes hozzájárulásival {elállítom elhatározta. Az e végre kiküldött bizottmány mai nap nyilvánosan tartott ülésében négy őr tanyát rendelt, hol a honfiak magokat nemzetőrükül az albizottmány előtt beírhatják, u. in.: a) n szabad királyi város. b) szent-Tamás. c) Érsekváros, <s d) szent-György mező mezővárosok város házainál; 's addig is, mig a három utolsó helyen o beirttás megkezdetik, hazafiúi lelkesedéstől áthatva a' szab. kir. város házánál n' behatás azonnal megkezdetett és az albizottmány naponkint délelőtti 10 órától 18 óráig együtt loend. H a z a f i a k! A' bizottmány hiszi, hogy minden hazafi ki a J nemzeti őrseregbe álhatásra képességgel bir, a* nemzeti őrsereghez önkényesen csatlakozni log. A* bizottmány teljes bizodalommal várja , hogy minden becsületes hazafi a' személy és vagyon bátorságra őrködend és a 1 küzbékét háborgatni nem engedi. Hazafiak! jelszavaink: éljen a király, alkotmányos szabadság, testvéri egyenlőség, béke és rend.' Költ Eszteigom városában 1898-'/' e'vi marcziiis 22-hén. a bizottmány határozatából l'lnko István h. VAroa birAja <•» n bixollmitiy ElnitVp. • > *>\ f- lnvM.V , y Maliim János s. fi. lllzoumánj'i jegyző. qwwwwwwwwwwwwwtwwwwwowwww^^ : Történelmi vetélkedő A Magyarok Világszövetsége Esztergomi Szervezete és az Esztergomi Polgáregylet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére vetélkedőt szervezett, melyre a régi Esztergom vármegye területén működő általános iskolák 7-8. osztályos tanulóiból alakult csapatokat hívtak meg. Az elődöntőre beérkezett 26 dolgozat és a középdöntő tesztjének értékelése után hat csapat került a döntőbe. A Szent István gimnázium dísztermében március 14-én mérték össze felkészültségüket a három főből álló csapatok. A vetélkedőt Varga Péter történelemtanár vezette. A csöppet sem könnyű feladatok megoldása után kialakult a sorrend. A zsűri tagjai - Csombor Erzsébet, a Megyei Levéltár igazgatója, Holló Ervin és Simon Tibor tanárok - nehéz helyzetben voltak, hiszen szoros küzdelem után kellett dönteniük. A győzelmet a Somogyi iskola - Csepecz Balázs, Magyar Balázs és Havasi Gergely alkotta triója - szerezte meg. A második helyet a tokodaltárói csapat nyerte, a harmadik a somogyisok lánycsapata lett: Minczér Mariann, Nemes Éva és Szabó Viktória. (A somogyisok felkészítő tanára Tuschinger Lászlóné volt.) A negyedik helyre a dorogi Eötvös, az ötödikre a bajnai és a hatodikra az annavölgyi általános iskola csapata került. Ajándékot minden résztvevő kapott. Az esztergomi Polgármesteri Hivatal, a Relabor, a Gran Tours, a Magyarok Világszövetsége, a Polgáregylet, a Megyei Hírlap, valamint dr. Könözsy László és dr. Tittmann János polgármesterek értékes könyvcsomagokat, irattartókat, CD-lemezeket ajánlottak fel. A gyerekek alapos felkészültségét igazolta a szoros, színvonalas verseny, melyet a körzeti TV is közvetített. Csak dicsérhető, hogy a két civil szervezet jóvoltából a szabadságharc 150 éves évfordulójára történelmünk emlékeit ápoló vetélkedő megrendezésére sor kerülhetett. A csapatoknak, tanáraiknak és a szervezőknek ezúton is gratulálunk! (mzsá)
