Esztergom és Vidéke, 1998

1998-03-05 / 9. szám

1998. március 26. Esztergom és Vidéke Holnap 17 órakor nyílik meg KOVÁCS MELINDA „Tájképek" című fotókiállítása a Duna Múzeumban. A Művésznőt tisztelettel köszöntjük! Nap. 48. 1-32. Nőnap stb. Az elmúlt néhány évben nélkülözni voltunk kénytelenek nemcsak a hősies Április 4.-ét, az augusztusi Új Kenyér napját, Éljen November 7!-én a Nagy Októberi Forradalom megható ünnepét, a zászlóshajót, az etalont, de értheteüen módon a Nőnap is feketelistára került. Ezen most változtatni vagyunk kénytelenek. A nő, a nő lénye, a nő szépsége, a férfiúi női szépség (és egyéb női tartozékok) iránt érzett olthatatlan tavaszi vágya nem politikai attribútum. A női szépség megítélése kétségtelenül az adott férfi személyes ügye. Azt tart szépnek, amit akar. Nem kérdezi a szomszédot tanácstalanul szerelme küllemét illetően, tán csak akkor, ha hallani akarja, ő - a szomszéd - ilyen édes, szép, kecses, bűbájos, helyes, megnyerő, kedves, aranyos, igéző és elragadó lányt soha nem látott. Jó, hogy ezt válaszolja, ezt akarjuk hallani abban az esetben is, ha pontosan ismerjük a rendet: a nő szépsége az adott férfi magánügye. (A többiek néznek.) Ha nőről beszélünk, nem kötelező feltétlenül a szépségről. De most Nőnap van, ne keveijünk az ünnepi hódolatba olyan sanda gondolatot, mint például Karinthy tette, aki szerint a női szépségről mindösszesen annyi állapítható meg örökérvényűén: a nő olyan, mint a versfordítás, ha szép, nem hű, ha hű, nem szép. Mi, itt Európa vegyesvágott közepén, hol ázsiai, hol nyugati formát adunk elkötelezettségünknek. Soha nem tudni előre, mi jön ki abból, hogy a fene esz érte(ük), és mindent megteszünk azért, hogy megkaparintsuk, fölfaljuk, legyűrjük, de mi történik holnap, mi van holnap, hogyan gondolunk a szépségre, ha már megvolt. (Megkaparintottuk, fölfaltuk, legyűrtük - ? - ez egy kérdőjel.) Más történelmi és kulturális hagyatékból működnek a Felkelő Nap Országának fiai. Egy neves, a középkorban élt japán költő és festő 32 pontba sorolta azon kritériumokat, amelyekre ő maga, és közvetlen baráti köre gerjedt. Ezt a 32 pontot ismertetem Önökkel. Igyekszem megállni, hogy ne szóljak közbe, pedig bujkál a szép szavak közt love, erotika, sőt az erotomán festő is föllelhető. Hogy a vaddisznó pornográfiát már ne is mondjam. 1. A nő haja legyen homlokát ívesen keretező és sejtelmes fényű, mint a holdsarló. 2. Szeme úgy csillogjon, mintha épp egy harmatcseppet dörzsölt volna benne szét. 3. Orra virágkehelyhez hasonlítson. 4. Szája kicsiny legyen, piros és illatos, mint a legfinomabb selyempapírból tekert rózsa az oltár lépcsőjén. 5. Keble teljében pompázó lótuszra emlékeztessen, vénuszdombja cipóra. 6. Két keble közt a völgy keskeny legyen, akár az antik teáskannák csőre. 7. Hasa lapos legyen és fehéres, mint a sületlen lepény, köldöke a gyönyörök gödre, s olajosan barna, akár az érett datolya. 8. Csípője hajladozzon, mint a nyírfaág, ha szellő játszadozik vele, hogy felvillantsa kecsességét ama félgömböknek, amelyek fekvő teste kupolái. 9. Ujjai olyanok legyenek, akár a gyönge bambuszrügyek. 10. Körmei rózsaszín gyöngyök villódzó fényében csillogjanak. 11. Füle piciny tojáshéj színű kagylóra emlékeztessen. 12. Szemhéja olyan színűnek tűnjék, mint tusfestékkel kevert olaj, szempilláinak söprűje finomabb legyen a legfinomabb selyemnél. 13. Orcáin cseresznyevirágok nyíljanak. 14. Szemöldöke íve olyan legyen, mint a vázák hasára finom ecsettel festett vékony vonalú fecskeszárny. 15. Válla gömbölyded legyen, rugalmas és olyan színű, mint a legnemesebb elefántcsont. 16. Nyaka bársonyát aranyló pelyhek tegyék ingerlőbbé. 17. Hónalja feketélljen, mint az érett ébenfa 18. Mozgó álla kisebb legyen a felébe fűrészelt gerletojásnál, kecsességével huncut gondolatokat ébresszen a szemlélőben. 19. Behajlított könyöke pagodák lágy vonalát idézze. 20. Keze ízei hajlékonyak legyenek, mint a zsenge hajtás. 21. Kézfeje hibátlan, mint a sziklakertek selymes tapintású levelei a költői képzeletben. 22. Dereka ringása olyan szelíd legyen, mint a nád ringása, ha picinyke pille szál rá. 23. Combja bőre olyan simának tűnjön, mint a tó tükre szélcsendes napokon. 24. Térde fűszeres kalácsra hasonlítson, amelyet ingerlő gödröcske tesz kívánatossá. 25. Térdhajlata áttetsző bőre alatt kéken domborodjanak a fonó vért szállító erek. 26. Lábszára gyönyört ígérjen, a néző szeme felfutván rajta, elteljen igézettel. 27. Bokája karcsúbb legyen a finom művű csésze művészien formált fülénél. 28. Lábfeje olyan kicsi, hogy elférjen az érte epedő kedvese tenyerén. 29. Talpa legyen selyempárna, amelyen elfekhet a kéz. 30. Lábujjai tömzsin és szorosan simuljanak egymáshoz, akár a jó testvérek. 31. Lábujjai körme telten domborodjon, mint a barackvirág bimbója. 32. Léptei aprók legyenek és nesztelenek, mozgása pedig olyan dallamébresztő, hogy hangjegyekkel gyékényre lehessen festeni. Hát ennyi a harminckettő. Azt nem mondhatni, hogy e kívánatos nesztelen lábon könnyű letipegni szombat reggel a teli boltba, azt sem, hogy vággyal teli térdhajlattal könnyű fél napot állni a forró tűzhely fölött, azt se nagyon mondhatni, hogy a sziklakertek selymes tapintású leveleivel, ilyen kézfejjel, lazán, fenntartás nélkül mos, mosogat négy-hat családtagra a választott nő, de az év egyetlen napján tételezzük fel. Megöregedtünk, eszünkbe se jut, még véletlenül se, nőnk behajlított könyöke a pagodák lágy vonalát idézné. Pedig valamikor így lehetett. Azt kívánva, legyen bőven olyan napjuk, amelyeken megfelelnek a kis lírai japán fickó 32 előirányzatának, s ezt társuk is észrevegye közben, csókoltatja kedves nőnemű olvasóit: Nisikawa Szukenobu & Onagy Zoltán