Esztergom és Vidéke, 1998

1998-02-26 / 8. szám

MELLÉKLET Az Esztergom és Vidéke ráncsimító melléklete, az érdekességek tárháza Szerkeszti: SZÁNTHÓ BARNA II. évf. 2. szám A FARSANG , JCis fehér papírlapok jelzik a farsang kezdetét, amelyek január 6-án délelőtt pontosan megjelennek az Esztergomi Kugler és az Esztergomi Wikus üvegablakjában: Ma délben friss farsangi fánk kapható. Január hónapját éppen úgy karakterizálja ez a kellemes orrcsiklandó fánk-szag, mint az áprilist az ibolya..." E „gasztro-lírai" farsang-beharongozó sorok több mint száz évvel ezelőtt, 1896 januárjában láttak napvilágot az Esztergom és Vidéke hasábjain. A lap társasági rovata rendszeresen beszámolt a farsangi eseményekről. Megtudhatjuk, hogy nemcsak a báltermek teltek meg hétvégeken. Komoly konkurrenciát jelentett a Torna Egyesület jégpályája: „A szép asszonyok és leányok nem a farsangi naptár dátumait várták türelmetlenül, hanem a hőmérő zsugorodását." Az évszázad végén azon kesergett a lap „tollnoka", hogy „a régi elite-bál halott... Ha mulatni akarnak, jourokra vagy házi bálokra mennek..." a polgári családok szépreményű ifjai. Ezeket gyakran nem a családok, hanem a különböző egyesületek rendezik. Akkoriban nagyon élénk volt a „civilszerveződés" városunkban. (Persze még nem ezzel a divatos szóval illették.) Foglalkozás, életkor, nemek, érdeklődés, lakóhely stb. szerint rengeteg társadalmi csoportosulás működött, pl. a Szenttamási és Vízivárosi Katholikus Polgári Kör, a Katholikus Legényegylet, a Belvárosi Katholikus Olvasókör, a Szt. Erzsébet Jótékony Nőegyesület, az Esztergomi Polgári Egyesület, a Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete, a Turisták, a Stefánia Szövetség, az Esztergomi Sport Club - hogy csak a legismertebbek említsem a sok közül. A Kaszinó 1896-ban felelevenítette a régi idők hagyományát, a hajdanában háromnapos bált - igaz, közben egy nap szünetet is beiktatott. A hétfői „tyúkverőnek" keresztelt kis estély méltó folytatása volt a szombati „piros éjszakának". Táncoltak, énekeltek, zsebkendőt dobáltak, járták a „kis-komáromot", madeirát ittak. Az 1896-os szezon legkülönösebb bálja kétség kívül a katonatisztek Gsnász-estélye volt. Hogy mit jelentett e különös szó? A festők nevezték így a palettákra száradt festékmaradványokat. Münchenből származik a Gsnász-estek divatja, ahol az ifjú művészek egy csoportja száműzte a bálok feszes unalmasságát, bohó karikatúrákat készítettek, a növény- és állatvilág figuráit vonultatták fel a bálon. Az esztergomi Gsnász-estre egy előkelő bécsi szabót is hoztak a városba, hogy elkészítse a bálozok jelmezét. A különleges est színhelye a Fürdő Szálló volt. De vajon hogyan vígadtak a farsang idején az esztergomiak a 20. század első évtizedeiben? Ha bele akarunk pillantani ezekbe az eseményekKeringőt lejtett az úri közönség be, segítségünkre lehetnek a helyi lapok: az Esztergom, az Esztergom és Vidéke vagy a Friss Újság. Mindegyik részletesen beszámol a különböző vidám összejövetelekről. Az Esztergom és Vidéke állandóan közölte a Farsangi Naptárt is, amelyből meg lehetett tudni, hogy melyik szervezet mikor és hol tartja farsangi bálját. Ezekből az írásokból kiderült: a Fürdő Szállóban mulattak legtöbben, de sokan báloztak a Magyar Király Szállodában és a Kaszinóban is. Nemcsak egyszerű táncmulatságok voltak ezek, hanem műsoros estélyek. Egy-egy szervezet helyi műkedvelő gárdája színdarabot adott elő, de meghívtak pesti művészeket is. ATuristák egyik estélyén Pintér Imre és Parlagi Kornélia is felléptek, akik korábban a Nemzeti Színház tagjai voltak. Egy esztergomi úrhölgy, Vimmer Marianna sok rendezvényen szavalt, Dankó Sarolta pedig többször fellépett szóló zongoristaként és kísérőként is. Esztergom jogász-poétával is dicsekedhetett: dr. Földváry István főügyész versét is előadták a Szt. Erzsébet Jótékony Nőegyesület díszelőadásán 1908-ban. Ez alkalommal Dreyschok Sándor képeket vetített Szt. Erzsébet életéről. A komoly történetet persze táncmulatság, konfetti-zápor és jótékonysági pezsgővásár követte. A műsorok mellett a bálok másik jellemzője a jótékonysági cél volt. Esztergom szab. kir. város ipartestülete például az elszegényedett iparosokat kívánta segélyezni báljának bevételéből. Még Vigalmi Bizottságot is létrehoztak e célra, melynek egyik tagja volt Bayer Ágoston is. A könyvtár szintén gyarapodott e jótékonysági bálok során. Társasvacsorákat is Onagy Zoltán Ma: tánc / Fasching Ez a két cím jöhet számításba ha egyszer jókedv, ha egyszer farsang. Ma: tánc, Fasching. Ebben gondolkodom. Jókedv. Aigner Szilárd reggelente és az ő ötven derűje. Maskarázás, parádé, bölcs közmondások, helyreigazítás, ortopédia, imbecil, influenza, dorogi szemétégető, nyilatkozat: a levegő jobb lesz attól, ha a garéi hagyatékot elégetik a Dunakanyarban, a nép köhög, prüszköl, asztmás és reményli, ennél csak jobb lehet a levegő, szereUié, ha igaza volna a szemétégető gazdáinak, csakhogy ez nem így szok lenni, maróti gát, nyilatkozat: az ország jól jár, egy országnyi magyar, sőt, a felvidéki magyaroknak is áldás a gát, áldás Nemcsók et. Fasching. Hetvenvalahány nap a választásokig, jelentőségükön túlnövő pártok, kihangosítás, decibelek, maszkok sora, egyensúlyozó, grammozó közszolgálati, közben elveszített ország, elveszített egészségügy, elveszített, letagadott munkanélküliek, tőzsdeinga, megszépült ellenzék. Bülbül szavú Torgyán, virágszépségú Orbán Viki, hókarú Nausziká. Fasching. írom a farsangi jegyzetet, közben fogalmam sincs, mit írhatnék a farsangról, a barkahamuval bekent homlokról, a böjt előtti őrületről. Hol vagyunk már a kortól, amikor a böjt még böjtöt jelentett. Hogyan kalkuláljunk az alkalmankénti, konkrét időszakra meghirdetett böjttel, ha egyszer permanens böjt jutott. Mindig túl vagyunk a farsang báljain, nyakig ülünk a január elsejétől december harmincegyig tartó böjtben. Már nem is emlékszünk a bálokra. Fiatalnak kellene lenni, szerelmesnek és boldogtalannak. Ha a fiatalnak lenni a farsang kedvéért sem megy, akkor legalább szerelmesnek és boldogtalannak. Istenkém, adj nekem szerelmes és boldogtalan farsangot minden reggel. (Vagy minden másnap reggel. Ha ennyit nem adol, ha ennyi már nem jár nekem, legalább hetente egy verőfényes reggelecskéL) Ez ebben a formában máig nem hangzott el. Nem tudom, meghallgatja-e az Úr az aktualizált kérést. Most nincs más: a boldogtalan asztalon bolsogtalan számlák. Fűtés, melegvíz, villany, telefon. Hónap vége van. Mindig hónap vége van. Kártyázok velük. Melyik halasztható fizetésig, melyiket kötelező azonnal. Es alig hiszem, hogy jutna akár egy félig felhőtlen báli szezon is az egyre rövidülő életben. De mit lehet tenni? Odanézek a címre és azt mondom: Ma: tánc. Fasching. Nektek, fiúk. Fiaim. Ez is valami. rendeztek - például a Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíj Egyletének esztergomi fiókjánál. A sok farsangi vidámság ellenére disszonáns, elégedetlen hangok is felütötték fejüket a sajtóban. 1901-ben ekképpen aggódik egy cikkíró: „Nem tudom, hogy miért nem sikerült régen, a nyugati államok megalakulásának korában ezt a pogány szokást eltörölni, de erős a gyanúm, hogy nem nagyon erősen akarták, elnézték testvéreiknek s önmaguknak is a pogány mulató-kedvet." A bajok orvoslására „a zseb lapulását" javasolja, mely „megóvja a mámortól a fejeket" Később is megjelennek a sajtóban rosszalló hangok farsang-időben. 1923-ban úgy érzik, hogy Trianon után nem igazán ildomos a magyaroknak mulatozniuk. Az esztergomi nagy árvíz idején pedig így írnak:, Jöhet az ár, jöhet a vész és pusztulás, de az éjszakába bevilágító mulatóhely hangos, víg, és zsúfolt akar lenni még egy városrész romjának az árán is." 1931-ben a gazdasági válság idején ezt olvashatjuk az Esztergom c. lapban: „... a mulatóhelyek elfüggönyözött üvegablakain kiszűrendő zeneszó már oda hallatszik a nyomortanya lakójának nedves odújába." Ezekben az években „a papság óvja híveit a fényűzéstől." Az aggodalmas sorok után zárjuk farsangi barangolásunkat egy 75 évvel ezelőtti cikk részletével. (Esztergom és Vidéke 1923. február 13.) „Egy amerikai lapban olvassuk, hogy Bridgeport mulató város, mert 24 színházán kívül rengeteg táncterme van. Esztergomnak ugyan egy színháza sincs, és kifejezetten táncterme sincs, de azért mégis mulató város. Öt és fél heti farsang alatt 24 táncmulatságot tartottak. Ezen kívül tánciskolák is működtek záró ünnepéllyel, amikor szintén táncoltak." Vajon az idén kiérdemeltük-e a „mulatós város" címet?! Szendi Ági Farsangi népi rímek - innen-onnan Egy jótanács: Tánc, mulatság, étel, ital Akármilyen jó is essék, Ha túlzásba viszed, megárt. Nagy kincs a mértékletesség. Egy jóslat: Farsang éjén, februárban, Égen hogyha csillag-ár van. Tyúkod jelzi - égi ábra Tojni fog majd kosárszámra. (S ha mégsem tojik,... akkor legyél mértékletes a rántotta-evésben!)