Esztergom és Vidéke, 1998

1998-02-26 / 8. szám

FARSANGI MELLEKLETTEL! • MlIWMiBIBMMSii^ es VIBEKE 1998. február 26. —8. szám * POLGÁRI HETILAP Ára: 50 Ft FÉLTEM A DUNAI SZIGETEKET! Legutóbb $ Városházán rendezett, Dunával kapcsolatos fórumon MARMARÖSI GYOZO hozzászólását nagy visszhang kísérte. Köztudott, hogy életének nagy részét a vízen, illetve a vízparton éli. Jól ismeri tehát a Dunát, önmagát „vízenjáró"-nak mondja. - Mióta gyűjtőd a Dunával kapcsolatos tapasztalataidat? - 35 éve vettük át Gyöngyös Antallal az akkor leköszönő Lapos Lászlótól az evezős klub vezetését. Ezt megelőzően, éppen 40 éve lettem evezős sportoló. Az eltelt évtizedek alatt több tízezer kilométert tettem meg a különböző folyókon. „Vízenjárónak" tartom magam, úgy ismerem a Dunát, mint a tenyeremet, de jártam Ausztria, Németország, Hollandia, Jugoszlávia több folyóján és víztározóján is. Évente többször megtettük az Esztergom-Mohács vízitúrát, amely mintegy 250 kilométer. A korábbi évtizedekben bárhol kiköthettünk, kavicsos, homokos part fogadott bennünket Barátságos, tiszta volt a víz környéke, mindenhol alkalmas volt a sátorverésre. Ennek már vége! Jóformán csak a stégeknél lehet kikötni. - Milyen a mostani Duna? - A part, a szigetek el vannak iszaposodva, a vízi emberek nem képesek megközelíteni. Egyaránt vonatkozik ez a Táti-szigetekre, a Helemba-szigetre, de a Prímás-szigetre is. Ömlik a Dunába a szennyvíz a párkányi papírgyárból, a dorogi vegyigyárból. Féltem a dunai szigeteket, lassan elvesztik jellegüket Az a legnagyobb baj, hogy nem teszünk semmit megmentésük érdekében. Borzasztó ez az évek óta tartó halogatás! A Kis-Dunát 90 évvel ezelőtt kotorták utoljára. Most csupa szenny és iszap, tele bedőlt fákkal. A Prímás-szigetet mindkét oldalon rendezni kellene. Jó kezdeményezés volt a dobókanalas kotrógép munkába állítása a Nagy-Duna parton. Ez a gép az iszapos réteget feltolja a partoldalba, a kavicsot pedig elszállítják. Az evezős-telepnél, a kempingnél, egészen a hajóállomásig rövidesen rendezett lesz a partoldal. De hát a sziget többi részén is tenni kellene valamit - Milyen Duna-rendezést ajánlanál? - A folyó kotrásával, a part és a szigetek rendezésével elérhető az átlagos négyméteres vízmagasság a Kossuthhídi vízmércénél. Ez tiszta Dunát, kulturált partot hozna, ami vonzaná a vendégeket. Járhatnának a teherhajók, a kishajók és a vízisportolók, a megemelt part védene akár a hétméteres árvíztől is. Ebben az évtizedben háromszor volt már ilyen vízmagasság. A megemelt partszakaszon lehetne végigvezetni a kerékpárutat A párkányiak már rendezték a partjukat, ott nem is volt árvízveszély. Az a legnagyobb baj, ha nem teszünk semmit! Pálos A közelmúltban alakult Dunakanyar Területfejlesztési Társulás tagjai - Esztergom, Tát Pilismarót, Dömös, Visegrád, Szob, Zebegény és Nagymaros polgármesterei február 17-én az esztergomi Városházán folytatok megbeszélést A dr. Könözsy László vezetésével ülésező testület úgy foglalt állást hogy programjuk nem függhet a jelenlegi kormánytól, a parlamenttől, a most folyó magyar-szlovák tárgyalások kimenetelétől. Hangsúlyozták, hogy a nyolc önkormányzat szavát a felsőbb döntéseknél nem lehet figyelmen kívül hagyni. - A sokat hangoztatott európaiság egyik alaptétele a kistérségek véleményének meghallgatása - mondta a tárgyalás házigazdája - Kapcsolataink természetes gazdasági érdekeken alapulnak, függetlenül attól, hogy mi épül ezen a tájon. Egyeztetünk a túloldalon élőkkel is, hiszen bennünket összeköt a folyó. Most elsősorban a régió magyar településeinek jövőjéről tárgyaltunk, arról, hogy 2000-re mindenütt határozott jele legyen a fejlesztésnek. P.I. Újabb közjogi feladatokat kaptak a gazdasági kamarák A kamarák létrehozásának elsődleges célja az volt hogy önkormányzaton alapuló működés ükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődésétés szerveződését, az üzleti forgalom biztonságát és a piaci magatartás tisztességét valamint a gazdálkodók általános, együttes érdekeinek az érvényesülését E mellett el kell látniuk azokat a közigazgatási feladatokat, amelyeket törvény vagy kormányrendelet a feladatkörükbe utal - mondta Engelbrecht József, a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. - Melyek ezek a közfeladatok? - Jogosítványt kaptak arra is, hogy a tisztességes vállalkozók érdekében eredményesen intézkedhessenek a piac törvényeit megsértőkkel szemben. Súlyosabb vagy ismétlődő esetben kezdeményezhetik a tevékenység gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztését Ha pedig a tag gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti, vagy jelentős hátrányt is okoz, akár pert is indíthatnak a fogyasztók érdekeinek a képviseletében. A decemberi törvénymódosítás után a „fantomcégekkel" szemben is intézkedhetnek a gazdasági önkormányzatok: a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek a kamarák. Úgyszintén a tisztességes vállalkozók védelmét szolgálja az a törvénypont mely lehetőséget ad arra, hogy a kamarák minősítő és ellenőrző rendszert működtessenek. 1998. július l-jétől a vállalkozói igazolványokat a tevékenységi kör szerint illetékes területi kamara adja ki. Ebben a térségben ez az esztergomi irodánkra hárul. Ezen kívül a vállalkozói igazolvány visszavonása és az ezzel kapcsolatos igazgatási eljárás is a kamara hatáskörébe került Az új rend szerint a leendő vállalkozó a kamarai ügyfélszolgálathoz fordul kérelmével, melyhez a tevékenység végzéséhez szükséges okiratokat is mellékelni kell. (Pálos) KÖZLEMÉNY Március 4-én, szerdán 15 órakor az esztergomi Technika Háza nagytermében dr. Nemcsók János államtitkár ós műszaki szakértői tájékoztatót tartanak a környék polgármesterei, Esztergom város képviselő-testülete és polgárai számára