Esztergom és Vidéke, 1998

1998-02-19 / 7. szám

6 Esztergom és Vidéke 1998. február 12. DUNDO MAJORE, VAGY AMIT AKARTOK IHllllllllyí: Megalakult a Magyar Szabadtéri Színházak Szövetsége Horányi László színművész, az Esztergomi Várszínház művészeti ve­zetője örömmel újságolta: hazánk ki­lenc szabadtéri színháza ez év január­jában szövetséget hozott létre. - Gondolom, nem dicsekednél ez­zel, ha az alapítók közöli nem lenne ott a mi Várszínházunk is? - puhato­lózom, mikor leülünk beszélgetni a Belvárosi Kávéház e^yik asztalához. - Kik a kezdeményezők? - A „nagyok" - a Szegedi Szabad­téri Színház, a Gyulai Várszínház, va­lamint a fővárosiak - kezdeményezé­sére ültünk össze nemrég Budapes­ten, hogy létrehozzuk ezt a szövetsé­get, Vidékről a már említetteken és rajtunk kívül a Kisvárdai Várszínház, a Kőszegi Várszínház, a Szentendrei Teátrum és a Zsámbéki Szabadtéri Színház csatlakozott a Ferencvárosi Játékszínhez, valamint a Városmajor­ban és a Margitszigeten működő Sza­badtéri Színházhoz. - Ahol szövetség van, ott elnöknek is lenni kell-vélekedem.-Kit válasz­tottatok „főnöknek"! - Ez egy annyira demokratikus szervezet, hogy még elnöke sincs! Megszavaztunk ugyan egy szúkkörű vezetőséget, melyben én is benne va­gyok, de ennek meglehetősen korlá­tozott a jogköre. Ugy döntöttünk, hogy minden évben másik színház biztosítja a központi irodát. Az idén a gyulaiak vállalták... Remélem, mire ránk kerül a sor, az Esztergomi Vár­színháznak is lesz legalább egy sze­rény kis irodája. - Milyen céllal hoztátok létre ezt a társulást? - A szövetség célja a magyar sza­badtéri színházi kultúra eddig elért eredményeinek, intézményeinek tár­sadalmi rangjának védelme. Mert, ha más nem véd meg minket, magunk kényszerülünk rá. Célunk továbbá a kapcsolattartás a szaktárcák vezetői­vel, a színházművészet szakmai szer­veivel, nemzetközi kapcsolatok ki­építése és ápolása, és természetesen az egymás közti kapcsolatok szoro­sabbá fűzése. Úgy is fogalmazhatnék: ez a szövetség a magyar szabadtéri színházak érdekképviseleti szerve. - Milyen konkrét segítséget tudtok egymásnak nyújtani? Elképzelhetők például műsorcserék! - Talán ezekre is sor fog kerülni, de ez nem egyszerű dolog. Gondolj csak bele, mennyire mások például a sze­gedi vagy a margitszigeti színpad adottságai, mint a mi lehetőségeink. Ritkán volt arra példa, hogy valame­lyik szabadtéri programot egy másik - Megtisztelésnek, munkánk elis­merésének érezzük, de persze kötele­zettségeket is jelent. Mindenképpen előnyösnek tartom számunkra a szö­vetségi tagságot, hiszen így lényege­sen kiszámíthatóbbá válik a Várszín­ház folyamatos működése, az egyes Bizonytalan pont még műsorter­vünkben a Szatmári Színház Háry Já­nos előadása. És természetesen nem tudni még, hogy az idei Szent István Napokhoz kapcsolódva melyik dara­bot mutatjuk be a drámaíró pályázatra beérkezett művek közül. A beküldési határidő a napokban jár le. Bízunk abban, hogy lesz a drámák között olyan, amelyik témájában kapcsoló­dik 1848 szellemiségéhez, hiszen a szabadságharc 150 éves évfordulóját ünnepeljük az idén. Egy verses-zenés összeállításunk mindenképpen lesz e témában, terveink szerint augusztus 7-én. - Hangversenyt vagy gyermek­programot terveztek-e? - Hogyne! Augusztus 8-án a Ma­gyar Virtuózok Kamarazenekar hang­versenyében gyönyörködhetnek a ze­nekedvelők. Nagyszerű műsorral jön­nek: Liszt-, Bartók-, Dohnányi- és Csermák-műveket hallhatunk majd. És természetesen gondolunk a gyer­mekekre is: a Nagyváradi Bábszínház egy báb-musical-lel látogat el hoz­zánk augusztus közepén. - Mindezekre megszereztétek-e már a szükséges pénzösszegeket? -A városi és megyei önkormányzat már megszavazott a Várszínház mű­ködésére néhány milliót, de ez nem lesz elegendő. Bízunk abban, hogy pályázatok útján sikerül majd ezt az összeget felkerekíteni. Na és termé­szetesen saját bevétellel is számo­lunk. - Remélem, jóban vagytok a meteo­rológusokkal! Egy esős nyár ugyanis elmosná ezt a bevételt... Mi, a várszín­házi előadások leendő nézői szurko­lunk, hogy rossz idő miatt ne maradjon el egyetlen előadás sem... Még egy kér­dést engedj meg: Mikorra várható a tavalyihoz hasonló műsorfüzei? - Májusra tervezük a kiadását. Részletes és szép programfüzetet aka­runk az esztergomiak és az idelátoga­tó vendégek kezébe adni - nyugtat meg befejezésül az ismert színházi szakember. Majd elnézést kér, várja a kötelesség. Ma még nagyon sok dol­got kell elintéznie. Vasárnap délután van. Mások ilyenkor az ebéd utáni sziesztájukat töltik. Szába Drámai pillanat a nagyváradi színészek nyári, várszínházi vendégszereplésén szabadtéri színpadon is bemutattak volna. A sikeres produkciókat inkább az állandó színházak tűzik később műsorukra. Valamilyen darab közös színpadra-vitele is elég sok problémát vet fel. - Közös lónak túros a háta! - Inkább arról van szó, hogy ilyen­kor valamennyi résztvevő partner jo­got formál a beleszólásra. Abba pél­dául, hogy ki legyen a rendező, ki a főszereplő... és így tovább. - Ezek szerint a műsorösszeállítás­ban nem tudtok egymásnak segíteni! - Szó sincs róla, de nem ez az el­sődleges. Nagyon fontos például, hogy a különböző drámaíró pályáza­tok elbírálásában kölcsönösen kise­gítjük egymást. Fontos, hogy közösen tudunk fellépni bizonyos állami pén­zek elnyeréséért, amire külön-külön alig lenne esélyünk. - Mit jelent Esztergomnak e szövet­ség! pályázatokon elnyerhető támogatáso­kat is hitelesebb tényezők mellett igé­nyelhetjük. - Mivel rukkoltok ki az idei nyáron? Tudsz-e már valami konkrétumot mondani! -Hogyne! Már összeállt egy 80-90 százalékban biztos műsorterv. Június végén egy olasz vígjátékkal, Marin Drzic: Dundo Majoré című darabjá­val nyitjuk a szezont. Az Európai Re­neszánsz Tisztelői Társulat viszi szín­re, épp úgy, mint a tavaly látott Hasek­és Hrabal-darabot, melyeket az idén ismét műsorra tűzünk. Hat újabb elő­adást tervezünk a tavaly nagy sikerrel játszott Légy jó mindhalálig című mu­sical-bői. Sikerdarabnak ígérkezik a Boccaccio Dekameronjából készült Sólyompecsenye, mely a beregszászi magyar színészek produkciója lesz. Az Ínyenceknek szánjuk az INRI-t; ez az evangéliumi összeállítás Bálint András nevéhez fűződik. Vízivárosunk - mint díszlet Február 15-én 21 órakor mutatták be az MTV l-es csatornáján Lengyel Menyhért A nagy fejedelem című drámáját. A tévéjáték (62 perces) 1997-ben készült Esztergom legérté­kesebb belső termeiben és a Víziváros kicsinyke terén. Lengyel Menyhért, a jeles színpadi szerző ma is időszerű művét 1907­ben játszották^ először Budapesten, nagy sikerrel. O írta Bartók Csodála­tos mandarinjának történetét, de szá­mos műve ismert és játszott az euró­pai nyelvterületeken. Már a szerző miatt is remény volt jó élményre, de még izgalmasabb volt várni, hogyan oldották meg a mi kis városunkban játszódó rendezést. Megfelelt a várakozásnak! A cselekmény egy felfelé lakáj, lefelé despota polgánnestenel a középpont­ban (Hunyadi László játszotta) eleve­nen példázza azt a kisvárosi kényurat, aki hatalmával visszaélve rendezi családi kapcsolatait is. Fiát és a tudós történész (Haumann Péter) lányát (Haumann Petra) parancsszóval akarja összeházasítani. De ennél sok­kal nagyobb bűne, hogy egocentri­kus, ostoba lényével akar mindent irá­nyítani, minden valódi értéket elho­mályosítani a látszat, a felszíni „rend" érdekében. A nagy fejedelem szobra lepel alatt várja az országos avató ünnepséget, mikor a levéltári famulus az omló fa­lak rejtekéből előtalálja a fejedelem naplóját, amely eddig nem ismert, va­lódi arcát mutatja meg az immár vé­reskezű zsarnoknak. A tudós kutató­ban egy világ omlik össze a napló olvasásakor, hiszen minden sora szö­ges ellentétben áll az eddig legendá­san jónak tartott nagy fejedelem alak­jával. Az igazság elleni ármányt, per­sze, könnyedén megszervezi a város ura: megsemmisítik a naplót, és vál­tozatlanul meg akarják tartani a szo­boravatást. A tudós hiába küzd; még a robbanóanyag is kevés a szobor-óri­ás eltüntetéséhez... A történelmi hamisításokról, ha­zugságokról szóló vita elcsitul, az ün­nepi himnusz mégiscsak felhangzik. De a nemrég feltűnt virtuóz hegedűs - Lajkó Félix - megbabonázó hege­dűjátéka végigkíséri az igazság meg­semmisítésének történetét, és szívbe­rn árkoló élmény marad a sejtelmes éjszakai felvételek képeivel együtt. Jó volt a tudomány szent csarnoká­ban, a Prímási Levéltárban ,járni", sétálni a századeleji hangulatúvá va­rázsolt Mindszenty téren, hallani a Monteverdi Kórust, és így is rápillan­tani kincseinkre. K-né M.A. A Szobor - a forgatás szünetében

Next

/
Thumbnails
Contents