Esztergom és Vidéke, 1998

1998-02-19 / 7. szám

I GÁT-DOSSZIÉNK A 4-5. OLDALAKON! S ESZTERGOM és VIDÉKE 1998. február 19. — 7. szám # POLGÁRI HETILAP * Ára: 50 Ft I —: — Az ESZTERGOMI POLGAREGYELT ÁLLÁSFOGLALÁSA a város térségében újonnan tervezett vízierőműről, illetve a Duna duzzasztásáról Esztergom városát a hágai döntés után ismét közvetlenül érintik a magyar-szlovák tárgyalások és az újraélesztett duzzasztómű várható hatásai. Duna-parti városunkban - amely 1000 esztendeje a magyar állam egyik bölcsője volt - ma 30 ezer ember él. A Polgáregylet szakértők és a lakosság bevonásával, nyílt fórumon tájékozódott a várható hatásokról, és a lakosságot foglalkoztató egyéb kérdések mellett az alábbi veszélyhelyzeteket a továbbiakban is reálisnak látja: 1. A duzzasztással a Duna vízszintje Esztergomnál az átlagos szinthez képest kb. 5 méterrel megemelkedik, így az alacsonyabban fekvő utcák fölé kerül. Ennek következtében a város alatt (a Kis-Duna tervezett „leszívása" ; ellenére) megemelkedik a talajvíz szintje, és a mélyebben fekvő pincéket minden bizonnyal elönti a víz. A szigeteletlen lakóházak, a kiemelten védetté nyilvánított műemlékek történeü és régészeti értékek (a korai magyar várostörténet fontos tárgyi forrásanyaga) károsodására kell számítani. 2. Az igen lassú folyású (majdnem állóvízzé) alakuló folyam városunk térségében ülepítő tó szerepét fogja játszani: az iszap mellett a duzzasztás fölött befolyó vizek (Vág, Garam, Ipoly, vagy pl. a párkányi papírgyár és számos üzem) káros ipari szennyeződései is itt rakódnak majd le. Megszűnik a Duna öntisztító képessége, és Esztergom, valamint Dorog város ivóvíz-ellátását is károsítja a helyzet, hiszen a vízművek csápos kútjai is eliszapolódnak, és a mérgező anyagok az ivóvizet is elszennyezik. 3. A két végén lezárt Kis-Dunába a záporcsatornákon keresztül befolyó vizek elposványosítják (elfertőzik) a Kis-Dunát, az átöblítés nélküli Duna-ág pedig eliszapolódik. 4. A megemelt Duna vize az eddiginél is jobban szennyezi a város környéki karsztvizeket. 5. A város az Erzsébet park és a sziget felől kb. 3,5 - 4 méter magas gát mögé „szorul", megszűnik mai élő kapcsolata a Dunával. 6. Az építkezés nagy megterhelést jelent a városra és környékére, különösen a főút melletti lakóházakra. Mint az erőműépítés felvonulási területe, hosszú ideig a város idegenforgalmára is káros hatással lesz az építkezés. Minthogy a hágai döntés 136. paragrafusa nem kötelezi Magyarországot a duzzasztómű felépítésére, továbbá a szakemberek által is gazdaságtalannak ítélt vízierőmű építése értelmetlenül nagy terheket róna a jelenleg rossz gazdasági helyzetben lévő országra és az amúgy is túlterhelt lakosságra; továbbá, mivel a Duna hajózhatósága egy 1996-os kormányhatározat szerint tartósan megoldható hagyományos módszerekkel is (töredék költségen), ill. mivel az országot eddig is súlyos károk érték, - valamint a szigetközi Duna-ág vízellátását a hágai döntés is garantálja, - az erőmű felépítését indokolatlannak tartjuk. Ezért az Esztergomi Polgáregylet határozottan tiltakozik az át nem gondolt, és hatástanulmányokkal alá nem támasztott döntés, valamint a keretszerződés megkötése ellen, mert az kényszerhelyzetbe hozza Magyarországot - elkötelezettséget jelent az ország számára -, függetlenül a későbbi hatástanulmányok eredményétől! Végül: mivel az erőmű építését a polgárság kellő tájékoztatása és véleményének meghallgatása nélkül akarják eldönteni, a fórumon elhangzott lakossági vélemények valamint a felsorolt valós veszélyek alapján az Esztergomi Polgáregylet a város és az itt élők jövőjéért érzett felelőssége tudatában a jelen állásfoglalásban kinyilvánítja, hogy tiltakozik a duzzasztómű megépítése ellen. Kelt Esztergomban, 1998. február 16-án, az Egylet közgyűlésén ESZTERGOMI POLGÁREGYLET KEDVEZŐBB MEGOLDÁS: A SARKANTYÚ # A Helemba-szigetnél így illeszkedik a tájba (Foto Bánhidy) NEM AZ AKADÉMIA BIZOTTSÁGA! - Az MTA PR-irodájának állásfoglalása Haraszti Miklós közíró a Népszabadság február 9-i számában közzétett írásához, illetve abban a Magyar Tudományos Akadémiát érintő részekhez a következő, pontosító információkat szükséges hozzáfűzni: 1. A kormány 1998/1997(IX.30.) határozatával nem az MTA-t kérte föl a hágai bíróság ítélete utáni helyzetben a tanácsadásra, hanem egy tanácsadó testületet, Glatz Ferenc elnökletével. A tanácsadó testület a kormány és nem a MTA testülete. 2. Az Akadémia nem tíz évvel ezelőtt foglalt állást Nagymarossal kapcsolatban, hanem először 1983-ban (ellenezve a vízlépcső tervét), majd 1989 februárjában az előbbitől eltérően (egyetértve a beruházással). 3. A tanácsadó testület megbeszélésein is többször emlékeztettek arra, hogy 1989-ben a Németh-kormányban, kultuszminiszter létére, éppen Glatz Ferenc terjesztett elő többpontos állásfoglalást az építkezés felfüggesztése érdekében. 4. A mostani tanácsadó testületen belül nem Glatz Ferenc, hanem a természettudományos albizottság - Michelberger Pál alelnök vezetésével - dolgozott ki alternatívákat tartalmazó javaslatot, amelyeket a tanácsadó testület elfogadott és január 31 -i határidőre megküldött a kormánynak, az albizottság vezetői ezt részletesen ismertették február 4-én a parlament környezetvédelmi bizottságában, ahogy arról a sajtó nagyobb része február 5-én tárgyilagosan beszámolt. Szabó B. István (Megjelent a Népszabadság február 16-i számában)