Esztergom és Vidéke, 1998

1998-02-19 / 7. szám

I GÁT-DOSSZIÉNK A 4-5. OLDALAKON! S ESZTERGOM és VIDÉKE 1998. február 19. — 7. szám # POLGÁRI HETILAP * Ára: 50 Ft I —: — Az ESZTERGOMI POLGAREGYELT ÁLLÁSFOGLALÁSA a város térségében újonnan tervezett vízierőműről, illetve a Duna duzzasztásáról Esztergom városát a hágai döntés után ismét közvetlenül érintik a magyar-szlovák tárgyalások és az újraélesztett duzzasztómű várható ha­tásai. Duna-parti városunkban - amely 1000 esztendeje a magyar állam egyik bölcsője volt - ma 30 ezer ember él. A Polgáregylet szakértők és a lakosság bevonásával, nyílt fórumon tájékozódott a várható hatásokról, és a lakosságot foglalkoztató egyéb kérdések mellett az alábbi veszély­helyzeteket a továbbiakban is reálisnak látja: 1. A duzzasztással a Duna vízszintje Esztergomnál az átlagos szinthez képest kb. 5 méterrel megemelkedik, így az alacsonyabban fekvő utcák fölé kerül. Ennek következtében a város alatt (a Kis-Duna tervezett „leszívása" ; ellenére) megemelkedik a talajvíz szintje, és a mélyebben fekvő pincéket minden bizonnyal elönti a víz. A szigeteletlen lakóházak, a kiemelten védetté nyilvánított műemlékek történeü és régészeti értékek (a korai magyar város­történet fontos tárgyi forrásanyaga) károsodására kell számítani. 2. Az igen lassú folyású (majdnem állóvízzé) alakuló folyam városunk térségében ülepítő tó szerepét fogja játszani: az iszap mellett a duzzasztás fölött befolyó vizek (Vág, Garam, Ipoly, vagy pl. a párkányi papírgyár és számos üzem) káros ipari szennyeződései is itt rakódnak majd le. Meg­szűnik a Duna öntisztító képessége, és Esztergom, valamint Dorog város ivóvíz-ellátását is károsítja a helyzet, hiszen a vízművek csápos kútjai is eliszapolódnak, és a mérgező anyagok az ivóvizet is elszennyezik. 3. A két végén lezárt Kis-Dunába a záporcsatornákon keresztül befolyó vizek elposványosítják (elfertőzik) a Kis-Dunát, az átöblítés nélküli Du­na-ág pedig eliszapolódik. 4. A megemelt Duna vize az eddiginél is jobban szennyezi a város környéki karsztvizeket. 5. A város az Erzsébet park és a sziget felől kb. 3,5 - 4 méter magas gát mögé „szorul", megszűnik mai élő kapcsolata a Dunával. 6. Az építkezés nagy megterhelést jelent a városra és környékére, különösen a főút melletti lakóházakra. Mint az erőműépítés felvonulási területe, hosszú ideig a város idegenforgalmára is káros hatással lesz az építkezés. Minthogy a hágai döntés 136. paragrafusa nem kötelezi Magyarországot a duzzasztómű felépítésére, továbbá a szakemberek által is gazdaságtalannak ítélt vízierőmű építése értelmetlenül nagy terheket róna a jelenleg rossz gazdasági helyzetben lévő országra és az amúgy is túlterhelt lakosságra; továbbá, mivel a Duna hajózhatósága egy 1996-os kormányhatározat szerint tartósan megoldható hagyományos módszerekkel is (töredék költségen), ill. mivel az országot eddig is súlyos károk érték, - valamint a szigetközi Duna-ág vízellátását a hágai döntés is garantálja, - az erőmű felépítését indokolatlannak tartjuk. Ezért az Esztergomi Polgáregylet határozottan tiltakozik az át nem gondolt, és hatástanulmányokkal alá nem támasztott döntés, valamint a keretszerződés megkötése ellen, mert az kényszerhelyzetbe hozza Ma­gyarországot - elkötelezettséget jelent az ország számára -, függetlenül a későbbi hatástanulmányok eredményétől! Végül: mivel az erőmű építését a polgárság kellő tájékoztatása és véleményének meghallgatása nélkül akarják eldönteni, a fórumon elhang­zott lakossági vélemények valamint a felsorolt valós veszélyek alapján az Esztergomi Polgáregylet a város és az itt élők jövőjéért érzett felelős­sége tudatában a jelen állásfoglalásban kinyilvánítja, hogy tiltakozik a duzzasztómű megépítése ellen. Kelt Esztergomban, 1998. február 16-án, az Egylet közgyűlésén ESZTERGOMI POLGÁREGYLET KEDVEZŐBB MEGOLDÁS: A SARKANTYÚ # A Helemba-szigetnél így illeszkedik a tájba (Foto Bánhidy) NEM AZ AKADÉMIA BIZOTTSÁGA! - Az MTA PR-irodájának állásfoglalása ­Haraszti Miklós közíró a Népszabadság február 9-i számában közzétett írásához, illetve abban a Magyar Tudományos Akadémiát érintő részekhez a következő, pontosító információkat szükséges hozzáfűzni: 1. A kormány 1998/1997(IX.30.) határozatával nem az MTA-t kérte föl a hágai bíróság ítélete utáni helyzetben a tanácsadásra, hanem egy tanácsadó testületet, Glatz Ferenc elnökletével. A tanácsadó testület a kormány és nem a MTA testülete. 2. Az Akadémia nem tíz évvel ezelőtt foglalt állást Nagymarossal kapcso­latban, hanem először 1983-ban (ellenezve a vízlépcső tervét), majd 1989 februárjában az előbbitől eltérően (egyetértve a beruházással). 3. A tanácsadó testület megbeszélésein is többször emlékeztettek arra, hogy 1989-ben a Németh-kormányban, kultuszminiszter létére, éppen Glatz Ferenc terjesztett elő többpontos állásfoglalást az építkezés felfüggesztése érdekében. 4. A mostani tanácsadó testületen belül nem Glatz Ferenc, hanem a termé­szettudományos albizottság - Michelberger Pál alelnök vezetésével - dolgo­zott ki alternatívákat tartalmazó javaslatot, amelyeket a tanácsadó testület elfogadott és január 31 -i határidőre megküldött a kormánynak, az albizottság vezetői ezt részletesen ismertették február 4-én a parlament környezetvédelmi bizottságában, ahogy arról a sajtó nagyobb része február 5-én tárgyilagosan beszámolt. Szabó B. István (Megjelent a Népszabadság február 16-i számában)

Next

/
Thumbnails
Contents