Esztergom és Vidéke, 1998

1998-12-24 / 51-52. szám

1998/10, MŰVES: ÉS ÉVEK • 1998 * 2000 Hl HÉT NAP Elsétálgatok a káptalani könyvtár mellett. Esztergom húszezer lakójából kétszáz se tudja, hogy ez a káptalani könyvtár, de ha a „bibliotéka" után kérdezősködik valaki, még a hátulgombolós gyerek is azonnal ide mutogat. A nyitott ablakokon áporodott könyvszag terjengj az utcára. Áporodott? Jaj, dehogy. Édes inkább, mint a rétek illata és mézes, mint a tavaszi akácok. Európa igazi fellegvárait nem kövekből, hanem könyvekből építettük és könyvek irjával gyógyítottuk az európai szellem sebeit, amiket könyvek mérges nyilaival ütöttünk. Az utolsó ítélet napján, a történelem zárulásakor, hosszú trombitaszóval könyvcímeket is hirdetnek az angyalok, amelyek mögött százmilliók üdvösségének kegyelme és sokak kárhozatának veszedelme volt az európai téreken. Gondolom, az égő könyvtárak tüze sokszínű lángban csapódik az ég felé, de a felhők közelében már csak fehéren izzó és feketén kormos csóvák csaponganak. Érdekes, a könyvtárak ajtajában se csalogató cégér, se tilalomfa nincsen. Még csak valami öreg huszár se akad, aki figyelmeztesse a bemenőket: vigyázzatok, mert az üdvösség angyalai s a kárhozat ördögei laknak e házban. Könyvtár. Legyecske röppen a kezem fejére. Nem bántom most. Hátha az imént még valamelyik Korvina kötését simogatta picike lába. /':$U^JiStí^-faeíoft a. Esztergomi kódex-töredékek ^PféAfvúm^si p&Xot^vi ne

m dobták ki, hanem új könyvek m t a-ncL kötéséhez újra felhasználták. Néha az -Mi a kódex jelentősége ? - kérdeztük Czékli Bélát, a Bibliothéka igazgatóját. - Hazánk könyvnyomtatás előtti kultúrtörténetének talán legjelentősebb forrásai a kódexek. Ezekről a finom, juh- vagy kecskebőrből készült pergamen-lapokról bontakozik ki - a liturgikus szabályoktól a zenén és a miniatúra-múvészeten át a korabeli orvoslásig — szinte teljes tudásunk. A kódexek jórészt a kolostori másoló műhelyekben készültek; szerzetesek írták, illusztrálták, hihetetlen műgonddal és sokéves munkával. így természetéből adódóan, minden egyes példány egyedi darab. Egyegy szépen illusztrált kódex ára gondoljunk csak Mátyás híres Corvináira - csillagászati összeg volt. -Milyen anyagot tárt a látogató elé a kiállítás? - A könyvnyomtatás feltalálása gyökeres változást hozott: a nyomtatott könyvek elvileg tetszőleges példányszámban reprodukálhatók voltak, előállításuk ára a kódex-árak töredéke. A régi kódexek időközben elkoptak, szerepük, jelentőségük csökkent. Az értékes pergament azonban egész könyvet egy régi kódex-lapba kötötték, néha annak borítótábláját erősítették velük, vagy csak tömésanyagnak használták. Erre egyedi esetekben már a múlt században felfigyeltek, de a kódex-töredékek módszeres összegyűjtését és restaurálását csak a hetvenes években kezdte meg Mezey László (aki azóta tragikusan elhunyt) és az általa vezetett akadémiai kutatócsoport. A Budapesti Egyetemi Könyvtár és a Központi Szeminárium anyagának feldolgozása után került sor a Bibliothéka és a Simor-féle könyvtár töredékeinek feltárására. - Ezek a kódex-lapok csak töredékek. Miért jelentősek mégis? - Mezey László megállapította, hogy a török háborúk előtti magyar kódex-kincs kb. 40.000-re volt tehető. Ennek sajnos már csak kb. 1 %-a van birtokunkban, így középkori művelődési viszonyainkról alkotott képünk meglehetősen vázlatos. Itt, Esztergomban például 41 kódexünk van, ezek java csak a XVIII-XIX. században került hozzánk, külföldi vásárlásokból. Hazai szellemi életünkre nézve ezért nem nyújt felvilágosítást. Eredeti, itthoni kódexünk csak kettő van. A most feltárt töredékek épp ezt a fájó hiányt pótolják: nagy részük bizonyíthatóan itt, a történelmi Magyarország területén volt használatban. A mennyiségi változás szembeötlő: Mezey László elmondása szerint, míg eredetileg csak nyolc XII. sz. előtti magyarországi kódex volt ismeretes, ez a szám alig másfél év elteltével 50-re ugrott, ami kortörténeti ismereteink megsokszorozódását hozta. - Hogyan lehet a kódex-töredékeket beazonosítani? - Ez a munka kiváló latin nyelvtudást, a kor és az irodalomtörténet alapos ismeretét követeli. A másolás helyét és idejét leginkább a betűtípus vizsgálatából tudjuk megállapítani. Fontos a téma is: a kánonjogi könyveket például jórészt az olasz egyetemeken - Bolognában, Padovában tanult magyar diákok hozták magukkal. A magyarországi használat bizonyítéka lehet többek között a kötés. Egy győri és egy esztergomi könyvet például ugyanazon középkori kódex két lapjába kötötték, ami a magyarországi használatot valószínűsíti. - Mikor lesz a kiállítás Esztergomban is látható? - Eredetileg egy nagyobb egyháztörténeti kiállítást terveztünk az ezredfordulóra. Sajnos, a Széchenyi könyvtár is ilyet szervez, és velük nem kelhetünk versenyre. De remélem, legalább a helyi egyházi gyűjteményeket bemutathatjuk majd. /^i^íivm: / V v , ' V Czirok Ferenc TAJKEP Hegyek oldalán felhők omlanak lágyan sejtelmesen eltüntetik majd újravarázsolják sudár fenyők sötétzöld alakját. Nevetés bőgés bégetés halk kolompszó hullanak nedves fűre hol lelkesen lohol tova ér és patak medrük alján forró nyárban szőtt bolyhos kövi mohok fekszenek szőnyegül. Eszméletlenül szép a termékenység ága. Lassan elvirágzik az útifű feje alul elbámul felül még zöldesfekete. Léptek erők életek kiegyenesedő fűszál mohás fakéreg rajza. Hatalmas pitypangok hervadt ernyője alatt járok a táj titokzatos apró jeleire figyelve. m i^v dnrttriufri' K ur* H.P. GjL.'P. M->D<j^JM.i>€My O-blzo^l „tszt en-í^crrwú c, OyO-^é-U^aJ^'s- S<y2oSa.'<3c.'u.LenzíszzUíA-t ^do^t jJzeXÓU'*. A fes-fü'-taek. fuí^-z e?s >o.0Jl~ M, atgijitfc. t fcLC. "^ri&ch

1 6+k>' f a^A^Acjo e/S M-oao-íu^ Xaísz^o.) Az interjú - noha augusztus közepén készült kétszeresen is időszerű. Mindjárt itt van a helyszín. Azaz hogy a kiállításé nem itt volt, éppen ebből folyik - némileg keserű cseppekben - a kérdés: vajon mikor érjük meg, hogy egy ilyen jelentős kiállítást először városunkban rendezzenek meg? Jóval büszkébb várospolgárok lennénk ugyanis, ha rejtőzködő egyházi műkincseink látására nem nekünk kellene „felutazni" a főegyházmegye másik székhelyére... Méginkább időszerű az interjú azért, mert a zárókérdésre adott válasz összekapcsolja a 2000/2001. évi Millenniumra való helyi felkészüléssel. A propos, kapcsolatok! Esztergomban szinte minden műemléki érték, ami föld alatt vagy felett megmaradt, minden muzeális kincs, amelyeket gyűjtemények - és különösen az egyháziak - őriznek: ezekről beszél. Kövek és könyvek egybehangzóan üzenik Nyugat-Európának - amely kalandozásaink hevétől hajdan olyannyira belázasodott" - : Gizellával „beházasodtunk"... Egy évezreden át mind békésebb - mert kulturális természetű - kapcsolatok építették (képzelt?) otthonunkat az „Európa-fíázban"... A várkápolna kőfaragó-mestereitől, a királyváros „latinus"-polgáraitól kezdve - a mai sokszínűn eleven testvérvárosi kapcsolatokig. Ajánljuk a nemrég óta működő Millenniumi Kollégium figyelmébe: nem az volna-e igazán mutatós, ha két év rendezvény sorának ezt - a KAPCSOLATOT - választanánk központi tervező-szervező erejéül? (Ugyanazt tehát, amit Gézával, Szent Istvánnal választottunk - anno...) „Városvilág/Kapcsolatok: 1000—2000" Mindenesetre a magunk részéről mellékletünkben - ezzel a rovatcímmel/^ovőre egy 2001 végéig tartó soKífot szeretnénk indítani.