Esztergom és Vidéke, 1998

1998-02-12 / 6. szám

1998. február 12. Esztergom és Vidéke 5 ELKESZÜLT AZ 1998. EVI KOLTSEGVETESUNK (Folytatás az 1. oldalról) meg a várt összegnek. Az igazgató a legkülönbözőbb szervekhez fordult: hová került a hiányzó összeg, hogyan oldható meg e helyzet? Sajnos, az új, nehezen értelmezhető rendeletek és az egyes szervek közötti huzavonák miatt meglehetősen zavaros állapotra és többféle értelmezésre lelt az igazgató, mígnem Könözsy László polgármesterhez fordult telefonon, aki megígérte, hogy a képviselő-testülettel jóvá fogja hagyatni az első három hónap bérfizetését biztosító 3,4 millió forintos támogatást. Mivel saját hatáskörében csak 1 millió alatti összegről dönthet, 900 ezer forint azonnali átutalását helyezte kilátásba, ha az illetékes befárad az irodájába, s erről a pénzügyi támogatásról aláírnak egy megállapodást. Nos, bár az igazgató sürgetőnek ítélte a megoldást, sem ő, sem más illetékes nem jelent meg az írásbeli formaságok lerendezésére, ugyanakkor a közmeghallgatáson meglehetős visszatetszést keltve élesen támadta a város vezetőit a pénzügyi támogatás elmaradása miu®L * . J Volt mondanivalója... att. A képviselő-testület előző, január 28-ai ülésén - mint ahogy azt korábban megírtuk - Miavecz Jenő, az Oktatási Bizottság elnöke felvetette a fizetésképtelenné vált Mindszenty iskola gyors anyagi megsegítésének sürgősségét. A polgármester ismertette az előzményeket, több képviselő is támogatta a javaslatot, s végül a testület egyhangúlag megszavazta a Önkormányzati képviselők a közmeghallgatáson KIADASOK Közművelődés, sport , . . . 5% 132 millió oktatasi agazat felhalmozás Városüzemeltetés 0,12% 3 millió 13% 342 millió Oktatási ágazat működés 33% 849 millió szociális ágazat felhalmozási 0,15% 4 millió fejlesztés 14% 351 millió Adósságszolgálat 3% 90 millió Eü. És szociális ágazat működési 12% 321 millió kért összeget. Hát ennyit dióhéjban e témáról, melyről Miavecz Jenő az alábbi helyesbítést kérte szerkesztőségünktől: „Miavecz Jenő képviselő egyéni módosító indítványa alapján építette be a költségvetésbe a képviselő-testület a Mindszenty iskola támogatására szánt - az érintett törvényeknek megfelelő - három havi összeget, 3 415 EFt-ot, s polgármesteri javaslat ebben az esetben csak részmegoldást jelentett." A február 5-ei képviselő-testületi ülés véglegesen elfogadta az 1998. évi költségvetést. Bár az egyes tételeken már nem módosítottak, néhány témában élénk vita alakult ki. Sipos Imre képviselő felvetette, s többen is támogatták azt az ötletet, hogy a lakásértékesítésből, ill. a korábban kifizetett lakástámogatási kölcsönök viszszafizetéséből befolyt összegeket a lakásépítkezések támogatására kellene fordítani. Végül a testület megszavazta Könözsy László javaslatát, mely szerint május hónapban, mikorra tisztázódnak az egyes bevételi tételek, s amúgy is költségvetési módosítás várható, biztosítson az önkormányzat egy keretösszeget lakástámogatásra. Élénk vita alakult ki dr. Varga Győző javaslata felett, aki plusz 1 millió forintot kért a polgárőrség - s ezzel együtt a közbiztonság - megerősítésére. Végülis egy fős szavazat-többséggel elvetették ezt az elképzelést. Néhány szerkezeti kérdését tisztázták még a városatyák a költségvetésnek, majd néhány kisebb jelentőségű vagyoni ügyben döntöttek. A tanácskozás zárt üléssel fejeződött be. Sz.B. Szerkesztőségi megjegyzés A Mindszenty iskola támogatásával kapcsolatban lapzártakor egy újabb információt kaptunk: a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Esztergom város önkormányzatához címzett levelének másolatát. Ebből idézzük a leglényegesebb bekezdést: „A kiegészítő támogatást 1998. január 1-jei hatállyal a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fogja utalni az intézményt fenntartó egyházi jogi személynek: az önkormányzati támogatást tehát ettől a: időponttól Önöknek nem kell folyósítaniuk." Az utóbbi években megszokhattuk már, hogy folyton változik a társadalombiztosítási befizetés, olykor-olykor az Alkotmánybíróságnak is be kell avatkoznia a törvénykezésbe. Január l-jétől is több minden megváltozott, erről tartott szakmai fórumot legutóbb a Technika Házában a Kereskedelmi és Iparkamara. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár osztályvezetője Pappné Varga Anna válaszolt a lapunk kérdéseire. - A legtöbb változás az egyéni vállalkozókat érintette. Hogyan? - Január l-jétől megváltozott az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége. Az 1997. évi LXXX. számú törvény szerint január l -jétől vállalkozónak minősül a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy, a kisiparos, a magánkereskedő, ay. egészségügyi és szociális magánvállalkozó, a magánorvos, magánállalorvos, magángyógyszerész, szakpszichológus, az egyéni ügyvéd, közjegyző, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az önálló bírósági végrehajtó. Járulékfizetési kötelezettségük a vállalkozói igazolvány átvételének napjától a visszaadás, a jogerős visszavonás napjáig él: az engedély kiváltásának, illetve visszaadásának a napja határozza meg a fizetési kötelezettség időtartamát. A tevékenység „szüneteltetésének" a járulékfizetési kötelezettségre nincs hatása. Január l-jétől a jogszabály háromféle egyéni vállalkozót különböztet meg: - biztosított egyéni vállalkozót (a korábbi fogalmak szerint főfoglalkozású vállalkozó), - egyes ellátásra jogosult vállalkozót, akik tevékenységük mellett heti idén is 49 %, ebből 39 % a tb-járulék, 3 % az egészségbiztosítási járulék, 7 % a nyugdíjjárulék (illetve: 6 % magánnyugdíj-tagdíj, 1 % nyugdíjjárulék). Január l-jétől a járulékfizetés alapja a költségként elszámolt vállalkozói kivéthez igazodik. A főállású biztosított egyéni vállalkozók járulékukat a tényleges vállalkozói kivét alapján teljesítik. Abban az esetben, ha kivét nem történt, illetve az alacsoAz olvasó kérdez - a hivatal válszol: A társadalombiztosítási befizetésekről 36 órás munkaviszonyban állnak, illetve közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulnak, - kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók azok, akik tevékenységüket sajátjogú nyugellátás folyósítása mellett folytatják (a rendszeres szociális járadékban - 50 %-os munkaképesség-csökkenés esetén - és az özvegyi nyugdíjban részesülő nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak). - Mi íven százalékos befizetések léteznek? - A járulékfizetés alsó határát havonta kell megállapítani. Mértéke a/ nyabb, mint a megelőző naptári hónap első napján érvényes minimális bér. járulékukat 1998 januárjában 17.000, februártól 19.500 forint alapján kell bevallaniuk. -Melx esetek azok. amikor nem kell fizetni? - Az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási. nyugdíj- és egészségbiztosítási járulekot fizetni arra az időtartamra, melynek tartama alatt táppénzben. terhességi-gyermekágyi segélyben, baleseti táppénzben, gyermekgondozási segélyben. g\ormoknevelési támogatásban. ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja), katonai, vagy polgári szolgálatot teljesít, fogvatartott, külföldön munkavállalóként vagy ösztöndíjasként megállapodás alapján fizet nyugdíjbiztosítási járulékot, vagy az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, ha kamarai tagságát szünetelteti. - Mi vonatkozik a nem „főállású" vállalkozókra? - Az egyes ellátásra jogosult (volt munkaviszony miatti kiegészítő tevékenységet folytató) egyéni vállalkozó járulékának alapja a tényleges vállalkozói kivét. Esetükben nincs minimális fizetési kötelezettség. Járulékfizetésük mértéke (a kivét után) 39 Te tb-járulék és az egyéni járulékfizetési felső határ 4.290 Ft/nap - figyelembevételével 7 ac nyugdíjjárulék. A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége a vállalkozói kivét alapján áll fenn. Járulókfizetésük mértéke 10 Cc baleseti járulék. Az egészségügyi hozzájárulás február 1jétől 2.100 Ft-ra emelkedett. Január honapra (február 10-én) 1.800 forintot koll fizetni. (Pálos)