Esztergom és Vidéke, 1998

1998-12-24 / 51-52. szám

199S. december 24. Esztergom és Vidéke •i'.-iv^'.V.V.VAV.V.'.V.V.VA'.V.VV.^V.V/.V.'.V.V.tV/ Az elmúlt hétvégén újságírók jelenlétében, „családi körben" ünnepelték az esztergomi Suzuki gyár dolgozói és vezetői az elkészült kétszázötvenezredik Suzuki Swiftet. Tihanyi Tamás kereskedelmi igazgatót kértük exkluzív interjúra ezekben az ünnepi percekben. - Hogyan emlékszik megyénk legnagyobb gyárának elmúlt hat évére? - A sorozatgyártás 1992-ben kezdődött az akkor 32 milliárd forintos beruházással létesült gyárban. A termelés az ezer és ezerháromszáz köbcentis ötajtós Swift modelekkel indult. A folyamatos fejlesztés eredményeként ma már az egész Swift-családot gyártjuk. A termékválaszték mellett természetesen a termelési kapacitás is megnőtt az elmúlt időszakban. Korábban ötvenezer, 1997-ben már hatvanháromezer, ebben az évben pedig közel hetvenezer autó készül az esztergomi Suzuki gyárban. Szükség is volt a bővítésre. Ezt jelzi az év első tizenegy hónapjának minden várakozást felülmúló belföldi értékesítése. November végéig közel huszonkétezer Suzuki Swift és közel ezer egyéb Suzuki, mint a Baleno, a Wagon R és a Vitara talált gazdára. Úgy véljük, hogy értékesítésünk az év végéig eléri vonzási lehetőségeivel némiképp rehabilitálná a város polgárainak kibillent igazságérzetét. Joggal teszik fel a kérdést, egy kultúrközpontot miért kell színháznak nevezni. Úgy érzem ebben az esetben a színház, mint fogalom a művészeti ágak megnyilvánulásának szintézisét jelenti. Mint ahogy valójában az is, hiszen a színház olyan kulturális intézmény, az a templom, melyben egyszerre jelenítődik meg a szó, az ének, a zene, a tánc, az építészet szellemet, tudatot, kultúrát alakító és formáló ereje. Hogy is mondta Shakespeare? Színház az egész világ, s színészek vagyunk benne mi, férfiak és nők. Mint volt ferences diák a kollégiumi színjátszás emlékeiből is táplálkozva vallom, az ember egyik veleszületett tulajdonsága a játék. Tehát a színjátszás minden ember ösztönös vágya. A gyermek gáüástalanul játszik, a felnőtt már többé-kevésbé gátlásokkal. A felnőtté válás, a,nevelés" tompítja a játék iránti vágyat a „gátlásba" kényszeríti. A színjátszás ismérvei, kritériumai tökéletesen megegyeznek az „életnek" ismérveivel. A színház kitűnő állomása az életre nevelés stációinak. Az Esztergomi Várszínházzal közös művészi elképzelés alapján működő Balassa Bálint Színház, mint városi kultúrközpont az ezredfordulótól megnyugtatóan szolgálná Esztergom város és a Duna két partján húzódó régió lakosainak kulturális igényeit, jelentősen segítené egy új, felnövekvő generáció kulturális érzékenységének alakulását, egyben méltó emléket állítana a millenniumra és az ezredfordulóra őseink törekvéseinek. Horányi László színművész, az Esztergomi Várszínház művészeti vezetője A világelső kisautó-gyártónál Túl a negyedmillión a huszonnégyezer darabot a „mi autónkból". Ez az eddigi legjobb eredménye lesz a gyárnak. A termékfejlesztésen túl sokat áldoz a gyár a minőségre is. Az ISO 9002-es tanúsítványa után idén az ISO 14001 előírásainak is eleget téve, hosszú távra elköteleztük magunkat a környezet védelmére. Az értékesítés árbevétele megközelítette a nyolcvan milliárd forintot, ezzel, illetve a másfél milliárdos nyereségével a Magyar Suzuki tovább erősítette a legjelentősebb magyar termelőüzemek között elfoglalt pozícióját. A Suzuki továbbra is a legnépszerűbb márka Magyarországon. Páratlan népszerűsége a márka iránti vásárlói bizalomnak köszönhető, amit a Suzukinak sikerült kivívni Magyarországon az elmúlt hat esztendő során. A márka megbízhatósága, gazdaságossága, kiváló menettulajdonságai, kedvező ára jól ajánlhatóvá tették a Suzukikat a hazai autózni vágyó családok többsége számára. Tovább növelték az érdeklődést a sorozatos akciók, illetve a különlegességeket kínáló egyes modellek. - Viszonylag keveset tudunk a Suzuki -birodalomról. Kérjük beszéljen erről is! - A Suzuki Motor Corporation a világ első húsz személygépkocsigyártója között van, a kisautók kategóriában pedig világelső! A vállalat éves árbevétele meghaladta a tizenegy milliárd dollárt. A Japán Hamamatsuból irányítják a hat nagy belföldi és a külföldi leányvállalatokat, melyek közül Indiában, Thaiföldön, Indonéziában, Pakisztánban, Kanadában és Magyarországon működnek a legjelentősebbek. Kereskedelmi cégein keresztül a világ 185 országába van jelen a Suzuki. A vállalat jelentős motorkerékpárgyártó kapacitással is rendelkezik, újabban pedig egyre jelentősebb szerepet játszik csónakmotorok, szivattyúk, különleges ipari berendezések, sőt könnyűszerkezetes házak előállításában is. A céget 1909-ben Michio Suzuki alapította, textilipari gépeket gyártottak. 1936-ban kezdeti lépésként egy kétüléses prototípust, majd 1961-től már sorozatban gyártották a kéthengeres, protohajtású törpeautót. Az exportot a hetvenes évek elején indították. A Suzuki világcég tulajdonos-elnöke húsz év óta Osamo Suzuki, aki öt évvel ezelőtt Japánban az „év embere" volt, majd ez évben az „év menedzsere" lett. Az elnöknek meghatározó szerepe volt az esztergomi gyár létrejöttében. Tevékenységének elismeréseként 1991-ben a magyar kormány tiszteletbeli konzulnak nevezte ki. -A jövő újabb fejlődést hoz az esztergomi gyárba. Mi lesz ez? - A Suzuki és a General Motor megállapodott egy új, európai piacra szánt kisautó közös fejlesztéséről, gyártásáról. A Suzuki ezt a modellt itt gyártja majd, 2000-től várhatóan ötvenezres darabszámban. John Smith, az amerikai konszern igazgató-elnöke kezdeményezésére részvények vásárlásával emelték részesedésüket a japán cégben. A Suzuki e fejlesztésekre húsz milliárd forint körüli beruházást tervez, melyből három már az idén megvalósul. Pálos Művészek, építészek, politikusok, közéleti személyiségek ütköztetnek, sorjáz tatnak vágyakat és álmokat, érveket és tényeket, új filozófiákat vajúdnak érte és ellene. Talán szimbolikus jelentést is hordoz magában az a helyzet, miszerint az ezer évvel korábbi fővárosban, Esztergomban is felizzott villanásnyi időre, színház létesítésének az igénye. Természetesen nem olyan indíttatásból, nem olyan léptékben és nem olyan elvi megfontolásból, mint a mai főváros, a budapesti Nemzeti Színház létesítésének szükségessége. Meggyőződésem, a mai főváros, Budapest és a hajdan volt főváros, Esztergom városai közül az utóbbinak nagyságrendekkel erősebb és markánsabb érvei igénylik és követelik egy városi kultúrközpont létesítését, általam Balassa Bálint Színházként megjelölt létesítmény megvalósítását. Úgy érzem, mint a Balassa Bálint Színház létesítési koncepciójának felvezetője és részben kidolgozója tartozom annyival a tisztelt olvasóknak, hogy a hozzám is eljutott, néha egészen meghökkentő és megdöbbentő félreértéseket és ködfelhőket igyekezzek a lehetőségekhez képest eloszlatni. Elsődlegesen a legfontosabban hangsúlyozandó: a Balassa Bálint Színház egy városi kultúrközpont elnevezése, olyan épületet, millenniumi létesítményt jelöl, mely mobil berendezései révén alkalmas helyszínt biztosít konferenciák, képzőművészeti kiállítások, koncertek, kongresszusok, színházi előadások (stúdió és nagyszínházi), városi bálok, rendezvények befogadására. A színház semmi esetre sem jelöl egy állandó társulattal rendelkező, a fogalom általános értelmében vett, klasszikus módon működő színházat. „Jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat! A színházterem berendezése olyan sokszínű térformáció kialakítására lenne alkalmas, mely tetszés szerint, illetve igény szerint alakítaná a színpad és a nézőtér méreteit és alakját, egymáshoz viszonyított helyzetét, a terem egyaránt fogadhatna stúdió, kamara és nagyszínházi produkciókat. összefoglalva a Balassa Bálint Színház városi kultúrközpont bemutató, és befogadó színház: állandó társulat nélkül, olyan mobil színházteremmel, mely igény szerint alkalmas helyszint biztosít koncertek, hangversenyek, konferenciák, kiállítások, színházi produkciók rendezésére. Másik lényeges kérdés a helyszín kiválasztása: meggyőződésem, és nemzetközi tapasztalatok is ezt bizonyítják, kultúrközpontok nemcsak a település életében játszanak központi szerepet, de területileg is a város központjában találhatók. Mint diplomás építészmérnök (bár gyakorlatban csak díszleteket terveztem), szakmailag alátámasztottnak számíthat az a nézetem, amely szerint a Szabadidőközpont (Zöld Ház) kibővítése, mely bővítés eredménye a Balassa Bálint Színház, mint városi kultúrközpont, lényegesen átrajzolná az Aradi tér szerkezetét, életet lehelne a jelenleg kihasználatlan, rideg térszerkezet egyforma, ritmustalan napjaiba. Talán feltűnt a tisztelt olvasóknak, hogy a Balassa Bálint Színházról, mint millenniumi létesítményről beszéltem. Harmadik, de korántsem jelentéktelen érv az említett kultúrközpont létesítése mellett a közelgő millenniumi évforduló. Szilárd meggyőződésem, hogy Esztergom városában a millennium és ezredforduló megünneplésére történő felkészülések - a kulturális rendezvények mellett - létesítmények születését is kell, hogy előmozdítsák. A városnak egy olyan objektumra van igénye, mely úgy emlékeztet a múltra, annak hagyományaira, hogy ez a létesítmény a falai között megnyilvánuló rendezvények szellemiségével a jövőt építi. Hiszen az első magyar király és égyházfejedelmek Esztergom városából indították útjára e föld népének lelkét, egész valóját átalakító keresztény kultúrát. Ezer évvel ezelőtt itt zajlott le az a korszakos esemény, mely Géza évtizedes, István több évi kitartó munkáját volt hivatva megpecsételni. Vajk homlokát királyi korona érinté, szimbolizálva azt a nagyfontosságú tényt, hogy a magyar nép végleg belépett a nyugati nemzetek nagy kultúrközösségébe. Az ezer évvel korábbi sorsfordító események emlékeinek méltó, illő és kívánatos tiszteletadását jelentené egy olyan városi kultúrközpont létrehozása, mely meghatározó szerepet játszhatna a város, a régió, a Duna túlpartján élő szlovákiai magyarság életében, kulturális, szellemi, esztétikai, művészi és életfilozófiai fejlődésében. Az Esztergomi Balassa Bálint Színház, mint városi kultúrközpont 2001-ben történő avatása a millenniumi évforduló és ezredforduló egyik legfontosabb tárgyi létesítményei közé tartozna, működésével, közönség-