Esztergom és Vidéke, 1998

1998-02-12 / 6. szám

ZSOLNAI VEGYIÜZEM TERMÉKEI ESZTERGOMBAN! Miközben a politikusok vitáznak, a kereskedők már jól megértik egymást — A PCHZ bemutatótermének megnyitásáról a 6. oldalon tudósítunk — es VIDEKE 1998. február 12. — 6. szám * POLGÁRI HETILAP * Ara: 50 Ft Több hónapos vita és egyeztetés után ELKÉSZÜLT AZ 1998. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÜNK Decemberben még csak az irányelveken vitázott a városi képviselőtestület. Januárban beépültek a tervezetbe a bizottságok elképzelései és az egyéni javaslatok, majd véleményt mondott az 1998. évi költségvetés-tervezetről a Helyi Érdekegyeztető Tanács, valamint a szakszervezetek vezetőinek ülése is. Február 3-án a Szabadidőközpontban az önkormányzat a lakosság elé tárta költségvetési elképzeléseit. Dr. Könözsy László polgármester grafikonokon szemléltetve mutatta be a főbb bevételi és kiadási tételeket, s egyben rövid magyarázattal is szolgált az ezek kialakításában közrejátszó tényezőkről. BEVETELEK Állami működési intézményi saját bevétel bevétel felhalmozás 645 millió 177 millió 19 millió A bevételi és kiadási főösszeg egyaránt 2 597 112 EFt. Az egyensúlyt 150 milliós működési és 82 milliós fejlesztési hitel biztosítja. (A polgármester által február 3-án bejelentett, összesen 232 millió forintos, valamint a lapunk múltheti számában beharangozott 192 milliós hitel között csak látszólagos az ellentmondás. Akkor ugyanis a 40 milliós PHAREtámogatást még nem a hitelek között tüntette fel a vitára bocsátott költségvetési-táblázat.) „ Rohamosan csökken az állami támogatás, - mondta többek között dr. Könözsy László - egyre nagyobb részt kell magunknak előteremtenünk." Mint „önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került település" mintegy 100 millió forintos támogatásra számíthat ugyan a város, de ennek feltétele, hogy semmilyen beruházást nem szabad elkezdeni ebben az évben. Kifejtette a polgármester, hogy a mostani költségvetést két dolog jelentősen befolyásolta: az egyik a 2000. évre való felkészülés, a másik pedig a hágai döntés után előállt helyzet. Mindkettő komoly feladatokat, tetemes költségeket ró városunkra. A felszólaló esztergomi polgárok általában egyetértettek a költségvetéssel, csupán néhány javaslat szólt arról, hogy több pénzt kellene fordítani az utak rendbetételére (Koller Ferencne) és a csatornázásra (Voller Attila). A lakosok nagy része a város egyéb - nem anyagi természetű gondjaival foglalkozott. Esztergom tisztaságát, gondozottságát többen is hiányolták, de szóba került a magas csatornadíj, a közbiztonság, a piaci viszonyok, sőt egy melegvizű gyógyfürdő gondolata is. Külön kell szólni egy témáról, mely a januári önkormányzati ülésen is élénk vitát váltott ki, a közmeghallgatáson is indulatokat gerjesztett, sőt egyik képviselőnket, Miavecz Jenőt is egy helyreigazítási kérelemre ösztönözte. A következőkről van szó: A Mindszenty iskola normatív támogatását az állam biztosítja. Ehhez az önkormányzat egy megállapodás alapján kiegészítő támogatást juttat. Bizonyos új rendelkezések miatt januárban némi zavar támadt az átutalásban, az iskola csak egy részét kapta (Folytatás a 3. oldalon) „SZAKMAI DÖNTÉS LEGYEN, NE POLITIKAI!" - Dr. Nemcsók nem készült fel Esztergomból Hosszú esztergomi napja volt múlt pénteken dr. Nemcsók János politikai államtitkárnak: délelőtt a helyi önkormányzattal, valamint a környező települések polgármestereivel találkozott, délután rövid sajtótájékoztatót tartott, majd a Varosháza zsúfolásig megtelt nagytermében tájékoztatta a város érdeklődő polgárait a Duna duzzasztásaval kapcsolatos magyarszlovák tárgyalások jelenlegi állásáról, az előttünk álló lehetőségekről, s válaszolt a hozzá intézett Kérdésekre. Az egésznapos programban az államtitkár segítői voltak: dr. Könözsy László polgármester - aki délelőtt és délután is vitavezetőként működött -, dr. Kovács György Zoltán, a Megyegyűlés elnöke, dr. Halier Zoltán országgyűlési képviselő és dr. Horváth István, a Megyei Kereskedelmi ós Iparkamara elnöke. Mivel mindhárom fórumon lényegében ugyanazok a kérdések kerültek terítékre, sőt ugyanaz a téma egy fórumon belül is többször szóba került, az ismétlesek elkerülése végett az államtitkár tájékoztatóját a felvetődött érdekesebb kérdések köre csoportosítottuk. Mire kötelez a hágai döntés? A bős-nagymarosi kérdés megoldását alapvetően meghatározza a hágai bíróság döntése. E nemzetközi testület senkit sem kötelez semmilyen építésre vagy bontásra - de felmentést sem adott a kötelezettségek alól! -, csupán válaszolt a neki feltett kérdésekre. Leszögezte: ma is érvényben van az 1977-es szlovák-magyar megállapodás, Magyarország jogszerűtlenül járt el e szerződés felbontásával; Dunacsúnyt jogosan építették fel a szlovákok (bár üzemeltetése jogszerűtlen). A bíróság felszólította a feleket, állapodjanak meg egymás kártalanításában. (Sajnos, azt is kimondták: a mi környezeti káraink nem bizonyíthatók, így azokért kárpótlás nem illet meg minket.) A két fél megegyezett abban, hogy a hágai döntés határozatainak figyelembevételével hat hónapon belül megállapodnak a Dunával kapcsolatos legalapvetőbb kérdésekben. Ha ez nem történik meg, akkor fizethetjük az igen magas kártérítési összeget, kötelesek leszünk végrehajtani a Hágai Nemzetközi Bíróság újabb döntéseit, s mindezért cserébe semmit sem nyerünk állította az államtitkár. A hat parlamenti párt teljes egyetértésben kiadta a direktívákat a tárgyaló küldöttségnek: fogadjuk el a hágai döntést, és kíséreljük meg a számunkra legkedvezőbb megáll apodást kicsikarni a szlovák tárgyaló féltől. Kapituláció? Sokan felvetették; eddigi tárgyalásaink kapitulációs jellegűek, sok mindenben engedtünk, de alig tudtunk valami eredményt kicsikarni. Szó sincs erről! Persze nehéz az ötről a hatra jutni, hiszen mi elsősorban minél több vizet akarunk, ők pedig minél több energiát. Mi a tájrehabilitá(Folytatás a 4. oldalon)