Esztergom és Vidéke, 1998

1998-11-19 / 46. szám

1998. november 12. Esztergom és Vidéke HÁZUNK TÁJA Téli kondicionálás A tél közeledtével, a változékony, hideg idő beálltával lényegesen megnő környezetünkben a fertőzésveszély. Ez az influenza, a nátha és egyéb légúti megbetegedések időszaka. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni e betegségeket kiváltó okokról, a rendszeres mozgás, a szabad levegő hiányáról, illetve a tápanyagszegény táplálkozásról. Amíg a nyári hónapok nagy részét a szabadban töltjük, addig az egyre rövidülő őszi, téli nappalokon egyre inkább visszaszorulunk a fűtött lakásba, s ez kevesebb mozgásra ad lehetőséget. Ami táplálkozásunkat illeti, a betegség első tüneteinek jelentkezéséig fel sem tűnik, hogy kimerültek szervezetünk tartalékai, feléltük azokat az életfontosságú tápanyagokat, amelyekkel a korábbi hónapokban a válto­zatosabb táplálkozás segítségével sikerült feltöltődnünk. Annak érdekében, hogy elkerüljük a menetrendszerű megbetegedése­ket, fontos, hogy a lehető legtöbb időt töltsük munkahelyünk, lakásunk falain, sőt a szennyezett városi levegőn kívül, illetve hogy tudatosan és rendszeresen pótoljuk a szervezetünkből hiányzó életfontosságú tápanya­gokat. Ebben lehet a segítségünkre több immunrendszer-erősítő készítmény, amelyek a bennük található nyomelemek, ásványi anyagok és vitaminok segítségével kondicionálják szervezetünket ebben a tápanyagszegény időszakban is. A választék igen nagy, a gyógyszerészek megadják a kellő tájékoztatást, és segítenek eligazodni a sokféle hasznos készítmény között. Hidak Csatornák, folyók, szakadékok felett. Kicsinyek, keskenyek, na­gyok, gigantikusak. Csipkefinomak, kőből, vasból, liánból. Partok mellett és annál messzebb élőket kötnek össze: családokat, rokono­kat, barátokat. Csak egyetlen egy nyújtja csonka kezét hívogatón, hangtalanul sóvárogva a másik part felé: a mi Mária Valériánk. A Dunának sebzett hullámai sírva simulnak hozzá. De ő néma. És némán vár. A háború után sok régi és új híd épült. De nemcsak a földön. A szeretet, a megértés, a békesség utáni vágyódás leheletfinom, látha­tatlan hidjai már milliónyi embert körnek össze - véljük, hisszük: eltéphetetlenül, örökre. Ez a csonka híd, a mienk, vajon meddig áll még itt magányosan? Meddig? Helyesírás Néz(het), \ál(hat), ver(het), á\\(hat). Az ilyen írás egyszerre állítás és feltételezés is. Szabad bizonytalanná tenni az olvasó véleményét? Hiszen nem mindegy, hogy néz vagy nézhet, áll vagy állhat. Aki ellenőrzi a szöveget és engedi így megjelenni könyvekben, újságok­ban, tudja-e hogy mit tesz? Az írással közölt mondanivaló legyen tiszta, érthető és határozott! De rengeteg más hiba is előfordul a könyvekben, újságokban, tévében, rádióban: sok a rosszul szerkesztett mondat. Igaz, nemcsak írni, de beszélni sem tudunk helyesen. Legfőbb ideje lenne már megtanulnunk! Utak Bármilyen külföldön készült filmet nézek, csodálattal bámulom az utakat: a sivatagon, erdőkön, hegyeken-völgyeken át vezető sima, szép utakat. Forgalom alig, de mégis fontosak, vannak. Kik építették ide a végtelen távolságokat összekötő kapcsokat? A mi kis hazánkban kicsik a távolságok is. Az utak is rövidek, ám annál rosszabbak. A jó út még nagyon kevés. Nagyon kellene, mégis kerüljük őket, és megyünk a régi, döcögős utakon. Mert a drága, jó út mintha valahogyan nem nekünk született volna. Túl sok a viszály, a meg nem értés rajta és miatta. Ezért inkább maradunk az egyszerű, rázós, kitaposott utakon: a becsület és tisztesség göröngyös, ám jól bevált útjain. De nagyon bízzunk abban, hogy a ma még számunkra járhatatlan utak egyszer majd nekünk is járhatóvá válnak! Trexlerné Z. Gizi Téli zöldségelte vés Zöldségeink egy része könnyen tárolható pincében. Ilyen mindenekelőtt a krumpli, amely necc-zsákokban tárolva jól eláll, csak arra kell vigyáznunk, hogy ne tartsuk nedves, meleg he­lyen, mert akkor hamar kicsírázik. Ugyanilyen könnyen tárolható a sárgarépa, a petrezselyem, a pasz­ternák és a zeller gyökere is. Ezeket azonban száraz homokba kell rakni, így nem száradnak ki. A nedvesség itt is hátrány, mert megrohadhatnak a gyökerek. A burgonyánál és a gyökereknél is fontos, hogy csak teljesen egész­séges, hibátlan árut tároljunk. A krumpli kivételével szinte va­lamennyi zöldségféle eltartható sós vízben tárolva. Ehhez kaphatók 10­20 literes mázas cserépedények, de megfelelő a műanyagtartály, sőt az üveg is. Az edénybe megtisztítva rakjuk bele a különféle zöldségfélé­ket: uborkát, sárgarépát, petrezse­lyemgyökeret, zellergyökeret, kar­fiolt, zöldparadicsomot, káposztát. A karfiolt szedjük szét kisebb dara­bokra, a kisméretű káposztafejeket vágjuk négy felé, a többi maradhat egészben is. Tegyünk hozzá min­denképpen csíkokra vágott tormát, babérlevelet, szemesborsot. Készí­tünk sós oldatot - 10 liter vízhez 1 kg sót számolva. Oldódás után önt­sünk a zöldségekre úgy, hogy ellep­je azokat, majd fedjük le, s néhány hét múlva már fogyasztható is a zöldségkeverék. Az így tárolt növények nem szá­radnak ki, nem romlanak meg, megőrzik vitamintartalmukat, sőt az ízük is jobb lesz. Csupán a fel­használásnál kell vigyázni: sózásra már nem lesz szükség, és - termé­szetesen - e zöldségfélék savanyú ízt kapnak. Káposztás lángos Van-e ki a lángost nem szereti?! Fokhagymásán, tejfölösen vagy ká­posztásán egyaránt kedvenc csemegéje kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Mégis oly kevesen bajlódnak vele. Pedig néha meglephetnénk a családot egy kiadós lángos-vacsorával. Már kora délután fogjunk hozzá. Vegyünk elő egy nagy, jól zárható edényt, például mély műanyag tálat, melynek fedele is van. Kb. 80 dkg liszthez egy kis kanálnyi sót, 3 szem puhára főtt és összetört krumplit, 2 evőkanál étolajat tegyünk. Egy nagy pohárban oldjunk fel langyos tejben egy fél kocka élesztőt, keverjünk hozzá 1 kiskanál cukrot, 2 kanál lisztet, és tegyük meleg helyre. (Apohárt csak félig töltsük meg!) Kb. 1 óra múlva az élesztő megduzzad, ekkor öntsük hozzá a tálban levő keverékhez. Hígítsuk kevés tejjel, majd gyúrjuk össze masszává. (Akkor jó, ha könnyen elválik az edény falától.) Zárjuk rá a fedelet, és tegyük meleg helyre. Kb. másfél óra múlva a tészta megdagad, feldobja a fedelet. Ekkor borítsuk ki vastagon meglisztezett gyúródeszkára. Ha csak sima lángost szeretnénk készíteni kicsit sózzuk még meg, szórjunk rá köménymagot, mégegyszer gyúrjuk át, és szaggassunk belőle gyermekököl nagyságú darabokat. Ezeket még letakarva kb. 20-30 percig hagyjuk kelni. Eközben készítsük elő az olajat a sütéshez. Ha káposztás lángost akarunk csinálni, úgy a végső gyúrás előtt kever­jünk a tésztához pároltkáposztát vagy savanyúkáposztát - mindkét válto­zat nagyon finom. (Vigyázzunk, ne legyen nagyon nedves!) Ha az olaj már kellő hőfokú, kezdjünk el a tésztahalmokból kétkézzel húzogatva minél szélesebb és vékonyabb lepényeket készíteni. Vágjuk be késsel 2-3 helyen, majd tegyük a forró olajba. Közepes hőfokon süssük aranysárgára mindkét oldalát, s máris tálalhatjuk. Az asztalra helyezzünk ki összetört, tejbe áztatott fokhagymát, tejfölt vagy kefirt és sót. Ezekkel az anyagokkal ki-ki ízlése szerint kenheti meg a saját lángosát. Úgy az igazi, ha a lángosok folyamatosan készülnek, s míg a család tagjai az első lángosukat fogyasztják, mi már sütjük a következő porciót. A friss, forró lángosok ugyanis sajátos hangulatot árasztanak, különösen, ha „öntözgetjük" is közben egy-egy sörrel vagy borral, gyerekeknek citromos teával. Ez az étel nagyon laktató. Három darabnál többet csak nagyétkűek képesek elfogyasztani, nekik sem ajánljuk, mert megfekszi a gyomrukat! Egy feledhetetlen este a Bánomi Fogadóban! November 14-én este - a sorsolás kegyeltjeként -, elnyerve a Rejtvény­fejtők fődíját, egy 5.000 forintos vacsorautalványt, látogatást tettem nő­véremmel és Andrea unokámmal a Bánomi Fogadóban. Udvarias üdvöz­lés, foglalt asztal és pazar ételek vártak. Egy kellemes óra után - megle­petésként - Teési Vass Attila úr egy jubileumi palackkal búcsúzott tőlünk. Köszönet a hangulatos estéért! Üdvözlettel: Scholtz Lászlóné Németh Katalin (Salgótarján) Gizi néni írja

Next

/
Thumbnails
Contents