Esztergom és Vidéke, 1998

1998-10-29 / 43. szám

1998. november 12. Esztergom és Vidéke Esztergom-környéki gombák egy budapesti kiállításon A Magyar Mikológiái Társaság el­nökének, dr. Vetter János egyetemi tanárnak felkérésére október 15-én az esztergomi gombaszakkör két tagja ­Klotz József és H erbály Ferenc - négy kosár gombát szállított a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem növénytani tanszékére, hogy azokkal az október 16-tól 18-ig tartó gombakiállítás szín­vonalához hozzájáruljanak. A több mint 200 darab gomba 50 különböző gombafajhoz tartozott, melyek vala­mennyien Esztergom környékén nőt­tek. Néhány érdekesebb ezek közül: csupros gomba, cafrangos-, citrom-, légyölő-, párduc- és piruló galóca, sárga gerebengomba, merev korall­gomba, pecsétviaszgomba, petrezse­lyemgomba, pénzecskegomba, óriás selyemgomba, szürke rókagomba, to­bozfülőke, sötét trombitagomba... A kiállítás színhelye a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem A épületé­ben volt, ahol helyszíni tanácsadást is tartottak, sőt termesztett gombákat is lehetett vásárolni. E kiállítás minden évben országos érdeklődést vált ki, örvendetes, hogy ebben az idén az esztergomiak is szerepet kaptak. Október = Oszhó - Mindenszentek hava - Magvető hava „Hervad már ligetünk, s díszei hullanak, Tarlott bokrai közt sárga levél zörög..." Október a mezőgazdasági év befe­jezésének hónapja. A mezőgazdasági munkában az aratás mellett a szüret­nek van a legnagyobb jelentősége. A magyar ember jókívánságait így feje­zi ki: „Adjon az Isten bort, búzát, békességet!" Ez a kívánság a bibliai utolsó vacsorára utal, ahol Krisztus is kenyérrel és borral kínálta meg tanít­ványait. Októberben színpompába öltözik a táj, majd megbarnulnak és lehullanak a levelek. A természet a téli nyuga­lomra készül. Gyakran keletkezik köd. A leszálló köd derült időt, a fel­szálló esőt, rossz időt, a reggeli sűrű köd tartós jó időt jelent. E hónapban kezdhetjük ültemi a gyümölcsfákat, a gyümölcstermő bokrokat és a díszcserjéket. Ha tehet­jük, minden ültető gödörbe tegyünk néhány lapát komposzt. A gyü­mölcsfák törzse köré helyezzük fel a hemyófogó enyves gyűrűket. Ezek védenek a téli araszolok nőstényei el­len, amelyek a fák törzsén felfelé másznak, hogy tojásaikat az ágakra rakják. A fák és cserjék termése sok állatfaj Nemere István REJTEKUTAK 31. Hamisciprus A növény maga nem, de a neve hamis. Mert mi az, hogy hamis? Alnövény lenne, nem igazi ciprus, nem igazi bokor vagy fa? Pedighát igazi ő. Itt nőtt a szemem előtt. Annak idején a faiskolában is az fogott meg, hogy olyan karcsú volt. És bár zöld, mégis kékesbe játszik a színe. Most is. Nyúlánk volt, akár kamaszko­runk álomlányai. Kik maguk is ka­maszok voltak, ámde rejtélyes, női kiadásban. Idegen, ismeretlen, iz­gató élőlények. A ciprus rájuk emlékeztet. A régi és a mai lányokra. Nevükre sem emlékszik a férfi, hisz azóta az iga­zi életet élte. Az álmoknak csak itt maradt hely - a kertben. A ciprusomnak nincs neve, még­is van. Valahol a tudat mélyén, ál­momban biztosan hívom is valaho­gyan, de ébren, erre gondolva soha­sem jut eszembe semmilyen név. Őt ez nem izgatja. Évekig tartott, míg felnőtt olyan magasra, mint én. A szél néha a közeli pergola tetejé­hez verte a növényt, hát egy mad­zaggal kikötöttem. Aztán azon is túlnőtt, a zsinór lekerült róla. Ma már lengetheti a szél, nem olyan könnyed. Súlya lett, aminthogy te­kintélye is. Maholnap túlnövi a ház gerincét, az utcáról is látható lesz. Igazi fává serdült. Közben minden ága olyan töré­keny, olyan vékonyka. Középen van a dereka, ott kicsit összeszűkül, aztán rakétaként lő fel ismét. Ha lopakodó utakon, házsarkakat és fákat kerülgetve mégis betör a szél az udvarba, ahol védetten áll a cip­rus - néha nagy kegyesen mozdul ő is. Mintha azt mondaná a szélnek: „Ha már vetted a fáradságot és bejöttél ide, hát lásd, mozgok egy kicsit neked." De nem viszi túlzás­ba. A ház egyik ablakán kinézve minden reggel látom. A szemem és az eszem vele is kezdi a napot. Nyá­ron madárdal ébreszt, télen a ciprus és fenyők látványa. A borostyánnal futtatott kőfal előtt különösen kék­nek tetszik. A törzse már férfikar­nyira vastagodott, kis bogyók te­remnek rajta diszkréten. A ciprus soha semmivel nem dicsekszik. Csak áll, nyúlánksága maga a szép­ség, és egyszerűen... van. Él, fanyar illatát árasztva tör a magasba, moz­dulatlanul, mégis sebesen, akár egy égbe mutató szépséges nyílvessző. fontos tápláléka. Erdeinkben a tölgy­és bükkmakk a fő eleség. A tölgymak­kot nemcsak a vaddisznók, hanem a szajkók is szeretik. A makkokat a tá­volabbi tartózkodási helyükre viszik, és ott rejtik el az avarba. Télen nem mindet találják meg, s így e madarak az erdők természetes felújításához is hozzájárulnak. Gyógynövényeink közül legjelen­tősebb a csipkebogyó. Száz gramm csipkebogyó C-vitamin tartalma 200­650 milligramm. Sok benne az E-vi­tamin is, tartalmaz még karotint, ke­vés B1 -, B2-, K- és P-vitamint. Magas magnéziumtartalma szintén emeli a csipkebogyó értékét, különösen, hogy újabban a magnézium rákelle­nes hatására is rájöttek. (Ha C-vita­minban gazdag teát akarunk készíte­ni, akkor este langyos vízbe áztassuk a bogyókat, és reggel fogyasszuk el. Cukrot ne tegyünk bele.) A csipkebo­gyó egyébként sokféleképpen hasz­nálható fel: készíthetünk belőle lek­várt, bort, szörpöt, mártást, levest vagy befőttet. Felhasználható gyógy­teaként a magas vérnyomás, a bélhu­rut, az epe-, máj- és gyomorzavarok kezelésére is. Erősítő italként és védő­italként is fogyasztják. Az októberi kertek gyönyörű virá­ga az aranyvirág, görög eredetű nevén Chrysanthemum. A kegyelet, a meg­emlékezés, a sírok virága. Nagy virá­gú változata Indiából és Dél-Kínából származik. Elterjesztői a buddhista szerzetesek voltak. Ok honosították meg valamikor Japánban is, ahol hi­hetetlen jelentőségre tett szert. Az uralkodók jelképükké és hivatalos cí­merükké tették. Ma is ünnepeket szentelnek neki, és magas színvona­lon termesztik. Európába a 19. század elején került. Nemesítésében magyar kertészek is jeleskedtek, több igen szép változat dicséri munkájuk ered­ményét. A krizantém egykori hazájában, Kínában a művészetek kedvenc tár­gya volt, költeményeket írtak hozzá, és mindenütt ott láthatjuk a festmé­nyeken, faragvány okon, hímzéseken. Ősidők óta gyógynövényként is tisz­telik, mivel megőrzi az erőt. Szokás volt krizantémbort inni a hosszú élet­ért. Nálunk e virágok ilyenkor a teme­tők ékességei. A sokszirmú krizanté­mok a gyertyák és mécsesek szelíd fényénél sugárzó szépséggel virrasz­tanak szeretteink sírhalmai felett. Klotz József Halottak napján... Beszakadt a sír! Még élek, mert áll a fejfa! Halló! Ti ott fenn! Még élek, mert áll a fejfa! Voltam, mert van név és dátum, tehát még élek! Vagyok csak nektek lélek! Még élek! Vagyok még, mert olvasol, Van mit olvasni Beszakadt a sír, de még van. Tehát élek! Ha erre jársz, olvass el. Ha erre jársz, sajnálj kicsit Ha erre jársz, emlékezz, hogy éljek még és reméljek odafenn! Bélay Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents