Esztergom és Vidéke, 1998

1998-10-29 / 43. szám

1998/9. A GAZDA SZEME € ALOM IS VALÓS A v. Katolikus egyetem Esztergomban (III.) Tavaly, karácsonyi mellékletünkben kezdtük el követni az egyik Nagy Esztergomi Álom reneszánsz-kori megszületésének és későbbi alakváltásainak folyamatát. Ezév április 9-ei számunkban 1991 végéig jutottunk el a dokumentálásban, amelynek legfőbb tanulsága, hogy az álmodozások-tervek többszöri szétfoszlását a pénz mindenkori hiányán kívül a politikai változások okozták. Éppen ezért szükségszerű, hogy az ügy 1947-ben ugyanúgy, mint a rendszerváltozás küszöbén, 1990-ben az országgyűlési választások előkészületei során került előtérbe. Érdekes, hogy az 1994-es választások kampányában, a képviselőjelöltek programjaiban alig-alig szerepelt a téma; ugyanakkor a helyi közvéleményt - lapunk tanúsága szerint is - ekkor kezdte újra foglalkoztatni. Az ezévi kettős kampányban - több parlamenti és városi képviselő-, illetve polgármesterjelölt (dr. Latorcai János, dr. Balogh Zoltán, dr. Könözsy László, dr. Berbik István, dr. Kapolyi László, Sipos Imre, dr. Haller Zoltán) programpontjai között - viszont ismét jelentős hangsúllyal kapott helyet. 1990 Dr. Arató Géza (SZDSZ): (...) Sajátos történelmi és földrajzi helyzetünk miatt kapcsolatainkat a határon túli területtel is minden vonatkozásban szeretnénk fejleszteni. Az érdekeken és a szükségszerűségen túl. Esztergomnak szinte szimbolikus jelentőségű küldetéstudatot ad az a tény, hogy itt volt a soknemzetiségű, erős közép-európai állam, a történelmi Magyarország első fővárosa, továbbá, hogy ma is itt van a közös európai kultúra egyik letéteményesének, a katolikus egyháznak magyarországi központja. E történelmi tradíció okán is Esztergom ideális székhelye lehetne egy közép-európai egyetemnek, amely a régióban élő népek történelmi egymásrautaltságának tudatát erősítené! (EVID, 1990. 4. sz., március) 1994. április 14. (EVID): Dr. Ugrin Emese (KDNP): Esztergomnak minden adottsága megvan, hogy „vüágváros" legyen; nem nagyságrendjét, hanem szellemi kisugárzó erejét tekintve. (...) Itt ideális helye lenne egy közép-európai katolikus egyetemnek, hiszen a kultúrák keresztútján fekszik (...) ha szeretett városom igazi önkormányzatot kap - ami kereszténydemokrata alapelv -, akkor minden adottsága megvan ahhoz, hogy európai színvonalú hellyé váljék. Régóta dédelgetett tervem, hogy Esztergomban - Leuven mintájára katolikus egyetem létesüljön, amely egész Kelet-Európáé lenne. Ezáltal Esztergom nyílt várossá válna. S ennek jegyében a csonkahidat is újjá lehetne építeni. E tervet Európaszerte már sokan felkarolták. A pápalátogatáskor talán már megnyithatja kapuit. (EVID, 1990.4. és 9. sz., márc., máj.) Nem érteni, miért jobb Piliscsaba, mint Esztergom? Az Esztergom Barátainak Egye- temét, hiszen az egyházi inténnésülete által szervezett szakmai fóru- ny

e

k »

s rendelkeznek ezzel a számimon hangzott el, hogy Esztergom . iskolaváros jellegét fejleszteni le- }« ^ak üresen a kanonoki háhet, hiszen az üresen álló épületek zak, a régi szeminárium amelyek újabb egyetem vagy főiskola megte- egyébként is az egyház tulajdonálepítését isTehetővé teszik Ezt hag- b™£n értem, hogy miért Piya felmerül ^^ ak^dés: miért u aMn

i ^^ telepíteni egy telepíti az egyház a katolikus egye- ^é^yt, ahol csupán a lemeglévő laktanyaépületek állművelődési és oktatási mfrastruktu- ^én . pniscsab mint Es

z. rája pedig egy ujabb iskola telepítő- tergom

? é^m, és azt hiszem, sét csak segítené. Esztergom lakossága sem érti. A város főiskoláinak és kozgyuj- Szenntem jó lenne, ha az egyeteteményének már van egy olyan ki- me

t telepítendőkmégegyszer átgonépített számítógépes rendszere, dolnák ezt a dolgot, figyelembe véamellyel a nemzetközi számitógé- Ve Piliscsaba és Esztergom meglévő pes adatbázisokkal való kapcsolat- adottságait, tartásra is lehetőség van. Ez is az új egyetem kialakítását segítené. Főleg egy katolikus egyePappné Muzslai Zsitva Ágnes 1994. május 12. (EVID): A katolikus egyetem és Piliscsaba A megnövekedett érdeklődés arra vall, hogy sok ember teszi fel az Esztergom és Vidékében is leírt kérdést: Miért éppen Piliscsabán rendezkedik be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem? Hiszen ha már Budapesten nehéz megfelelő épületeket találni, ott van Esztergom... A város veretes egyházi hagyományokkal rendelkezik és volna elég felhasználható egyházi épület is. A választ igazában csak az 1989-90-es események hangulatából lehet kiolvasni. Akik akkor elkezdtek beszélni a katolikus egyetemről, nem a mai alakjára gondoltak, hanem külföldi minták szerint olyan vallásosszociális beállítottságú fiatalok képzésére, akik a társadalom üyen irányú formálásában vesznek részt. Létre is jött egy alapítvány. Akkor azonban még nem született meg az egyházi javak visszaadásáról szóló törvény, viszont a volt orosz laktanyákból kulturális célra épületeket lehetett igényelni. Ezért kérték az elhagyott piliscsabai létesítményt. Annál is inkább, mivel az ilyen épületek átalakítására az állami költségvetés támogatását is remélni lehetett. A szociális jellegű egyetem gondolatát azonban a kormány nem fogadta el. Ugyanakkor függőben volt a Hittudományi Akadémia sorsa, amely 1950 előtt a budapesti egyetem kara volt. A magyar Püspöki Kar úgy döntött, hogy a Hittudományi Akadémia nem kerül vissza az állami egyetemre, hanem alapítanak mellé egy tanárképző bölcsészkart, s a kettő együtt lehet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Ezt a tervet a Vatikán is jóváhagyta, aztán elfogadta a magyar kormány, és a parlament törvényerejű határozattal is megerősítette. Időközben Esztergomban az egyház visszakapta a volt szeminárium épületét, amely bizonyos átalakítással alkalmas lett volna az egyetem bölcsésztudományi kara számára, de ehhez az átalakításhoz és felújításhoz sem az egyháznak, sem az egyetemnek nincs pénze. Viszont a püiscsabai volt orosz laktanyarendszer újjáépítéséhez az állami költségvetésből az évben meg is kaptuk az első jelentős összeget, s megvan a reményünk, hogy ez a következő években is folytatódik. Az esztergomi lehetőségekről azonban nem mondtunk le. Később, amennyiben anyagi lehetőségeink megengedik, az egyetem más karokkal és intézményekkel való kibővítését is tervezzük. De azt az egyháznak már saját erejéből kell megvalósítania, mert a költségvetési támogatás csak a volt orosz katonai objektumok hasznosítására vonatkozik. Gál Ferenc (Budapest) é 1995. február 2. (EVID -A Kupola című katolikus értesítő nyomán): Katolikus egyetem Esztergomban? Mint köztudott, a katolikus egyetem Piliscsabán és nem Esztergomban kezdte meg működését. A közelmúltban felmerült az a lehetőség, hogy az egyetem valamelyik fakultása városunkba költözzön. Paskai László bíboros érsek kérésére Kiss-Rigó László, az főegyházmegye iskolaügyi referense tárgyalt Gál Ferenccel, az egyetem rektorával. E megbeszélés során tisztázódott, hogy a most szerveződő jogi intézet számára - mely később jogi karrá alakul - megfelelő helyet keresnek. E lehetőségre több város is pályázik. A főegyházmegye e célra az esztergomi, jelentős felújításra szoruló régi szeminárium épületét tudja felajánlani. Az új kar indítására még ez év szeptemberében szeretnének sort keríteni. Sajnos Esztergomban nincs olyan kész, beköltözhető egyházi épület, amelyet e célra föl lehetne ajánlani. A kérdés az, Esztergom városa tud-e olyan épületet kínálni egyetemi célra, melyben szeptemberben megindulhat az oktatás. A jogi kar Esztergomba való hozatalát az is indokolja, hogy városunk az Alkotmánybíróság székhelye. Szóba jöhet a Bottyán kollégium is, melynek megszüntetésére már korábban javaslat születelt. A város részéről gyors döntésre és nagylelkűségre lenne szükség, hogy a főegyházmegye és Esztergom közös vágya megvalósulhasson, és a katolikus egyelem legalább részben ideköltözhessen. Ennek érdekében a közeljövőben a város és az egyetem vezetői egyeztető megbeszélést tartanak.