Esztergom és Vidéke, 1998

1998-10-15 / 41. szám

1998. november 12. Esztergom és Vidéke MIAVECZ JENŐ (SZDSZ) az esztergomi szervezet elnöke lettem. Feleségem Hetényi Katalin, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Altalános Iskolájának tanára Két lányom van, Nóra és Fanni. Esztergora város képviselő-testületének az első szabad választások óta, 1990-től vagyok tagja. Az enyémmel együtt kilenc polgármesteri program kerül Önök elé megítélésre. Összehasonlításukból világosan látszik, hogy - bár eltérő hangsúlyokkal, több vagy kevesebb konkrét ígérettel - mindegyik ugyanazt akarja: minél több erőt összefogva, minél többet tenni Esztergomért. Ez a lényegbeli hasonlóság teljesen rendjén való, hiszen Önök is ezt akarják. Mindnyájunkban ugyanaz a felismerés munkál: ahogy az ország, úgy a város fejlesztésében is új szakaszt kell nyitni, amelyet a kiegyensúlyozottnövekedés határoz meg. Kell, mert lehet: az eddigi közös munka ugyanis ehhez stabil alapokat teremtett. Más - és a jövőre nézve lényegesebb - kérdés, hogy az elért felemás eredményekben mennyire vált alkotórésszé az a kritika, amit én és néhány társam - a nyolc év során mindvégig kisebbségben - gyakran megszólaltattunk? Hogy igen kevéssé, azt a város külsejében látványos romlás mutatja, belül pedig, várospolgári tudatunkban egyre kínzóbb hiányérzet. Kritikánk ebből táplálkozva kérdezett a közösen kimunkált határozott értékrendre, az ezt követő arányosabb fejlesztésre, ennek feltáratlanul hagyott anyagi eszközeire, vagy alig kihasznált szellemi forrásaira, az egyéni és társadalmi kezdeményezések ösztönzésére, a demokratikusan nyílt, ezért kikezdhetetlenül etikus városvezetői magatartásra. Ugyanebből ered programjaink hasonlósága is: annak megvalósítására vállalkozunk, amit eddig - legalábbis nyolcan - hiányoltunk. Az elmúlt két ciklusban főleg a város oktatási életének irányításában vállaltam szerepet. Az Oktatási Bizottság tagjaként, majd elnökeként joggal állapíthatom meg: közös erőfeszítéseink záróegyenlege „nyereséges". Néhány kudarc mellett olyan jelentős eredményeket könyvelhetünk el, mint a sokszínű iskolarendszer, új óvoda, új gyógypedagógiai általános- és szakiskola, közoktatási megállapodás a Mindszenty iskolával, a pedagógus nap hagyományának felelevenítése városi jutalmakkal, költségfedezet helyi pedagógiai programokhoz, a nemzetiségi oktatás fenntartása. Nyolc éves képviselői munkám gyakorlati tapasztalatai, az adottságok meglehetősen pontos ismerete késztettek arra, hogy szakmai felkészültségemen javítsak, és humán végzettségem mellé az önkormányzati munkához feltétlenül szükséges (gazdasági, jogi, közigazgatási, stb.)elméleti ismereteket megszerezzem. A polgármesterjelöltek közül egyedüliként elvégeztem az Államigazgatási Főiskolát is: ezév nyarán a település-menedzser és turizmus szakon szereztem meg harmadik diplomámat. Diplomamunkám, ami Esztergom 1998 és 2002 közötti lehetséges fejlesztési irányainak elemzését tartalmazza, egyben polgármesteri programom is. Ennek lényegét a következőképpen lehet összefoglalni: Valósítsuk meg együtt a látható, kívül-belül vonzó, nap mint nap átélhető növekedés városát, amely térségünkben ténylegesen betölti a kulturális, oktatási, idegenforgalmi központ szerepkörét, ahol az esztergomiak jól, otthonosan érzik magukat, hiszen az idelátogatókat is ugyanez tartja itt hosszabb időre. A cél eléréséhez vezető legfontosabb feladataink: - az eddiginél demokratikusabb, döntésképesebb, határozottabb, szakérlőbb irányítás; - a bevételi források bővítése; - kedvezőbb feltételek megteremtése a vállalkozások számára; - egyértelmű támogatási rendszer kialakítása, igazságos és hatékony elosztással; - a közbiztonság javítása. Miavecz Jenő SIMON TIBOR (Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület) Pedagógus családból származom, s két fiam már a negyedik generációt képviseli ezen a pályán. Feleségem nyugdíjas, tősgyökeres esztergomi. 1964-ben végeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd ugyanitt szereztem második diplomát is 1983-ban. Tanári pályámat a Bottyán János Gép- és Műszeripari Technikumban kezdtem. Az elmúlt években pedagógusként, művelődési osztályvezetőként, tanácselnök-helyettesként, majd megbízott elnökként, a civil szerveződésű társaságokban (Esztergom-Cambrai Baráti Társaság elnöke), a sportéletben (Esztergomi Football Club elnöke) mindig arra törekedtem, hogy tisztességgel és becsülettel szolgáljam a közösséget. „Tisztességgel, összefogással, egymásért - egy rendezett, fejlődő és boldogabb Esztergomért" Alapvető célkitűzésünk a tudatos, átgondolt várospolitika, amelynek meghatározója a szemléletváltás, az eddigi technokrata és túlcentralizált vezetési gyakorlatot felváltó, a közösség erejére támaszkodó új magatartásforma. Olyan megvalósítható jövőképet kell felvázolnunk, amelynek optimizmusát a pontosan felmért lehetőségek mellett a vezetők és a polgárok együttműködése, az összefogásra épülő munka ereje adhatja. Programunk részletes kifejtésére most nincs lehetőség, de remélem, az elmúlt napokban már mindannyian kézhez kapták azt. A feladatok megfogalmazásának legfontosabb területei: - A város történelmi jellegéből adódóan nemzeti hagyományaink ápolása és továbbhagyományozása alapvető emberi és erkölcsi kötelességünk. Ennek érdekében: Esztergom országos szinten is méltóképpen vegye ki részét az elkövetkező millenniumi ünnepségekből, kapja meg az őt megillető helyét a nemzeti lét, a magyar szellemiség struktúrájában; különös figyelmet kell fordítani a város műemlékeire, közvetlen történelmi múltunk nagy adósságának törlesztésére (II. világháborús emlékmű); megfelelő kapcsolat és együttműködés a történelmi szellemiség egyik legfőbb hordozójával, az egyházzal. - A város szellemi, kulturális hagyományaiból adódóan meghatározó az iskolaváros-jelleg megőrzése, a művészeti, művelődési feladatok, a városi tömegkommunikáció támogatása, hagyományos nagyrendezvényeink, ének- és zenekultúránk ápolása, az amatőr kezdeményezések ösztönzése, a polgári önszerveződések, lakossági kezdeményezések felkarolása. - A város idegenforgalmi jellegéből következő feladat: a város történelméből, műemlékeiből, szellemi adottságaiból és természeti környezetéből fakadó lehetőségek tudatos kihasználása, a szükséges feltételrendszer megteremtése, hogy Esztergom a nagy történelmi évfordulókra szépen gondozott műemlékváros, tiszteletnek örvendő zarándokváros és az ország új melegvizes fürdővárosa legyen. - Esztergom az esztergomiaké. Alapvető feladat, hogy elsősorban mi érezzük itthon jól magunkat, teremtsünk önmagunk számára anyagi biztonságot nyújtó, harmonikus körülményeket, egy békés, derűs és optimista kisvárosi jelleget. Ennek érdekében a várospolitikában alapvető a nyitottság, a tisztesség, a közszolgálat; a társadalmi szolidaritásra épülő szociálpolitika (a kisemberek felkarolása, a nyugdíjas-gondoskodás, családvédelem, a lakásügyaz életminőség és -lehetőség javítása), az egészségügy, a közrend és a közbiztonság. A városrendezés feladata, hogy az ezredfordulóra gondozott, hangulatos, virágos utcák, tisztaság és rendezett közlekedés fogadja a vendégeket. Mindezek gazdasági háttere csak tudatos tervezéssel, a meglévő anyagi lehetőségek ésszerű felhasználásával, pályázatokkal, a helyi és a külső tőke bevonásával, hazai és nemzetközi kapcsolataink felhasználásával, továbbá ipartelepítés lehetőségének megvizsgálásával teremthető meg de meggyőződésem, hogy megteremthető. Simon Tibor Negyvenkét éves vagyok, életemből négy évtized Esztergomhoz köt Itt jártam általános iskolába, itt érettségiztem, majd itt szereztem első diplomámat is a Tanítóképző Főiskola népművelés-rajz szakán 1979-ben. Négy évvel később, 1983-ban a szegedi József Attila Tudományegyetemen kaptam középiskolai tanári diplomát. Hetedik éve a dorogi Közösségi Ház vezetője vagyok. 1990 óta az SZDSZ tagja, majd még ugyanebben az évben