Esztergom és Vidéke, 1998

1998-09-17 / 37. szám

1998. szeptember 24. s éves késéssel élt az emelés lehetőségével. A gazdasági élet élénkítésére az új ipari létesítmények három évi adómentességet kaptak. Az idegenforgalmi adó ma a törvényi maximum egyharmada, vagyis 100 forint vendégéjszakánként. A gépjárműadó is lényegesen kevesebb a megengedettnél. Igen érdekes képet mutat az iparűzési adóbevallást benyújtott adózók megoszlása városunkban az elért árbevételük alapján. Ezt hűen szemlélteti az alábbi táblázat. Iparűzési adóbevallást benyújtott adózók az Esztergomban elért árbevételük alapján Árbevétel 1994. 1995. 1996. 1997. 1 milliárd Ft felett 1 1 1 4 100 millió Ft felett 42 50 52 68 10 millió Ft felett 200 225 250 293 1 millió Ft felett 601 638 763 793 1 millió Ft alatt 1013 1031 796 820 Összesen: 1857 1945 1862 1978 Városrendezés, területfejlesztés Az előző választási ciklus végére elkészült a város általános rendezési terve, melynek fejlesztési irányai: a lakó-, ipar- és üdülőterületek szétválasztása, a volt szovjet laktanyák tervszerű hasznosítása, valamint a város történelmi arculatának megőrzése. E célok megvalósítására a testület részletes rendezési tervet fogadott el a déli ipari innovációs területre, a szentgyörgy mezői új lakóövezetre, valamint a Szent Tamás-hegyre. Új üdülőterület kialakításával belterületbe vontuk a Sipoló-hegy nyugati lejtőjét. Az elmúlt évek során egyre jobban kitűnt, hogy az állami pénzeszközök megszerzéséhez, a közös érdekek képviseletéhez a települések összefogására van szükség. 1997-ben sikerült elérnünk, hogy önálló kistérségi régió alakulhatott ki Esztergom központtal. így a megye legsűrűbben lakott területén súlyának megfelelően - Esztergom 40 év után ismét régió-központtá válhatott. Az újonnan létrejött statisztikai kistérségben megalakult az EsztergomNyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás, megkezdődött a fejlesztési stratégia kidolgozása. Esztergom, mint a Dunakanyar nyugati kapuja, sok szállal kötődik a Dunakanyar többi településéhez. Nyolc dunamenti önkormányzat Esztergom központtal megalakította a Dunakanyar Területfejlesztési Társulást. Az együttműködés célja: a térség - ezen belül elsősorban a Duna-part - revitaiizálása, fejlesztése. Közösen elkészítettük, és az illetékes központi szervekhez eljuttattuk a Dunakanyar problémáinak megoldásához szükséges igényeinket összegző tanulmányt. A képviselő-testület tagjai az AMP Hungary Kft. gyárában A város vezetése a rendszerváltás után kialakult súlyos munkanélküliséggel szembesülve intenzíven foglalkozni kezdett a kilábalás stratégiájának kidolgozásával. Felméréseink alapján kirajzolódtak az iparfejlesztés fő vonalai: a régióban meglévő szabad munkaerőre támaszkodva, elsősorban zöldmezős beruházásokkal, reorganizációval lehet korszerű ipart telepíteni. Egy ipari park létrehozását céloztuk meg a déli innovációs területen. Jelenleg mintegy 105 ha ipartelepítésre alkalmas terület van a tulajdonunkban, ahol már három betelepült gazdasági társaság működik: a Magyar Suzuki Rt., az AMP Hungary Kft. és a Fotex Plastic Kft., de előrehaladott tárgyalásokat folytatunk további termelő cégek letelepítésére. Ipari Parkunk létrehozásával el tudtuk émi, hogy - korszerű, tiszta, környezetbarát technológiák alkalmazása mellett - új munkalehetőségek jöttek létre a régióban, s azt, hogy a városnak egyre jelentősebb bevételi forrása van. Mindez jó alapot nyújt a jövőben az Európai Unió által elvárt színvonal eléréséhez. Az 1997 októberében elnyert Esztergomi Ipari Park cím lehetővé tette, hogy további pályázatokon vehessünk részt, további központi forrásokhoz juthassunk. Mezőgazdaság Városunk mezőgazdaságilag művelhető területe összesen 2000 ha. A kárpótlási törvény végrehajtásának eredményeképpen a földterületek 85 százalékamagántulajdonban van. Az átlagos birtoknagyság 2,5 ha. A földtulajdonlás és a földhasználat az országos helyzethez hasonlóan szétvált, az egyéni és társas vállalkozó földtulajdonosok száma kevés (15-20 fő), a helyi mezőgazdasági szövetkezet a földterület 70 százalékát bérli. A regisztrált mezőgazdasági őstermelők száma 70 fő, ezek többnyire idős, nyugdíjas emberek, és a családi szükségleten felül megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, virágot a helyi piacon értékesítik. Az 1150 ha szántóterület nagy része megművelt, 15-25 ha azonban 3-4 év óta parlagon van. Az 50 ha szőlő, illetve a 20 ha gyümölcsös mintegy 20 százalékát magántulajdonosok művelik, a többi igen elhanyagolt állapotban van. A 220 ha erdő a Pilisi Parkerdő Gazdaság és a Dunakanyar Szövetkezet használatában van. Az erdők és rétek jelentős része természetvédelmi terület, gazdag vadállománnyal. Az állattenyésztés területén a baromfinevelés és a sertéstartás többnyire az önellátást szolgálja. A szarvasmarha- és a júhtenyésztés a szövetkezeten kívül csak 2-3 egyéni gazdánál folyik, a lótartás igavonásra, fuvarozásra elenyésző, a sportcélú lótenyésztés viszont élénkülőben van. Foglalkoztatási helyzet A munkaerő-struktúra átrendezésére is törekszünk, hiszen a nagymértékű ipar és a csekély arányú mezőgazdaság mellett a gazdaság többi ágazata, így például a szolgáltatás is fontos megélhetési alap a polgárok számára. A tudatos ipartelepítés, az új vállalkozások beindulásának hatására térségünk munkanélküliségi rátája 1994 év végére felére csökkent (10,7 %), a helyi ráta a megyei érték alá süllyedt, ezév második felében pedig már 8 % alákerült. Az elhelyezkedési esélyeket rontja, hogy a beérkező állásajánlatok összetétele nem egyezik a nyilvántartásban található munkanélküliek összetételével. Célunk a helyi munkaerő alkalmassá tétele a munkaadók elvárásai szerint. Ennek érdekében kialakítottuk a kellő kapcsolatokat a vállalkozások és a munkanélküliek között. Folyamatos kapcsolatban vagyunk szakképző intézményeinkkel is, hogy elősegítsük a változó igényeknek megfelelő szakképzési struktúra kialakítását, összességében a bekövetkezett folyamatok és az intézkedések hatására a térség munkaerő-helyzete stabilizálódott, Esztergom javította munkaerő-piaci pozícióit. Közműfejlesztések A belterületeken a vezetékes vízellátás már jórészt megoldott, az elmúlt négy évben is történtek azonban kisebb fejlesztések. Az Északdunántúli Vízmű Rt-vel folyamatosan koordináljuk a fejlesztési és fenntartási terveket és munkákat. Ennek eredménye pl., hogy a Szenttamás városrészben - a gáz és telefon beruházással egy időben - megvalósult a víz- és a csatornahálózat kiépítése is. Felújítottuk több intézményünk vízbekötését, megkezdtük a volt laktanyák területének közművesítését. Az előző választási ciklusban Esztergom belterületének jelentős részén kiépült a szennyvízhálózat és elkészült az Esztergomot Kertvárossal összekötő gerincvezeték. 1995-ben folytatódott a város csatornaépítési programja mintegy 500 milüó forintos kerettel. 1996-ban a kertvárosi és szenttamási csatornaépítésre 109 millió forint hitelt kaptunk, e munkálatok még ezévben befejeződnek. 1996-ban a Széchenyi téren megvalósult a közvilágítás rekonstrukciója (6,7 millió Ft). A városi hálózat korszerűsítését, fejlesztését az ÉDÁSZ végzi (ha az igénylő a költségek 70 %-át finanszírozza), az önkormányzatnak csupán a közvilágítás biztosítása a feladata. A pilisszentléleki transzformátor-bővítéshez 1,5 millió forinttal, a Dobogókői úti vezetékhálózat korszerűsítéséhez 3,2 millió forinttal járultunk hozzá. A képviselő-testület vállalta, hogy felgyorsítja a városban a gázberuházást. A középső és az északi területeken folytatódott a vezetékhálózat továbbépítése, illeszkedve a már megépült rendszerhez, s 1996 végére a lakosság végre mindenütt ráköthetett a vezetékre, kivéve a szenttamási városrészt, ahol a vezetékhálózat megépítése áthúzódott 1997-re. Kiépült közel 100 km gerincvezeték, több mint 7000 leágazással, amelyek együttes hossza meghaladja a 40 km-t. Esztergom a gázberuházással mintegy 670 millió forint értékben gazdagodott. Befejeződött a gázberuházás Esztergomban - az 1997. szeptember 23-ai ünnepség résztvevői a gázfáklya mellett