Esztergom és Vidéke, 1998

1998-09-17 / 37. szám

Konferencia... (Folytatás az 1. oldalról) Nyilvánvaló, hogy nem lehet meg­alapozott jövőépítésről beszélni a múlt megfelelő ismerete, reális érté­kelése nélkül. Különösen akkor nem, ha olyan korról van szó, amelyben az ember önmagára találása volt a meg­határozó. E kornak öngerjesztő és multiplikátor hatása megmutatkozott az élet minden területén. Bár a török uralom miatt e hatások hazánkban csupán részlegesen érvényesülhettek, jelentőségük mégis felbecsülhetetlen. Rendkívüli fejlődés indult meg, és a romokon létrejött egy új kultúra. En­nek kiteljesedését jelzi, hogy magyar szakemberek, tudósok működnek Eu­rópa egyetemein, kultúrközpontjai­ban. Mindezek világosan igazolják a magyarság életerejét, megújulási készségét. A konferencia mindezeket tárgyi alapon bizonyította, és felvetett két fontos gondolatot: Az egyik az, hogy egyetlen kort sem lehet másképp, csak a részletei­ben vizsgálva megérteni. A másik a jelen korra aktualizált kérdés: lehet-e parciális keretek szint­jén, politikai ciklusokban építeni ko­runkat, ha a valós értékek irányába akarunk fejlődni? Bár a visszatekintés több évszázad­ra vonatkozott, mégis sok aktualitást, tanulságot és követendő példát adott a konferencia a mai ember számára, hiszen ma is rendkívül hasznos lenne az egyén, a társadalom számára ön­magunk értékalapú megtalálása." Tarján Richárd Zavartalan marad az ügyfélszolgálat a Levéltárban - tudtuk meg Csombor Ezsébet igazgatótól Új kapu váltotta fel ideiglenesen a régit, teherautó közelekedik a szűk bejáraton: a járókelők csak ennyit észlelhetnek a Vörösmarty utcában abból a jelentős átalakításból, ami a Komárom-Esztergom Megyei ön­kormányzat Levéltára főépületében zajlik. Az építkezés az utcára néző szárnyakat nem érinti - a változások kevésbé látványosan, a „színfalak mögött" történnek. Beépül, csaknem körbeépül ugyanis a jobbára kihasz­nálatlan udvar, így az elbontott külön­álló raktárépület területét is megfele­lőképpen hasznosíthatják. A bővítésre elsősorban a raktárak szűk befogadóképessége miatt van szükség, mert az iratképző szerveknél nagy mennyiségben felhalmozódott anyag átvételére jelenleg nincs mód. A korszerű, levéltári igényeknek megfelelő, légkondicionált termek hosszú időre megoldják ezt a problé­mát. Ezen kívül három irodahelyisé­get is kialakítanak itt. A jövő év feb­ruár végéig tervezett munkálatok anyagi fedezetét döntően a Megyei Közgyűlés által megpályázott mi­nisztériumi céltámogatás biztosítja, Rudlof Tibor főjegyző és dr. Kovács György Zoltán, a Közgyűlés elnöke támogatásának köszönhetően. Megindult tehát az intézmény ha­laszthatatlan átalakítása: az átszerve­zés következő lépcsőfokait a Deák Ferenc utcai épület statikai megerősí­tése, az állomány egységesítése képe­zik. Városunk megyeszékhely voltá­nak egyeden mai emléke Csombor Erszébet igazgató szervező munkája eredményeként nem kerülte el a me­gyei szervek figyelmét: reméljük, a többi terve is megvalósulhat a későb­biekben. De a mostani átalakítás so­rán sem szünetelhet a kutatómunka, az ügyfélfogadás, amihez a Levéltár továbbra is biztosítja a korábban megszokott feltételeket. I.M. Molnár János és az általa feltalált játék Mi 1 i Fórum: ESZTERGOMERT Kedves Szabó Úr! Egyre figyelemre méltóbbá válnak az Sz.B. úrral váltott gondolataik. El­tökéltség sugárzik írásaikból, és ez jó. Végre valakik összefognak Eszter­gomban, mégha támadják is a kezde­ményezéseket. Én Sopronból származom, és ott mindig jó volt a közélet és a közér­zetünk. Itt hiába keresek hasonlót. So­kat beszéltem erről ismerőseimmel. Mondják, jó volt itt is 1948-ig. Aztán egyre rosszabb. Az okot itt sem az emberekben, hanem a nem megfelelő vezetőkben lehet keresni. Voltak jó szervezők, és voltak csapnivalók. Só­gorom Nyergesen lakik, és szomor­kodva látom szép fejlődését. Eszter­gom viszont egyre jobban lepusztul, az emberek is közönyössé és remény­telenné válnak. Azt mondják, itt min­denki uralkodni akar, meg harácsolni. Elgondolkoztatok a választási szó­rólapok, meg a hozzájuk kötődő hír­források. Tíz fő polgármester-jelölt! Mit akarnak ezek az emberek? Hal­lom, van közöttük (...). Magasztos szövegek a virágos Esztergomról minden szórólapon. De én mérnök­ként csak az anyagi értékalkotás kéz­zel fogható pénzeszközeit tudom alapként elfogadni. Ha van bevétel, akkor lehet kiadás virágra kultúrára, oktatásra. És itt mindenki a kiadások­ról beszél, de nem látom az anyagi alapokat, honnan lesznek. így marad­nak megint a szokásos hivatkozások, magyarázkodások? De mérnökként ismerem a matematikát is, és megbor­zadok. Számoljunk 11 000 fő válasz­tót, és tíz fő polgármester-jelöltet. Itt átlagban 1200 szavazat fölött akárki győztes lehet. És így mindenki hihet a győzelmében. Ki ne tudná összema­nipulálni ezeket a nem mértékadó szavazatokat? Különösen, ha vannak manipulatív hatású, olcsó és jól hang­zó ígéretei. Mert ezekkel ma még nem kell elszámolni. És most - úgy látszik - mindent lehet ígérni felelőtlenül, a kampány elbírja. Ki figyel oda, hogy ki a hiteles? De lehet cél is a választók megzavarása a sok indulóval: ne tud­jon könnyen eligazodni. Aztán a kon­con az mulat, akit a város érdeke so­hasem érdekelt. Kedves Szabó Úr! A jószándékuk világos és becsülendő. De tegyék fel őszintén önmaguknak a kérdést: nem lesz-e meddő a próbálkozásuk ebben a zavaros közegben? Lesz-e erejük megvalósítani azt, amit a nevükben hordoznak? Több össszefogás kellene a város­ban, hogy változás legyen. így való­színű, a széthúzás miatt marad majd minden a régiben. Akkor pedig ez a város elvész, hiába a 2000. év minden esélye. Én is elhatároztam, hogy ak­kor megyek vissza Sopronba. Szabó Úr! A helyzet lehetőséget is ad, de felősséget is. Különösen Önök­nek, akik nemcsak választópolgárok, de vezetők is. (...) Üdvözli: Horváth István Szerk. megj.: A három ponttal jelzett első szövegkihagyás személyiségi jogokat sértő címkézést, a második egy bizonyos választási erő iránti elkötelezettséget tar­talmaz, ezért e rovatban nem közölhető. Tisztelt Szerkesztőség! Régóta olvasom lapjukat, s többnyire elégedett is vagyok annak tartal­mával. (Bárnéhaegyes cikkeket nehezen értek meg, annyiranyakateker­ten vannak megfogalmazva. Gondolom, bennem lehet a hiba hiszen nagytudású emberek írják.) Szóval, hogy szavamat ne felejtsem, a szö­veggel nincs bajom, csak a képek bosszantanak néha. Nem aminőségüket bírálom, más a gondom velük. Nem mindig az érdekes dolgokat fotózzák, amire eseüeg kíváncsiak lennénk, hanem sablonos, protokoll-képekkel rakják tele a lapot. Legtöbbször konferenciák, fórumok, megnyitók elő­kellőségeit láthatjuk egymás mellett ülve, vagy állva. (Polgármesterünk jóképű ember - ezt 85 évesen már nyugodtan kijelenthetem -, no de azért nem kellene hetente több képen is bemutatni!) Ugyanakkor írnak érdekes emberekről, eseményekről - képmelléklet nélkül. Úgy érzem, most betelt a pohár. Szeptember 10-i számuk második oldalán beszélgetést közölnek egy esztergomi játékkészítóvel, aki egy világkiállításon aranyérmet nyert. Bármennyire is szemléletes a riport, a legszemléletesebb mégis csak egy kép lett volna! Jó lenne tudni, hogyan néz ki az az ember, hogyha összetalálkozom vele az utcán, gratulálhassak neki. Jó lett volna látni a játékot is, ami világhírűvé tette. (Ha nem túl drága talán megvenném a dédunokámnak is.) Sokkal, de sokkal jobb lenne, ha a polgármester és más helyi előkellőségek helyett inkább a Molnár János-féle embereket mutatnák be a lapba! Ezt kéri Önöktől... tisztelettel: Sárika néni * * * Kedves Sárika néni! Köszönjük észrevételeit, önnek teljesen igaza van. Kérését, íme, máris teljesítjük: a baloldali képen - amely a Pünkösdi Kiállításon készült ­Molnár János is, az általa feltalált játék is látható. Jó egészséget - és a jövőben kevesebb bosszúságot - kíván önnek a Szerkesztői Műhely

Next

/
Thumbnails
Contents