Esztergom és Vidéke, 1998

1998-09-10 / 36. szám

NŐI Szeszély 1998. szeptember 10. Dr. Vojczek Eva tanácsai Esztergomban és környékén nagyon sokan szerették a Kolos Kórház bőrgyógyászatán dolgozó, egzotikus arcú fiatal doktornőt Betegei hiányolták, amikor itthagyta a várost Komáromban megpályázott egy vezető főorvosi állást, amit el is nyert. Aztán az élet újabb változást hozott: mivel férjét a munkája Budapesthez kötötte, odaköltöztek. A szíve azonban visszahúzta Esztergomba. - Igaz, hogy a Máltai Szeretetszolgálatot annak idején Ön hozta ebbe a városba? - Nekem jutott eszembe, de közös munka volt. Olyan emberekkel kerültem kapcsolatba, akik máshol már létrehozták ezt a szervezetet, és felmerült bennem, hogy Esztergomban is lehetne. Kerestem a városban néhány embert, akikről tudtam, hogy szívesen segítenek a rászorultakon. Igazából még el sem kezdődött a munka, máris érkezett két kamion élelmiszer, amit el kellett valahol helyezni. Meglódultak az események, összefogott jónéhány ember, akiktől maximális segítséget kaptunk. Azóta nagyon jól megy ez a munka, úgy tudom, Nemeskéry Zsuzsa kitűnően irányítja. - Ön abbahagyta ezt a tevékenységet? - Igazából nem, csak miután elmentem, nem volt rá elegendő időm. De ha fölmerül bármüyen feladat, akkor segítek, amit tudok. - Alaptermészete, hogy segíteni próbál az embereken? - Úgy neveltek, hogy ha valamit is tenni tudok a rászorultakért, megtegyem. Mindig vallásos voltam Középiskolás koromban is, még az egyetem elején is szívesen jártam vallási közösségekbe. Tehát ezt a hozzáállást gyerekkoromból hoztam. Az én gyermekeim már akkor jártak hittanra, amikor ez még nem volt olyan nagy divat. Úgy gondoltam, ez is olyasmi, amit minden gyereknek meg kell ismerni, aztán úgy is választ. - Úgy tudom, most Óbudán laknak, de szeretne visszaköltözni Esztergomba. Mi vonzza ide? - Eredetileg dorogi vagyok, ott jártam általános iskolába, és itt, a Dobóban érettségiztem Még az egyetemi évek alatt született két gyermekem az első házasságomból. 1983-ban itt kezdtem dolgozni a bőrosztályon és a gondozóA töltött veréb és társai Az első magyarországi receptgyűjtemény a 16. század közepe táján keletkezett. A csaknem 900 étel leírását tartalmazó Szakáts Tudományt feltehetően Báthory Gábor erdélyi fejedelem szakácsmestere írta. A 17. századból is fentmaradt néhány kézírásos töredék erdélyi szakácskönyvekből, közülük legjelentősebb Apafi Mihály és Bornemissza Anna receptgyűjteménye. Az első magyar nyelvű nyomtatott szakácskönyv is Erdélyben jelent meg, mégpedig Kolozsváron 1695-ben. A könyvecskékből rekonstruálhatók a magyar főurak étkezési szokásai. Az ételek elkészítési módjainak változatossága mellett feltűnő az étkezési fogások sokasága: egy ebéd vagy vacsora 10-12 fogást is kínált az asztal körül ülőknek. A receptek tanúsága szerint a szarvasban. A válásom után mentem Komáromba Nagyon jó volt ott, de a második házasságom Budapestre vitt. A férjem esztergomi, és én is mindig nagyon jól éreztem itt magam. Nem azért mentem el, mert akartam, hanem mert így alakult. A költözködésre még várnunk kell, egyelőre csak rendelőt nyitottam Esztergomban. Úgy érzem, igény van a munkámra. - Mennyiben különböznek a lehetőségei a kórházi munkához képest? - Igyekszem betegcentrikusan gyógyítani, tehát nemcsak a bőrpanaszokat látni, hanem azt is nézni, hogy ez a panasz a munkájában mennyire zavarja, az életében hogyan befolyásolja az embert. A lelki tényezőket is próbálom figyelembe venni. Mindig is szerettem volna így dolgozni. De az SZTK-ban kint ült egyszerre húsz beteg, hat óra alatt jött ötven. Számolja ki, hogy ebből hány perc jut egyre. (Átlag 7,2!) Ha valakivel egy kicsit többet kell foglalkozni, akkor kint tizen türelmetlenkednek, és nekik is igazuk van. - A magánrendelésen ez másképpen történik? - Ide eleve kevesebben jönnek, több az idő egy-egy betegre. Itt tanácsot tudok adni a megfelelő bőrápolásra, arckrémre, hajsamponra, még a cipőre is, sőt még mintát is tudok biztosítani. Ha valakinek bonyolultabb problémája van, egy órát is rá tudok szánni, és természetesen mindenféle módon megpróbálom támogatni abban, hogy gyógyuljon. - Tudom, hogy igyekszik kíilönféle engedményeket tenni a hosszan elhúzódó kezelések anyagi vonzatában. A társadalombiztosítás ugyanis ma még nem támogatja a magánrendelésre járó betegeket. Változik-e ezen a téren valami az egészségügy privatizációjával? - Ma még csak találgatni lehet. Tervezem, hogy amennyiben lehetővé válik, területi ellátási kötelezettséget vállalnék bizonyos óraszámban. - Mit jelent ez a betegek szempontjából? - Azt, hogy az engedélyezett óraszámig ugyanúgy jöhetnének ide, mint az SZTK-ba, mert a társadalombiztosítás ezt az időt finanszírozná. - Hogyan tud szakmailag lépést tarmarha, a juh, a sertés és a szárnyas háziállatok húsán kívül eleink gyakran fogyasztottak vadhúsokat, ezek között szerepel a veréb, sőt a cinke pecsenyéje is. Szinte tobzódtak a különféle halételek élvezetében, hiányzott azonban a palettáról a halászlé, melynek első leírására csak az 1800-as évek elején bukkanhatott rá az érdeklődő. Kedveltek voltak a gomba- és tojásételek, s fellelhető volt már a babgulyás őse is. Alig van nyoma viszont a régi leírásokban a pörköltnek, a tokánynak, a töltött vagy rakott káposztának, a főtt tésztákat is csak levesbetétként használták. Nem ismerték még a krumplit, rizst is alig használtak, köretnek leginkább hígabb vagy sűrűbb, változatos ízű mártásokat készítettek. Mivel a paprika ugyancsak ismeretlen volt ezidőtájt, számtalan más „fűszerszám" szolgált ízesítőül: bors, gyömbér, sáfrány, szegfűszeg, fahéj. Ertani a fejlődéssel, az egyre modernebb, hatékonyabb módszerekkel? - Rendszeresen járok továbbképzésre. - Van itt szolárium, hajkezelésekre szolgáló helyiség, a kezelőben arctisztító és izommozgató gép. Mindezt látva azt gondolom, nemcsak meghallgatás és receptírás folyik itt. - Bőrgyógyászati, kozmetológiai, onkológiai, kissebészeti beavatkozásokat is elvégzek: például kisebb anyajegyet is el tudok távolítani, ha ennél több kell, megfelelő szakemberhez küldöm. - Kik segítik a munkáját? - Van asszisztensnőm, a férjem nélkül pedig ez az egész egyáltalán nem menne. - Még egy csöppnyi „segítsége" is van, látom, itt rajzol az asszisztensi pultnál Dórika, négyéves kislánya. - Szünet van az óvádban. - Visszatérve a gyógyítómunkához: milyen betegségekkel és milyen arányban fordulnak a betegek szakemberhez? - Az elmúlt évi statisztikám szerint a betegek legalább egynegyede pattanásos. Hajhullás, ekcémák, néhány pikkelysömör, gombás betegségek, festékes anyajegyekkel kapcsolatos elváltozások, különböző növedékek a bőrön teszik ki a további háromnegyed részt - Nemcsak a serdülőkre jellemző a pattanásos bőr? - Nem Egyre inkább jelentkeznek középkorúak is ilyen panasszal. Ez nem olyan betegség, amivel bejön, adok néhány utasítást, kap valamit, azt magára keni, és elmúlik a baj. A pattanásos bőrrel többször kell jönni. Vannak azonosságok, mégis mindenkit egyénre szabottan kell gondozni. Merem állítani, hogy a pattanásos bőrt tökéletesen lehet javítani. - Időben mennyit kell rászánni? - Ehhez bizony türelem kell. Nagyon fontos, hogy a beteg bízzon a kezelésben, hogy állandó kontaktusban legyünk, tudjam, hogy a kezelés során mit tapasztal. Gyakran hónapokat is igénybe vesz a gyógyulás, ezt végig kell csinálni. - Milyen tanácsokat szokott adni a táplálkozással és az életmóddal kapcsolatban? dekes, hogy a vöröshagyma alig fordul elő a receptleírásokban, és a sertészsír helyett is inkább vajat vagy olajat használtak. A bor nemcsak italként szolgált - az egyes fogások mellé más és más borokat szolgáltak fel -, de sok ételt borban is főztek meg. Savanyúság ritkán fordult elő az étkezéseken, annál inkább a méz és a különféle édes gyümölcsök - mégpedig a húsételek kísérőjeként. A török időkből származik - és még mais a szakácsművészet csúcsának számít - az a mesterfogás, mikoris egy nyársra húzott ökröt belsejében egy birkával, abban egy kappannal és legbelül egy galambbal úgy sütöttek meg, hogy a galamb is megpuhult és az ökör külseje serr égett meg. Kedvelték őseink a sült tésztákat, főleg a fánkokat, réteseket, béleseket, a tortákat, a női szeszély azonban - legalábbis mint édesség - ismertetlen volt - Pattanások esetében köztudott, hogy a zsíros, nagyon fűszeres ételek, a füstölthúsok, de az olajos magvak, a tengeri állatok, a csokoládé is ronthatja a bőrt. Azt szoktam mondani, hogy figyelje magát, és ha észreveszi, hogy valamitől rosszabbodik a bőre, akkor attól tartózkodjon, de teljesen fölösleges szigorú diétát előírni. Az természetes, hogy havalaki egészségesen táplálkozik, az csak jó lehet Az életmódról annyit, hogy amennyire lehet, a stresszt kerülni kell. -A nyár hozott-e valami dömping betegséget? - Ilyenkor gyakoribbak a fokozott izzadással, a meleggel kapcsolatos tünetek: a gombásodás, a leégés, a napfényallergia, a különféle rovarcsípések. Ezek egy részét a háziorvos is el tudja látni. - Milyen tanácsot tud adni a még hátralévő meleg napokra - vagy ha ilyen már nem lesz, a jövő nyárra? - Laza, természetes alapanyagú ruhákban járjunk. Inkább illatmentes mosakodószereket használjunk, mert bizonyos illatok fény hatására okozhatnak bőrtüneteket. Nagyon fontos, hogy az illatszereket nem a fénynek kitett területre tegyük. Ma már mindenkinek kell fényvédőt használni. Ha érzékeny, akkor a napnak kitett területekre, de ha nem is érzékeny, a déli órákban mindenképpen. Le lehet égni úgy is, hogy az ember egy órácskát sétál a városban, és szabadon van a háta, a kaija. A lábbeli minél nyitottabb legyen. A lábizzadástól a lábujjak között megjelenhet a gomba, ha valaki hajlamos a gombásodásra hintőporokat vagy ecsetelőket kell használnia Nem vagyok híve a különböző fertőtlenítő mosakodószerek állandó használatának. A bőrön normálisan ott lévő baktériumokat nem kell lemosni. De ha porosabb helyen vagyunk, piszkos munkát végzünk, vagy valahol szenynyezett vízben fürödtünk, akkor jó, ha vannak ilyen szerek otthon, ezekben az esetekben használjuk. De ne állandóan. Nyüt sebbel ne menjünk vízbe. Strandolás után zuhanyozzunk le, töröljük egész testünket, főleg a hajlatokat szárazra. - Az olvasók nevében köszöni a hasznos tanácsokat Nemere Ilona Igazi szépség...