Esztergom és Vidéke, 1998

1998-09-10 / 36. szám

UJABB JELOLESEK ES TÁMOGATÁSOK a 3. oldalon ESZTERGOM es VIDÉKE 1998. szept. 10. - 36. sz. • POLGÁRI HETILAP * Ara: 50 Ft Egyházzenei konferencia Augusztus 31 -én este a Ferences templomban dr. Paskai László bíboros, prímás-érsek nyitotta meg a Nemzetközi Zenetudományi Társaság ezévi konferenciáját. Ezúttal az egyházzenével és különösen a gregorián énekekkel foglalkozott a tudós társaság. Képünkön a résztvevők egy csoportja XV. MAFOSZ Szalon A Magyar Fotóművészek Szövetsége Kaposváron rendezte meg XV. szalon-kiállítását, melyen 34 tagegyesület fotósai vettek részt. A szemlén az esztergomi fotósok kiválóan szerepeltek: Szekeres János: Zsebtolvaj című munkájával elnyerte az Osztrák Amatőr Fotográfiai Egyesületek díját, és Galyasi Géza fotóit is - köztük a fentit - a legjobbak közé sorolta a zsűri. Várakozással és őszinte örömmel olvastam SzB. válaszát az Esztergom és Vidéke szeptember 3-ai számában. Elöljáróban köszönetet szeretnék mondani annak pozitív orientációjáért. Nem hiszem, hogy cél lehet a válasz első részében felvetett és vitatható tételek ragozása. Sokkal fontosabbnak kell tartani a második részben meghatározott célt, a termékeny vita ill. helyesebben gondolatcsere gerjesztését. Talán annyi korrekciót szabad legyen javasolni, hogy városunk jelenlegi helyzetében ne csak a civil szervezetről legyen szó, hiszen a legfontosabbról, városunk jövőjéről kellene szélesebb gondolatcserét nyitni az Esztergom és Viéke hasábjain, aminek csupán részeként célszerű szót ejteni a civil szervezetekről. Ezért az „Esztergomi Fórum" vagy a célnak megfelelő más elnevezést lehetne adni ezen rovarnak. A felvetett témák közül mégis engedje meg, hogy a széles kört érintő jellege miatt egyetlenre és csupán dióhéjban visszatérjek. És pedig: „... mi is lenne a feladatuk a civil szervezeteknek?" Kiindulásként három kérdésre kell megadnunk az objektív választ: Esztergomi fórum? CIVIL SZERVEZETEK ÉS DEMOKRÁCIA 1. Bármely központi megfogalmazású akarat megvalósítása a társadalom aktív részvétele nélkül lehet-e hatékony és eredményes? 2. Miként kell értelmezni és működtetni ma a demokráciát, hogy az valóban segíteni tudja a fejlődésünket? 3. Mi a jelentőségük a civil szerveződéseknek az általános fejlődésben, és az EU-integrációs követelményeink között miért kaptak kiemelt hangsúlyt? Nyilvánvaló, hogy a megerőszakolt társadalom bármely viszonylatában tud hallgatni, tűrni, de történelmi tény, hogy hosszabb távon soha nem tudott eredményessé, hatékonnyá v álni. Különösen nem az egyre bonyolultabb, összetettebb feltételek és követelmények között, ahol az erőforrások és azon belül is az emberi tényezők váltak egyre meghatározóbbá. Jól látható, hogy csak azokban a városokban, községekben lehet jelentős és folyamatos fejlődést tapasztalni, ahol a vezetés felismerte a tanácsi rendszertől alapvetően eltérő viszonyokat. Vagyis az állam, a versenyszféra és a civil társadalom feltételei közötti egymást erősítő, összehangolt, korszerű vezetéssel és szervezéssel a működés hatékonyságának és eredményességének szintjére tudta emelni a folyamatokat. Az EU politikai kultúra-vonulata, sőt követelményrendszere egyértelműen mutatják a működés, a folyamatok globalizációjának szükségleteit, és ezekbe szorosan beletartozik a települések működtetésének társadalmasítása, a civil szféra egyre szélesebb körű bevonása is. A civil társadalom az egyik nélkülözhetetlen erőforrása a gazdaságnak. Gondoljuk meg, milyen rendkívüli erőforrást, mozgósítható tőkét jelentenek a különböző szakmai rétegekben megjelenő emberi kapacitások. Rendszerelméleti ismereteknélkül, csupán logikailag is természetes, hogy jó célokra, jó szervezéssel mozgósított civilek milyen hatékonyak lehetnek egy város jövőépítésében, kultúrálódásában. A fejlett országokban nem véletlen a szerepük erősítése, tudatos bevonásuk a tervezés, a végrehajtás és az ellenőrzés folyamataiba. Ez részben közgazdasági, másrészt az adott társadalom demokratizálódásának kérdése is. Fejlődésünk záloga, hogy a lemaradásainkat pótoljuk és ugyanakkor a környezetünk és Európa racionális haladásának tengelyvonalában érvényesíteni tudjuk érdekeinket, képesek legyünk felismerni és felhasználni esélyeinket. A feladatok volumene, súlya, minősége és az idő feszültség zónái ugyancsak nélkülözhetetlenné teszik a civilek erőinek minél magasabb szintű, célirányos egységbe szervezését, a szükséges motivációk, ösztönzők érvényesítését. Ugyanakkor mi a civil szervezetek feladata? Semmiképpen nem megerőszakolni a hatalmi szemléletű városvezetést, vagy önérzetének vesztésével árulni magát, hogy segíthessen azoknak, akiknek felvállalt erkölcsi és hivatali felelőssége a város gazdájává lenni. (Folytatás a 3. oldalon)