Esztergom és Vidéke, 1998

1998-08-13 / 32-33. szám

• • rr SZENT ISTVÁN KIRÁLY SZULOVAROSA TISZTELETTEL KÖSZÖNTI EURÓPAI VENDÉGEIT! es VIDEKE 1998. aug. 13. - 32-33. sz. * POLGÁRI HETILAP Ara: 50 Ft fi S Z T fi RG O ni 1998. augusztus 17-18-án rangos rendezvény-sorozatnak ad otthont városunk: az „Európa Napok"-nak, amelyet idén immár harmadik alkalommal rendeznek meg hazánkban. A programok szervezését az önkormányzat a Gran Tours Utazási Irodára bízta. A két nap alatt igazán nem lesz hiány érdekes programokban (részletesen a 3. oldalon!), a szervezők gondoskodnak a város lakóinak - reméljük felhőtlen - szórakoztatásáról. Persze, nemcsak a helyieket, hanem a máshonnan érkezőket is szeretettel várják. A rendezvények két fő helyszíne a Széchenyi tér és a Prímás-sziget lesz. Természetesen, a város más részein is folynak majd események, így a Várban, a Szabadidőközpontban - hogy csak a fontosabbakat említsük. A rendezvény egyik célja - a színvonalas szórakoztatáson túl - az is, hogy az idelátogató tizenöt európai nagykövet megismerhesse a várost. Tarján Richárd Esztergom jelkép a magyar történet képeskönyvében. A tájban minden irányból messziről feltűnő hatalmas Bazilika az ezeréves magyar katoliciz• mus szimbóluma. Az óriási, klasszicista épülettömeg mellett - távolról teli kintve - szerényen húzódik meg a jelentőségében messze kiemelkedő esztergomi vár, ezen belül az Árpádok királyi palotája, majd a későbbi érsekek híres rezidenciájának maradványai. Az egykor európai jelentőségű és i| minőségű látványos épületek megmaradt részletei nemzeti zarándokhellyé teszik az esztergomi várat. Innét indultak Géza nagyfejedelem követei Ottó császárhoz, itt született államalapító Szent István királyunk, itt koronázták meg őt, - itt létesítette a magyar egyház máig működő központját, az érsekséget, itt indította el a magyar pénzve: rést... Az esztergomi vár államalapításunk bölcsője, mely történelmünk során minden időben jelentős szerepet j játszott az ország életében. Az embernek egész ország a hazája, de benne egyetlen hely a legdrágább: a szülőhely. Szent István nagyon szerethette Esztergom áldott földjét. Ez a szeretet a mi városunk leggazdagabb öröksége. Minden egyéb jelzője mellett a város minden időben arra volt legbüszkébb, hogy benne született Szent István. Mi esztergomiak egy szent magyar varázs alatt éljük városunk életét: az első szent magyar Király földiéi vagyunk. Melegen érezzük a közelséget a hely révén, bármily hosszú idő választ el tőle. (...) Esztergom volt földrajzi és sokáig szellemi központja annak a sokat szenvedettországnak, amely aKelet és Nyugat mérkőzésének a hadszinterévé vált., Elpusztultak régi emlékei. Viae Sión lugent - a magyar Sión utcái gyászban állnak... Nyomtalanul eltűnt Géza fejedelem palotája, melyben Szent István született, s Szent István protomartir-kápolna, ahol a királyt keresztelték. Egyetlen kapu-timpanont tudunk mutatni a szent helyről, s néhány - bár nagyszerű emléket - Szent István székesegyházából. A föld mélyéből előhívtuk esztergomi palotájának csekély romjait. De ezek a maradványok éppen a történettudós szemében nyerik el nagy értéküket, mert kiszámíthatatlanul sokat mondanak. Boldogok, ha Esztergomot járva valami megfogta lelküket, valami gyarapította nagy ismereteik tárházát, vagy ha csak valami itt kiváltott magyar érzést vihetnek magukkal emlékül. Hiszen olyan könnyen megindul a magyar szíve Esztergom várhegyén, amikor az első király nyomdokain halad, s amikor a magyar államiság és a magyar kereszténység indulópontjáról szétnéz az országban. (Lepold Antal beszédéből a Magyar Történelmi Társulat díszgyűlésén, 1938. március 25.) A Várhegyen sűrűsödő, és az egész magyar történelmet magas szinten reprezentáló építészeti alkotások, muzeális gyűjtemények, kiállítások (kincstár, történeti kiállítás, levéltár, egyházfejedelmek síremlékei, történeti pantheonná alakuló szobrászati emlékművek) és a gyönyörű természeti körháborúk pusztításai után, amely a későbbi korszakok kedves polgári emlékeit őrzik. Maga a város és a Várhegy pedig olyan természeti környezetben fekszik, amely önmagában is vonzó, csalogató, látványos. Esztergom a Dunakanyar kapuja. A zet kialakitasanak, az itt terve emléki munkának a korábbi (GerevichLux-Várnai-féle) európai híiű műem-í léki rekonstrukció mellett a továbbiak-; ban is ki kell állnia az európai szakmai-; és közvélemény kritikáját. Dr. Horváth István; Eszterqom - az nyezetbe illeszkedő emlékek együttese nemcsak nemzeti zarándokhellyé emelik az esztergomi várat, de egyúttal a magyarság, Magyarország egyik jelképévé is Európa és a világ szemében. Ezeket az emlékeket - márcsak történelmünkben játszott szerepük miatt is - mi nden mag yar embernek illik is mernie, hiszen ezek rendkívüli nemzeti tudatformáló erőt jelentenek, s mint ilyenek, identitástudatunk alappülérei. A Várhegy azonban nem áll magában. Alatta hangulatos, - bár szerényebb, éppen ezért másfajta élményeszigetek közt szétszakadozó folyam a Várhegyet megkerülve itt szórni be a Visegrád-hegység és a Börzsöny hegyei közé, melyeknek erdős vonulatai a város széléig terjednek. A Várhegyről látszanak a Pilis és Gerecse csúcsai, a Dunától északra pedig halványan előtűnnek a felvidéki hegyek is. E gyönyörű táj és a történelmi emlékek együttvéve évente a kirándulók százezreit vonzzák Esztergomba. Az esztergomi Várhegynek ma is olyan színvonalon kell fogadnia a látogatóit, mint egykor, s az itteni kömye-