Esztergom és Vidéke, 1998

1998-07-23 / 28-29. szám

DJDTB LnJ Ln MELLEKLET Az Esztergom és Vidéke ráncsimító melléklete II. évf. 5. szám. Szerkeszti: SZÁNTHÓ BARNA LEÉGÉS Ebben a mellékletben az olvasó azt olvashatja, amit szeretne. Feltéve, ha azt szereti, amit mi írunk. Az értelmező szótár több jelentését is felsorolja e szónak, melynek halla­tán az embernek korántsem az jut az eszébe, hogy valami a tűz martaléka lett - legyen az ház, tarló vagy mákostekercs. így nyáridőben inkább a túlzásba vitt napozás fájdalmas utó­hatására gondolunk, az égő, piros bőrre. Talán az ugyancsak pirosló arcbőr az oka, hogy a Jeégés" szó lett az egyik szinonimája - a felsülés" mellett - a ,£súfos kudarc" kifejezé­sünknek. De ha azt mondjuk: ez kész leégésl - már az anyagiakra gondolunk: túlköltekeztünk, csődbe jutottunk, elfogyott a pénzünk. Aligha van olyan ember, akivel ne fordult volna már elő a leégés valamennyi jelentésváltozata. Leégés? Akár egyidőben is! Hogy ez azért túlzás? Nem! Képzeljék el például: egy úr sütteti magát a strandon, megismerkedik egy csodaszép, ám engedékeny­nek tűnő hölggyel, s néhány óra múlva többszörösen is leég: égővörös lesz a háta a naptól, az arca a szerelmi csatározásban elszenvedett kudarc­tól, a pénztárcája viszont lapos a hölgy szolgáltatásaiért kifizetett te­temes összeg következtében. Tripla leégés! Kedves Olvasóinkat óvjuk az efajta leégésektől. Viszont Tarka-Barka mellékletünk ehavi oldalain ezt a témakört járjuk - ólálkodiuk, leskelődjük, kajánkodjuk - körül... Reméljük, nem fogunk leégni vele Önök előtt! Tehát arról, a politikusnak mit sem számít a leégés, mert életét nem vál­toztatja meg, gondolkodását nem ál­lítja másik vágányra. Bármit tett, bár­mit barmolt el, bármekkora romhal­maz marad utána, semmi nem kény­szeríti változtatásra, amíg hat szava­zót tudhat maga mögött, és a hatból négy üvöltő dervis. A bukta után él tovább, mint Marci Hevesen. A szám­lát senki nem nyújtja be neki. Árvere­zés előtt angol zakóját, arany fürdő­kádját nem pöcsételik le foglalópö­cséttel, kétségbeesetten jajveszékelő feleségét nem vágja nyakon a szolgá­lunk és védünk morc képviselője, amikor kimentené az arany fakanalat. Ilyenről szó sincs. Ezzel szemben, ha egy kisbolt fi­gyelmetlen tulajdonosát alkalmazott­ja meglopja, szállítói átvágják, elad­hatatlan butaságokat rendel, fizetés­képtelenné válik, akkor biztosra ve­heti, jövő hétfőn a kisember lélegzetét is számon tartó pénzügyi hatalom he­lyi szőrős mancsa elkapja a nyakát, larázza belőle az utolsó rézgarast adóssága, kamattartozása fejében. Ezért javallom, kedves olvasó, mi­előtt beleszerelmesednél valamelyik szépen konfigurált politikusba gon­dold át az ügyet, súlyozd őt. Próbáld megállapítani, tehetsége, képességei, modora, helyzetfelismerő készsége milyen előmenetelre predesztinálná az ideologikus háttér gáttalan támo­gatása nélkül. Hogyan állná meg a helyét a folyamatos versenyhelyzet­ben izmodó kereskedő-, víz- és gáz­szerelő, ne adja Isten, a taxistársada­lomban. Nem szívesen mondom, de enged­ve a látványnak, a bizonyítékoknak, a rációnak, csak ki kell mondani, a po­litikus urak szomorú tekintetű asszo­nya turkálóban vásárolna a család számára, ha teljesítményük mérhető volna, ha a politikában nem a végeér­hetetlen szó, az utol nem érhető ha­zugságok csatája volna az etalon. Mi­ért turkálóban és miért leárazásokon lámánk azt a politikusfeleséget? Mert senki sem kezdte meg ötödik évét. Gazdasági szakemberek szerint egy üzlet az első két évben beáll (ha be­áll), a harmadikban megnyugszik, az posztja. A modell, a modor, minden, amit Szekeres megtestesít: a hatalmi gőg, a mindenttudás. Szarvashiba minden alkalommal elmondani: Ma gazdagabb vagy, népem, mint tegnap, holnap pedig még a mainál is gazda­Onagy Zoltán: Arról, hogy van, akinek nem számít ötödikben termelni és keresni kezd. A termelés ötödik évét egyik koalíciós pártbazár sem kezdte meg, ebből kö­vetkezően a politika tíz éve totális csőd, égés. Ennek ellenére a placc­mesterek, az alkalmazottak jól van­nak, köszönik. Fussuk át az égető listát, akiket nem rendít meg semmi. Fussunk lefelé a piramis csúcsától a fenékküszöbig. Orbán - a rettenetes '94-es válasz­tási lebőgést úgy fordította le maga és pártja számára: Fiúk, megverik ők magukat, nem harcolni kell, győzni! A jelszó szellemében végigkocogják a két választás közötti négy évet, csak néha engedve rá a parlamenti mocsár­ra türelmetlen szabadcsapataikat. Or­bán maga is félévekre eltűnik. Aki nincs jelen, nem kopik. Nyilván. Or­bán zsenialitása abban is megnyilvá­nul, hogy kormányát így-úgy kötődő külsősökből hozza össze, hogy jóem­berei, az ős-Fidesz ne égjen, ne deval­válódjon a várhatóan heves harcok­ban. Józan ésszel senki nem várhatja el ugyanis a szociktól, hogy ne pör­köljenek oda minden lehetőségre. A konstruktív ellenzék fogalma egy marhaság. A konstruktív ellenzékiség magyarul úgy szól: „Ti hülyék va­gyok, mégis a hatalomban, mi oko­sak, mégis ellenzékben." Horn - hibát halmoz hibára, ami egy miniszterelnöktől el is várható. Szarvashiba Szekeres tűzvonalbeli gabbak lesztek, mert mi, szocialisták ilyen remekül vezetünk benneteket! Ami jól hangzik ugyan, de amikor az ország 60 százalékának 15-éig elfogy a havi jövedelme, akkor a 60 százalék tűnődni kezd: ezt a szép embert, aki ilyen szépen mondja, átverik beosz­tottjai. Vagy pedig, teszi fel a kérdést nevezett 60 százalék, tán nem ért az asszony a pénzhez. És orrba veri, hogy értsen. Az asszonyt. Dehátmed­dig üthető egy asszony a pénz miatt? Nem sokáig. A 60 százalék ezt az igazságot felismerve úgy határoz: Nem bántalak többet, kedves, inkább elhajtom Homékat. Torgyán papa - univerzális média­sztár nagy leégése most jövend, ennyi győzelem után. Dr. T. nem tudott ak­korát bukfencezni, hogy azt ne érezze fényes győzelemnek. Orbán zseniali­tását bizonyítja: rábízza a tíz éve elé­gedetlenkedő parasztokat. Közben pedig, amit nem árt tudni, a honfogla­lás óta nem volt fejedelem, király, kormány, aki ne a paras zt bőrét nyúzta volna le elsőként, ha pénzre volt szük­sége. Márpedig a pénz a hatalom kö­telező tartozéka. Dr. T-ből miniszter­sége olyan politikai hullát csinál, ami­lyet a világ nem látott. A szadesz - buktája a '94-es koalí­ciós tárgyalások kezdetétől egyértel­mű. Az azért mégsem lehet, mondja '98-ban a bosszús esztergomi válasz­tó, hogy Varga Győzőre szavazok, de közben Baja Feri 80, Boldvai 200 milliójára is. Akkor inkább puffanjon, ahogy esik. Az MDF - létezésével szerencsés­nek mondhatjuk magunkat. A néhány kóbor legény mai jelenléte, akik túlél­ték Antall fehér gárdájának politikai égését, megszelídülve, összemele­gedve, mint a flaneling - ugyancsak Orbán zsenialitása. Szeretve meg­szüntetni. Elhozta az MDF szavazók voksát, és lenyelte a pártot. Giczy - világbajnok alkat. Rekor­dok könyvébe illő tett: rövid három év alatt szétkergetni egy pártot, amely alapjáraton, sétagaloppban is hozhat­ná a 10-12 százaléknyi eredményt, üldögélhetne a parlamentben az utol­só ítéletig. Az MDNP - azt hitte magáról, van, létezik. Az oldalazó sajtó is ezt a képet erősítette. És nem volt. A nemlétezők - különösen, ha nem óriásplakátolták volna magukat 17 százalékon, amitől lehet csuklásig röhögni - nem égnek le. Csurka - birodalma a Hornnál em­legetett 60 százalék 10 százaléka, akiknek igazán rosszul megy, tőlük szedte a tudást, tapasztalatot, vi­szonyrendszert. Jó, hogy van egy par­lamenti Csurkánk, aki majd mindig mindent kimond, szóvá tesz, interpel­lál. Csurka 5,5 százaléka jelzi, befo­gadó ország vagyunk. A leves fővésben van, a romlott hús habja most folyik le a fazék oldalán. Az ország türelmes. Néz, néha eltátja a száját, minden nap szeretne ebédel­ni, de kétszer ugyanazt a vaklovat nem adja el neki a legügyesebb kupec sem. Az ország néz és mindent meg­jegyez. Észtergom is néz. Nem szükséges bozóttűz a leégéshez. Elég a látvány. A város nem háborog, nem szomorú, arra gondol, ez mégsem a Mátyás fő­herceg vezette 1594-es sikertelen ost­rom, amikor a város porig égett. íróink figyelmébe - esetleges leégésük elkerülése végett: sajtószabadság is csak azoké, akié a sajtó". (AJ. Liebling) ,jSoha ne nevezd rosszindulatúnak azt, amire megfelelő magyarázat a butaság is". (H.B.) bölcsesség egyik titka, hogy tudd, mit kell figyelmen kívül hagynod\ (ismeretlen) „Vigyázz, mert ha sokat fecsegsz, úgy érzed, hogy már nem is kell semmi se tenned!" (J. Updike) ,JSoha se sértsünk meg senkit a stílussal, amikor ugyanezt a tartalommal is megtehetjük." (S. Brown) Ma nyakig benne vagy, ne nyisd ki a szád!" (internet) jenkit sem érdekel igazán, hogy boldogtalan vagy, úgyhogy akár vidám dolgokat is írhatsz." (C.Nelms) Ma csak a felét hiszed el annak, amit hallasz, akkor okos vagy. Ha azt is tudod, mely ikfelét hidd el, akkor zseni." (R. Őrben) Me gondolkozz! Ha gondolkoztál, nem mond el! Ha elmondtad, ne írd le! Ha leírtad, ne írd alá! Ha aláírtad, ne lepődj meg\" (ismeretlen)

Next

/
Thumbnails
Contents