Esztergom és Vidéke, 1998

1998-07-23 / 28-29. szám

1998. augusztus 6. Esztergom és Vidéke 223 IRÁNY AZ EURÓPAI UNIÓ! (II.) Az Európai Unió intézményei 1. Az Európai Parlament az EU egyetlen közvetlenül választott szerve; a választásokat 1979 óta ötévenként tartják. A tizenöt tagországot 626 törvényhozó képviseli. A parlamentet politikai csoportok alkotják, amelyeket nem nemzetiség, hanem politikai hovatartozás szerint alakítottak ki. A parlament hivatalos székhelye Strasbourg, havonta egyszer ott tartanak egyhetes plenáris ülést. A kilenc politikai csoport és a 20 parlamenti bizottság Brüsszelben tanácskozik, ahol rövid plenáris ülésekre is sor kerül. A belga fővárosban vannak az euroképviselők irodái is. A parlament titkársága Luxemburgban található. Az Európai Bizottsághoz és a Miniszterek Tanácsához képest az Európai Parlament befolyása egyelőre korlátozott, noha a maastrichti szerződés megnövelte a képviselők hatáskörét Az 1996 márciusában kezdődött kormányközi konferencián a tagállamoknak arról is dönteniük kell, kapjon-e a parlament még nagyobb hatalmat Az Európai Parlament: jóváhagyja az EU költségvetését, az Európai Bizottság kinevezését, az új tagországok felvételét és a harmadik országokkal kötött szerződéseket, véleményt mond az új törvényekről, kérdéseket intézhet az Európai Bizottsághoz, panasszal fordulhat az Európai Bírósághoz és a Számvevőszékhez. 2. Az Európai Bizottság húsz taggal működik (az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország kettő, a többi tagállam egy tagot delegálhat). A főbiztosok - akiket a tagállamok öt évre delegálnak - kötelesek saját országuk kormányától teljesen függetlenül cselekedni, és kizárólag az EU érdekeit vehetik figyelembe. Noha a döntéseket közösen hozzák, valamennyi bizottsági tag egy vagy több meghatározott témáért felelős. Az Európai Bizottság felügyel arra, hogy az EU-t létrehozó szerződéseket és az azon alapuló döntéseket betartsák; a testület szükség esetén az Európai Bírósághoz fordulhat. A bizottság befolyását leginkább a kizárólagos kezdeményezési jog biztosítja: az unióban új jogszabályt csak a bizottság javaslatára dolgozhatnak ki. Az Európai Bizottság székhelye Brüsszel. A szervezet, amely 24 főigazgatóságból áll, kb. 20 ezer embert foglalkoztat (ezek egyötöde fordító vagy tolmács). A 20 főbiztos hetente egyszer ülésezik. 3. A Miniszterek Tanácsa az EU fő döntéshozó szerve, a tagországok minisztereiből áll, s mindig a találkozó témájától függ, melyik tárca képviselői vesznek részt rajta. Az Európai Bizottság által kezdeményezett jogalkotást tehát nemzeti politikusok hagyják jóvá - igaz, bizonyos kérdésekben az Európai Parlament beleegyezése is szükséges. A tanács elnökségét félévente más-más tagállam látja el. A Miniszterek Tanácsa egyhangúlag vagy minősített többséggel dönt. Ez utóbbihoz a szavazatok legalább 71 százalékát kell megszerezni (87 szavazatból 62-t). A miniszterek találkozóit munkacsoportok, illetve a tagországok EU-nagyköveteinek testülete (Coreper) készíti elő. A tanács titkársága kb. 2000 főt foglakoztat, székhelye Brüsszel, de Luxemburgban is tartanak üléseket. 4. Az Európai Tanács a tagállamok kormányfőiből álló szervezet, amely félévenként ülésezik. A találkozókon részt vesznek a külügyminiszterek és az Európai Bizottság elnöke is. Az Európai Tanácsnak nincsen döntéshozatali joga A kormányfők feladata meghatározni az EU általános politikai irányvonalát, illetve megoldani azokat a problémákat, amelyeket a Miniszterek Tanácsában nem sikerült rendezni. 5. Az Európai Bíróság 15 bíróból áll, akiket - közös megegyezés alapján - a tagországok kormányai küldenek hat évre. Székhelye Luxemburg. A teljes függetlenséget élvező bíróság felügyel arra, hogy az EU alapszerződéseit betartsák és törvényeit megfelelően alkalmazzák. Az Európai Bírósághoz egyaránt fordulhatnak a tagállamok, az unió intézményei és az állampolgárok. 6. A Számvevőszék ugyancsak Luxemburgban székel, tagjait hat évre delegálják a tagállamok, A testület ellenőrzi ez EU bevételeit és kiadásait, és éves jelentést készít az Európai Parlament és Miniszterek Tanácsa számára. 7. A Gazdasági és Szociális Bizottság Brüsszelben ülésezik, 222 tagja a gazdasági élet különböző területeit képviseli. Számos kérdésben az Európai Bizottság és a Miniszterek Tanácsa köteles konzultálni a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, amely kezdeményezésére is előterjesztheti véleményét A bizottság segítségével a kereskedelem, az ipar és a szakszervezetek képviselőit is bevonják az EU jogrendjének alakításába. 8. A Régiók Bizottsága, amelyet a maastrichti szerződés hozott létre, a tagállamok helyi hatóságainak 222 képviselőjéből áll. Regionális érdekeket érintő ügyekben (pl. oktatás, kultúra, közegészségügy) az Európai Bizottság és Miniszterek Tanácsa konzultál a brüszszeli székhelyű testülettel. (Folyt, köv.) MIT TEHETÜNK A TURISTÁK MEGNYERÉSÉÉRT? Beszélgetés dr. Gaál Károllyal Térségünk, a Dunakanyar az ország harmadik leglátogatottabb helye, ám a turisták legfeljebb egy napot töltenek itt Ahhoz, hogy vállalkozóink, valamint a város is hasznot húzhasson a turizmusból, legalább 3-4 napra itt kellene tartani a vendégeket. - Mit tehetnénk ezen a téren? - kérdeztük dr. Gaál Károlyt, a Kereskedelmi és Iparkamara megyei szakosztályának alelnökét. - A napokban pályázatot lehetett benyújtani a Magyar Turizmus Rt-hez olyan turisztikai beruházási lehetőségekről, melyek német-angol nyelven terjesztve felkelthetik az idegenforgalom iránt érdeklődő külföldi beruházók figyelmét. Ilyen lehetőségekről minden vonzó idegenforgalmi adottságokkal rendelkező település polgármesteri hivatalának jól előkészített ajánlatokkal, tervekkel kellene rendelkezni. Sajnos - tudomásom szerint - városunknak ilyenek nincsenek, pedig adottságaink számosat kínálnának. Megyénk Kereskedelmi és Iparkamarája ezeket szerette volna az önkormányzattal megtárgyalni, és közösen benyújtani a pályáztatóhoz. Elégtelen előkészítés miatt ez nem sikerült. Azonban felteijesztette a kamara Mujdricza Ferenc építész tervét a várhegyi konferencia-központ kialakításáról, a Szent István Strandfürdő bővítéséről, valamint a Prímás-szigeten 3-4 ezer fős szabadtéri strand és a mellette kialakítható kemping és sportpályák létesítéséről. Ezek megvalósítása idegenforgalmi szempontból hasznos és célszerű lenne. - Hallottam más tervekről is a kamarában. Beszélne ezekről is? - A fentieken kívül Esztergomban és vidékén számos beruházási lehetőség van. Ezek közül hadd említsem a legfontosabbakat: Itt van elsősorban a Búbábat-völgyben felépíthető üdülőfalu. E vidék kiváló természeti adottságai, a táj szépsége biztosítaná ennek eredményes működését A külföldi befektetők részére ajánlható a visegrádi út melletti Vadvirág Kemping, mely a megyei önkormányzat tulajdonában „vergődik". Ezt ízléses motellel, vendéglővel, úszómedencével alkalmassá lehetne tenni igényes vendégek fogadására is. Az évenként megrendezésre kerülő autós rallye helyszíne megfelelő egy 15002000 fős kemping kialakítására, ahol főleg nemzetközi ifjúsági és sport találkozókat lehetne rendezni. 2000-ben akár itt is megtartható lenne a magyar cserkészek világtalálkozója A terület közelében levő lovaspálya további fejlesztéssel jól kiegészítené e létesítmény vonzerejét. Evek óta húzódó probléma a Palatinusz-tó rendezése, melyet Doroggal közösen tudnánk megoldani. A tó fürdésre, vízisportokra kiválóan alkalmas, és megfelelő környezet kialakításával, jól megtervezett üdülőfaluval vonzó lehet külföldi befektetők részére is. Nincs kihasználva az esztergomi repülőtér sem. A városunkban megtelepedett és a környékbeli nagyvállalatok külkereskedelmi kapcsolatai is jól hasznosíthatnák ezt - Mindez csak jelentős tőkével valósulhat meg. Hogyan lehet ezt az összeget előteremteni? - Sajnos, idegenforgalmi vállalkozóink nem tőkeerősek. Együttműködést igényelnek, és ezt csak egy vállalkozó típusú önkormányzattól kaphatnák meg. Városunk önkormányzatából hiányzik az efajta vállalkozási szellem, és ez rányomja bélyegét idegenforgalmunkra is. Régi, híres fúrdőkultúránk egyre hanyatlik, Fürdő Szállónk is szomorú sorsra jutott. Szükséges a közügyek iránti fokozottabb érdeklődés felkeltése, az ügyek közös megbeszélése, és a tevékeny résztvétel közös dolgaink intézésében. Esztergom a magyarság tudatában még mindig államunk bölcsőjeként szerepel. Ügyes vezetéssel az egész ország támogatását is megnyerhetjük. De erre a támogatásra méltóvá kell lennünk, ki kell érdemelnünk! Pálos LAPSZEMLE Határokon átnyúló környezetvédelem Kék Dunáról már csak komolyzenei koncerteken hallhatunk, ha a repertoárt felolvassuk. Igazi színe messze nem kék, inkább zöldesszürke. Az Esztergomból Budapestig tartó szakaszon a szabadtéri strandokon történő fürdés már több évtizede nem javasolt, igaz, néhol még kísérleteznek vele. A Ráckevei-Soroksári Dunán Ráckeve térségében és alatta ugyan már lehet benne úszni, de ez a Budapest feletti Duna-szakaszt látogatókat nem igazán vigasztalja. A Duna Konvenció keretein belül határokon átnyúló, összehangolt kutatás indult meg szeretett folyónk kapcsán. Június közepén Budapesten tartózkodott a Burgund elnevezésű mérőhajó, amely a Németországtól Magyarországig tartó nemzetközi mérőútja egyik állomásaként Budapesten kötött ki. A felmérést a Bajor Tartomány kezdeményezte, és a hathetes mérőút során Mainztól Mohácsig a Duna német, osztrák, szlovák és magyar szakaszán vizsgálják a vízminőséget, feltérképezik a meder hidrológiai viszonyait. Remélhető, hogy a nemzetközi együttműködés nem fog megállni az állapotok felmérésénél, és a későbbiekben közös nemzetközi program is készül a folyam vízminőségének jobbítása érdekében. Nota bene: amíg élünk, remélünk. (A Dunakanyar júliusi számából)