Esztergom és Vidéke, 1998

1998-06-25 / 24-25. szám

IDO-MU-HELY MELLEKLETTEL! LAPUNK KÖVETKEZŐ SZÁMA JÚLIUS 9-ÉN JELENIK MEG ESZTERGOM es VIDÉKE 1998. jún. 25.-24-25. sz. POLGÁRI HETILAP Ára: 50 Ft Éjszakába nyúlóan ülésezett a képviselő-testület „Ma aligha szabadulunk innen éjfél előtt... Remélem hoztatok magatokkal hideg vacsorát" - efféle mondatokat lehetett hallani a nyári szünet előtti utolsó testületi ülésre gyülekező képviselőktől. Nem csoda, hiszen 30 napirendi pont várta a városatyákat, s akadt közöttük néhány „rázós" is. Már maga a szokásos nyitó-program, a polgármesteri beszámoló is csaknem egy óra hosszat tartott, főleg mivel - a tervezettől eltérően - az interpellációkra is itt kerítettek sort a képviselők. A nemrég elhunyt Juhász Ferenc, a Városfejlesztési Bizottság tevékeny tagja emlékére egy perces néma felállással adóztak a jelenlévők, majd dr. Könözsy László polgármester válaszolt a felvetett kérdésekre. A leginkább közérdeklődésre számító témák közül hadd emeljünk ki néhányat: - a kátyúzás még három hétig folytatódik, csak azokat az utcákat hagyják ki e munkálatokból, melyek teljes felújítást kapnak; - a Halász Csárdát lebontják, a helyét parkosítják - mindezt egy hónapon belül; - a Bazilika díszkivilágítása hamarosan megoldódik; - a parkgondozás azért akadozik a városban, mert erre a munkára mind ez ideig nem sikerült megfelelő számú szakembert találni. Ezután dr. Varga Győző számolt be a testületnek az EU-val kapcsolatos munkájáról, majd zárt ülésen személyi kérdésekről döntöttek az önkormányzat tagjai. A tárgyalás nyilvánosan kihirdetett eredménye a következő: a Szentgyörgymezői Óvoda élére Marosi Miklósnét nevezte ki a testület, a Városi Könyvtár igazgatói székébe dr. Bárdos Istvánné került, a Féja Géza Közösségi Ház új irányítója pedig Szeder Balázsné lett. A Zeneiskola szakmai átvilágításának eredményeit vizsgálva a testület jóváhagyta az Oktatási Bizottság javaslatait. A jelenlévő Reményi Károly igazgató a határozathoz hozzáfűzte: a vizsgálatot koncepciózusnak érzi, a Zeneiskolát ért bírálatokat pedig visszautasítja. Sérelmezte, hogy sem az Oktatási Bizottság, sem a képviselő-testület nem hallgatta meg döntése előtt a vélefhényét. A rövid szünet után folytatódott ülésen szót kapott dr. Latorcai János országgyűlési képviselő is, aki kijelentette: igyekezni fog minden olyan alkalommal részt venni az önkormányzati ülésen, amikor azt más képviselői elfoglaltsága megengedi. Rövidenvázolta az országgyűléssel és az új kormánnyal kapcsolatos jelenlegi tárgyalásokat, célkitűzéseket, majd bejelentette: napokon belül benyújtja az Országgyűlésnek azt a kérelmét, hogy nyilvánítsák Esztergomot megyei jogú városnak. Három új rendeletet hagyott jóvá ezután-némi vitát és módosító javaslatot követően - a testület (a beruházások rendjéről, a közbeszerzések helyi szabályairól, a köztisztviselők jogállásáról), illetve módosította egyik korábbi rendeletét (az önkormányzati vagyonról). A Polgármesteri Hivatal 1997. évi tevékenységéről szóló jegyzői beszámolót a testület hiányosnak ítélte, kérte írásbeli kiegészítését és a napirend újbóli tárgyalását, mivel a beszámoló számos fontos kérdésre nem adott kielégítő választ, és nem tárta fel a Hivatal munkáját nehezítő valós körülményeket. Kisebb jelentőségű, főleg pénzügyi jellegű kérdésekben hozott ellenvélemény nélküli döntések után két rekonstrukciós témában is nézetkülönbségek adódtak a résztvevők között: - az Aranyhegyi Óvoda tetőtér felújítását forráshiányra hivatkozva - a fenyegető balesetveszély dacára - a következő évre halasztották, - a Szent István Városi Strandfürdő bővítésére pedig tervpályázat kiírását határozták el - annak ellenére, hogy a strandnak már van egy jóváhagyott fejlesztési terve. Néhány ingatlan-ügy megtárgyalása után zárt üléssel folytatódott a tanácskozás, mely éjjel fél tizenkettőkor ért véget. (A zárt ülésen a MIÉP helyi szervezetének elhelyezéséről, a Korona Kávéház hasznosításáról döntöttek, valamint a volt Vasas pálya önkormányzati tulajdonba kerülésének lehetőségeiről folytattak igen hosszadalmas és eredménytelen vitát a képviselők.) Sz.B. 1848/49 # 50 # 100 $ 150 IDO-MU-HELY » VÁROSVILÁG című mellékletünkben folytatjuk jubileumi krónikánkat, amelynek egykorú - eddig jórészt publikálatlan iratanyagát a Megyei Önkormányzat Levéltára bocsájtotta rendelkezésünkre. Az intézmény e válogatott dokumentumokból év végén forráskiadványt jelentet meg, 1848/49 Komárom és Esztergom vármegyében címen. Némuljon el a magány érdek a haza érdekének szentsége mellett. A hivatalvágy, melly utols(') időkben annyira mutatkozott rákíenés szüleménye a magány érdeknek , mellynek sérültével a vágyokai kielegiteni nem képes kormány gyanusitatik. Szükséges tehát, hogy a provincziák szavukat emeljék a szabadelvű ministerium mellett: mikint támaszkodhatva a nemzet nyilvánított rokonszenvébe, halai mával, mellyet a törvény adott kezébe vissza állithassa a rendet, fékezhesse a korlátlan elemeket, ellenállhasson hazánkat környező ama veszélyes mozgalmaknak, mellyok nemzetiségünk letiprására a cseh, illyr igények és a horváth bán árulása által íelélesztvék , s hatályos működéseivel e hont virágzóvá tehesse, nagyá s boldoggá, mire századok óta voll hivatása, de nem szerencséje. Önökkel kedves atyánkfiai közöljük e részbeni nézeteinket s hazafiúi bizalommal felkérjük, mikint velünk egyetértve a felelős magyar kormányt lintályossan istápolyák, s öt, valamint mi ezt mai nap teendjük, ebbeli hnzaíiságos szándokokrul levelesleg biztosítsák. Egyéberánt hazafiúi üdvözlettel maradunk Önök Kelt Esztergámban 1818. májust5. -kén tarlattot íizotsáyi üllcsiinkiiil. A súgó halála AzEsztergomi Klubszínpad július 9-én, a Szabadidőközpontban 'ősbemutatóra' vállalkozott. A súgó halála című monodráma-Koncz Árpád 'újjászületése', hiszen utoljára mintegy húsz évvel ezelőtt lépett fel az EKSZ tagjaként. Sikeres visszatérése ezúttal nemcsak az előadóé, hanem az íróé-összeállítóé is. Egy öreg színházi súgó alakját elevenítette meg, aki fiatalon színész szeretett volna lenni, de egy baleset következtében soha nem léphetett álmai színpadára. Most - nyugdíjra éretten - próbálja meg először, mégpedig egy maga szerkesztette 'jutalomjátékkal', képzelt közönség előtt, azaz előttünk... A maga írta szöveg keretébe foglalt dráma és ének-részletekből, versekből a saját életének és személyiségének képe bontakozik ki. Ami a János vitéz, a Bánk bán híres áriáiból 'ráragadt', amit Berzsenyi, Ady, Juhász Gyula, Tóth Árpád, József Attila lírájából, Csehov Hattyúdalából, Shakespeare Lear királyából 'a magáévá élt meg': az ő vágyainak és csalódásainak összegzése. Fájdalmas önvallomás - hiteles előadásban. Dicséretes, hogy az EKSZ vezetője, Bakai Ferenc az ilyen művészi próbálkozásoknak is lehetőséget nyit, és megvalósításukat rendezőként is segíti. (muzslai) Koncz Árpád a Vár a színhely '98 bemutató-sorozatán az egyéni szerepformálás kiemelt nagydíját nyerte el. A díjkiosztó zárómüsorrói rövid beszámolónk az 5. oldalon olvasható.