Esztergom és Vidéke, 1998

1998-01-22 / 3. szám

6 Esztergom és Vidéke 1998. február 12. Ternyák Csaba kúriai érsek lett - és Rómába költözött Öt évvel ezelőtt, lapunk 1993. j anuár 7-i számában adtuk hírül, hogy II. János Pál pápa az előző napon szentelte esztergomi segédpüspökké Ternyák Csaba pápai káplánt, a Magyar Püspöki Kar titkárát. A közelmúltban újabb nagy megtiszteltetés érte, kúriai érsekké és az Apostoli Szentszék papi kongregációjának titkárává nevezték ki. A fiatal püspök főegyházmegyénkben jelentős részt vállalt annak idején a pápa magyarországi látogatásának, valamint a Szent Adalbert emlékünnepségnek a szervezésében. Vele együtt kilenc érseke van ma már a magyarságnak - határon innen és túl. Közülük négyen szolgálnak a Szentszéknél: a madridi és a haiti nunciusok, egy államtitkár és január 13-tól Ternyák Csaba, a Vatikán egyik „minisztériumának" titkára. -Milyen kihívás vár Önre az Apostoli Szentszék papi kongregációjában? - kérdeztük elutazása előtt. - Az egyházban a hit áll a központi helyen, ezért a hittani kongregáció tevékenysége az irányadó. Feladatom az egyetemes egyházra, a világ minden táján tevékenykedő több mint 200 ezer egyházmegyés pap és 20 ezer állandó diakónus személyére, szolgálatára és a velük kapcsolatos ügyekre terjed ki. Ebbe tartozik a papság tudományos és spirituális, azaz lelki továbbképzésének a felügyelete, a lelkipásztori munka hatékonyabbá tétele. A Vatikánban kongregációk, papi tanácsok és egyéb hivatalok működnek. Ezek közül a kongregációk a jelentősebb döntéshozók. A kongregációk élén a bíboros prefektus áll, legközelebbi munkatársa és egyben Minden templomban ott látható az ún. Szent Antal-persely. Azebbenöszszegyűlt adományok 20 %-a központi felhasználásra kerül, a püspöki kar támogatásával a leginkább segítségre szorulók részesülhetnek belőle. Mindezeket Miklós atyától, a Belvárosi templom plébánosától tudom meg kora délelőtti beszélgetésünk során. Ugyanis a Katolikus Karitász mindenütt a plébániák keretében működik. - A számok törvénye alapján, a Szent Antal szegényeinek szám adományok 80 %-a marad itt helybeli felhasználásra. Milyen területen tudja ezt hasznosítani az 1997februárjában újjászerveződött Belvárosi Karitász csoport? - A pénzkeret elég szűk, ebből a szegényebb embereknek, időseknek, betegeknek, nagycsaládosoknak juttatnak. De szerveznek ruhagyűjtési akciókat, rendezvényeket, melyek bevételét szintén a rászorulók kapják meg. Ünnepek előtt aktivistáink felkeresik az idősek otthonait, így pl. a Simor Otthont, ahol nyugdíjas papjaink élnek. De a kárpátaljaiaknak is gyűjtöttünk élelmiszer-, gyógyszerés ruha-adományokat. - Egyre több karitatív szervezet, csoportosulás jön létre az országban. Miben különbözik ezektől a Katolikus Karitászl helyettese a titkár, akinek feladata a szervezet mindennapi munkájának irányítása. Kúriai érsekként pedig a világegyházat fogom szolgálni. - Hogyan értékeli az itthon töltött utóbbi öt évet? Mi változott ez alatt? - Az elmúlt öt évben az egyház igen komoly változásokon ment keresztül. Az egyik fontos terület az oktatás, a másik az egyházszervezés témája, amit kiemelnék. Bár az arányokat tekintve még nem lehetünk elégedettek, mégis nagy előrelépés, hogy a katolikus egyház jelen van az ifjúság nevelésében. Kiépíthettük iskolahálózatunk alapjait, amelynek egyik jele, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az idén végeznek az első hallgatók. A másik területről elmondhatjuk, hogy az új egyházmegyei beosztás révén, valamint a püspökkari titkárság kialakításával eredményesebbé, szervezettebbé vált az egyház irányítása. Úgy gondolom, hogy eddigi feladatkörömnél fogva nekem is szerepem volt ebben. - Mit jelent hazánknak a magyarvatikáni egyezmény? - Ez mindkét félnek igen jó eszköz: segíti az egyház feladatainak teljesítését, és megoldást kínál gondjainkra. Ugyanakkor a mindenkori kormánynak utat mutat a katolikus egyházzal való rendezett kapcsolatra. A megállapodás nemzetközi garanciát nyújt arra, hogy érvényesüljenek az alkotmányban és a törvényekben elméletileg biztosított jogok, mint például a katolikus oktatási intézményeknek az állami vagy önkormányzati iskolákkal azonos szintű anyagi juttatása. Nem került kivételezett helyzetbe a katolikus egyház, csupán nagyobb lett a jogbiztonságunk. - Milyen gondolatokkal várja papi pályája újabb jelentős szakaszát? - Alapvetően optimista beállítottságú ember vagyok, így bizakodva tekintek új munkám elé. Magyarországról évek óta senki sem dolgozott a kongregációban. Megbízatásom kétségtelenül a magyar egyháznak szóló megtiszteltetés jele is. Pálos Rádióközvetítés a Belvárosi templomból A Kossuth Rádió január 18án, vasárnap délelőtt Esztergomból, a belvárosi templomból közvetítette szokásos vasárnapi miséjét. A hívek zsúfolásig megtöltötték templomunkat e vasárnapon is, az ünnepélyes szertartás élményében azonban ezúttal a rádióhallgatók milliói is részesülhettek. Dr. Beer Miklós plébános szentbeszédében a magyar családok mai helyzetéről beszélt: „Isten a közösség tagjait különböző lelki adományokban részesíti mondotta többek között -, de azért, hogy azokkal mindenki az egész közösséget szolgálja." A több mint 50 tagú templomi kórus szereplése felért egy koncerttel. Hajós Vilmos karnagy vezényletével Bach-, Mozart-, Deák- és Bárdos-műveket adtak elő. Beer Miklós plébános a mise után így nyilatkozott lapunknak: - Atéreztem a felelősséget, amit e mise rótt rám. Minden bizonnyal több millióan hallgatták a közvetítést határainkon innen és túl. Örülök annak, hogy lélekben ennyien együtt lehettünk. Személyes barátságok fűznek Kárpátaljához, Erdélyhez, a Délvidékhez és a Felvidékhez egyaránt. Most - az éter hullámain keresztül - mi itt, Esztergomban, együtt imádkozhattunk velük. P.I. A Belvárosi Karitász Csoport tevékenységéről Beszélgetés dr. Beer Miklós plébánossal - Valamennyi közül a legrégebbi a mi szolgálatunk. A katolikus egyház szervezeti felépítéséhez, valamint keresztényi segítő szándékához is ez a csoportosulás kötődik természetszerűen. Az alap-közösségek egyegy plébániához szerveződnek, s a lelki vezetést is rendszerint a helyi plébános látja el. - Úgy érzem, az utóbbi években újabb lendületet kapott ez a hasznos és szép tevékenységi terület. - Valóban, az Egyházmegyei Zsinat '94 júliusában javasolta a régi hagyomány felelevenítését, ahol szükséges, újjászervezését. A mi városrészünkben is Nagy László plébános úr, az elődöm kezdte meg a szervezet felfrissítését. így alakult meg az elmúlt év februárjában a helyi csoport Tóth Györgyné vezetésével, dr. Vásárhelyi Endréné, Garamvölgyi Ferenc né, Németh Mária, Gyöngyös Mária, Szabó Andrásné és Gogola Emiiné részvételével. Ok alkotják az állandó magot, de egy-egy akció során számos segítőtársra számíthatnak. - Mit tudhatunk még a csoport munkájáról? Például hogyen lehet elérni őket! - Hivatalosan havonta egy alkalommaljönnek össze, de naponta felváltva ügyeletet tartanak itt a plébánián. így rajtuk keresztül, vagy a templomban e célra elhelyezett levelesládán, az ún. Karitász-ládán át lehet üzenetet közvetíteni, jótékonysági felajánlást küldeni, segítséget igényelni egy-egy újabb rászoruló számára. Olyan aktívak az állandó munkatársaink, hogy újabb és újabb címeket hoznak, így a kapcsolatunk egyre bővül, s mindig több lelki és anyagi támaszt tudunk nyújtani a lehetőségeinkhez mérten. - Az országos központtal hogyan történik a kapcsolattartás? - Takács Nándor székesfehérvári püspök Szent Erzsébet ünnepéhez kapcsolódóan körlevelet tett közé, mellyel az évenkénti országos gyűjtési akcióra szólított fel minden csoportot. Az országos gyűjtésekből a Magyar Karitász égisze alatt működő intézmények - a Vak Gyermekek Batthyányi László Otthona, a XXIII. János Szeretetotthon, a sérült fiatalok ipolytölgyesi Szent Erzsébet Otthona és a többi római katolikus szeretetotthon - részesülnek. De országos szervezetünk támogatja a Családsegítő Szolgálatot, valamint a szenvedélybetegségek leküzdésére alakult ambulanciák hálózatát is. Váratlan tragédiáknál szintén tudunk segíteni, például Lengyelország árvíz-sújtotta lakosságának is szerveztünk gyűjtést. - Visszatérve a belvárosi közösség munkájára, egy 99 éves néni hozzátartozója mesélte hálásan, hogy az idős hölgyet nagy virágcsokorral köszöntötték születésnapján, az ágyban fekvő beteg rendkívüli örömére... - Ez a figyelmesség, gondosság jellemző a belvárosi kis csoport munkájára. A segítség nem minden esetben anyagi kérdés, sokszor csak a szeretet, az odafigyelés szükséges ahhoz, hogy a rászorulóknak örömet tudjanak szerezni. E munkához fogadalmuk szövegében „az Úr Jézus kegyelmét, a magyarok Nagyasszonyának, valamint egyházmegyénk védőszentjének, Szent Adalbertnek pártfogását, a hívek áldozatos támogatását és egyházunk áldását" kérték. - Azt kívánom nekik, mindezt meg is kapják. Isten fizesse meg áldozatos munkájukal\ Kis-Szölgyémy Emília