Esztergom és Vidéke, 1998
1998-05-28 / 21. szám
8 Esztergom és Vidéke 1998. május 28. aoaaxaaflayflő flMf tflafl fift vvviw ^^ MÁJUS VARAZSA Virágokban és illatokban a leggazdagabb hónapunk a május. Nevét Atlasznak, az ősi hellén mondák titánjának egyik gyönyörűséges leányától, Majától, a természet megszépítésének istenasszonyától kapta. Májust hordozza nevében a népdalokban is sokszor emlegetett gyöngyvirág: a Convallaria majalis. Néhány májusban virágzó dísznövény: bazsarósza, bársonyvirág, csillagfürt, havasszépe, jezsámen, klemátisz, labdarózsa, nőszirom, orgona, pünkösdi rózsa. Ilyenkor virágoznak a gyógynövények közül: a bodza, a csalán, a fekete nadálytö, az orvosi zsálya, a pásztortáska, a vérehulló fecskefű, az illatos turbolya. Májusban gyűjthető gombák: májusi pereszke, mezei szegfűgomba, pikkelyes fagomba, sárga gévagomba, tövisalja gomba. A falun egykor a május megünneplése a májusfa (májfa, hajnalfa, jakabfa) állításával kezdődött, mely a természet újjászületésének a szimbóluma. A lányos házak elé helyeztek egyet-egyet szépen kicifrázvá, földíszítve, fölszalagozva. Temesvári Pelbárt, a híres ferences szónok említi először Magyarországon egyik prédikációjában ezt az Európa-szerte élő népszokást Májusfát még ma is állítanak sok helyen, így Esztergomban és környékén is. Amikor május 17-én a szentgyörgymezői Kertbarátkörtagjaival a Jeli arborétum megtekintésére utaztunk útközben sok helyen láttunk májusfát. Páli községben például az autóút mellett közvetlenül hat igen magas, szépen feldíszített májusfa állt. Május l-jén a Márta Panzióban elfogyasztott kertbaráti közös vacsora után mi is állítottunk májusfát asszonyaink tiszteletére a panzió kertjében. Az öreg , Jegények" ajkán a sötétben felcsendülő dalt („szeretnék május éjszakáján...") asszonyaink az étterem ablakaiban gyertyafénnyel fogadták, majd kijőve egy-egy szál orgonát adtak át férjeiknek, barátaiknak. Régi szokás volt májusban, hogy kirándulást szerveztek valamelyik közeli, szép fákkal övezett tisztásra, és ott zenés, táncos mulatságokat, majálisokat tartottak. Dorogon gyermekként magam is többször részt vettem a Kis-kőszikla alján, a ligetes erdőben tartott majálisokon. Van más nevezetes nap is májusban. Ilyen a Madarak és fák napja, melyet Hermán Ottó természettudós javaslatára 1906-ban gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelt el. Az időközben megszüntetett nemes hagyományt az iskolák később újra felkarolták. Május igézetéhez tartozik a pirkadatkor naponta bekövetkező madárhangverseny. A természetben ezernyi madár szólal meg ilyenkor, énekkel jelzik és védik fészek-birodalmukat. Ez az élettel teli madárkoncert teszi felejthetetlenné számunkra a májusi hajnalok varázsát. Klotz József SÜSSÜNK A SZABADBAN! Különös varázsa van a kertben, a szabadtűznél készített és ott elfogyasztott ételeknek, az étkezést követő poharazgatásnak, baráti beszélgetésnek. S habár a tömbházban lakók csak vendégként részesülhetnek a bográcsban-főzés vagy roston-sütés örömeiben, a kertes házban élőknek mindez megadatott Legalábbis a lehetőség. Egyre több család igyekszik saját kertjében kialakítani valamilyen tűzrakási lehetőséget. Ki egyszerűbbet: néhány téglával körberakott szalonnasütőt, ki drágább alkotást: ráccsal, kéménnyel, fatárolóval ellátott grillsütőcsodát. Hogy ki milyet csinál vagy csináltat, az nemcsak a pénztárcáján múlik Összhangban kell lennie a kertjével, annak jellegével, fekvésével, a környező épületekkel. Törekedni kell emellett az egyszerű, kényelmes megoldásokra A hely kiválasztásánál vegyük figyelembe az uralkodó szélirányt, a növényzetet, a kert terepviszonyait. Keressünk kertünkben egy szélvédett zugot s ha nincs, alakítsunk ki ilyet. Nagyon hangulatos tud lenni például egy rézsűbe beívelt, bokrokkal a szélirányból körbeültetett tűzrakóhely. Az ívelt, félkörű támfalhoz padszerű ülőkét csatlakoztatunk a nyitott oldalról pedig rönkfákat helyezünk el a letelepedni kívánóknak Középen téglából kör alakú tűzhelyet készítünk; a falba beépíthetünk egy akasztófához hasonlító, erős vasállványt a bogrács számára, ha főzni akarunk a tégla-kör tetejére pedig egy kivehető rácsot, ha grillezni szottyan kedvünk. Az alacsony téglafal teteje sima legyen és széles, hogy rá tudjuk helyezni a tányérokat, a fa étkező-lapokat vagy a nyársakat. Ez utóbbiakból ajánlatos beszerezni néhányat: erős vaspálcikákat, fanyéllel. És persze a bográcsot is meg kell venni, ha még nem lenne a családnak. Gondoskodjunk kellő mennyiségű tűzifáról, és megfelelő csapadékmentes tárolóhelyről is, ahol elhelyezhetjük A növényzettel körülvett, ízlésesen kialakított tűzrakóhely kedvenc tartózkodási helye lesz a családnak Nemcsak ünnepi alkalmakkor, vendégváráskor használjuk, de kiülhetünk oda egy-egy kellemes estén is, hogy néhány fahasáb lángja mellett fogyasszuk el - a hidegvacsora helyett nyárson sült csemegénket. Szabadban, nyárson, rostélyon Aparázs felett sütött húsoknak különleges zamata van. Ezt nemcsak a fa vagy faszén füstje adja, de a speciális grill-fűszerek is. Ezek ma már könnyen beszerezhetők a legtöbb élelmiszerboltban. Ajánlatos azonban a húsokat a fűszerezés mellett már egy nappal a sütés előtt bepácolni, így még ízletesebb lesz a sült A páchoz olajat, mustárt, kecsapot, fokhagymakrémet használjunk a fűszerkeverék és a só mellett A hússzeleteket mindkét oldalukat bekenve - egymásra helyezzük és hűtőbe tesszük. A hús így magába szívja a fűszerek ízét, megpuhul, és sokkal finomabb lesz, mint bármilyen más elkészítés esetén. Legalkalmasabb erre a célra a sertéstarja, de aki nem szereti a zsíros húsokat karajt is használhat. A húsok mellé süthetünk egy-egy darabka kolbászt és szalonnaszeletet is, így még változatosabb ízeket kapunk. A sütéssel kapcsolatban azt javasoljuk, csak akkor kezdjék el, ha már nem lángol a tűz. Figyelni kell, nehogy megégjen a hús, a szalonna, idejében meg kell fordítani, illetve levenni a rácsról. Köretnek különféle salátákat kreálhatunk, és - természetesen - kellő mennyiségű kenyérrel is gondoskodjunk. Mivel a hús a vendégek orra előtt sül, sőt ők maguk is aktívan részt vehetnek a sütésben, sokkal „bensőségesebb" a kapcsolat az étellel. Hát még, ha nyárson készül a vacsora, hiszen akkor mindenki saját maga készíti el az étkét! Hogy mit rakjunk a nyársra? A lehetőségek szinte korlátlanok Itt is felhasználhatjuk az előbb említett pácolt húst természetesen apróbb szeletekre vágva. Emellett szalonnát, kolbászt, sonkát krinolint elegyíthetünk hagymával, zöldpaprikával. Használjunk itt is grillfuszereket, olajos kenőcsöket! A sütés nagyon fontos művelet. Sem a félig nyers, sem a megégetett étel nem jó. Gyakori hiba - főleg, ha még lángol a fa -, hogy kívül megpörkölődik, belül viszont nyers marad vaiamenyik alkotórész. Ne legyünk türelmetlenek, váijuk meg, míg megszűnik az erős égés, és csak az izzó parázs világít már! Fontos az is, hogy ne felejtsük el forgatni a nyársat, hogy egyenletesen süljön az étel minden oldala Hogy mindez nagyon egészségtelen?! Megnöveli a kolesztetinszintet?!... Hát igen. No de mikor olyan finom!!! AZ ORVOSÉ ASZÓ A közellátás és asztigmatizmus A közel- vagy rövidlátás - tudományos nevén myopia - a szemnek az a fénytörési rendellenessége, ahol a gyújtópont a szem belsejében, az idegháitya előtt képződik. Énnek oka az, hogy a szem tengelye az átlagosnál hosszabb. Ha a gyújtópont helyett két gyújtóvonal képződik, akkor a szemnek asztigmatikus fénytörése v?n. Abban az esetben, amikor a fent emlí tett fénytörési hibák kombinálódnak, akkor rövidlátásos asztigmatizmussal van dolgunk. Mivel a közellátó szem csak olyan fénysugarakat tud az ideghártyán egyesíteni, amelyek széttérve érik a szemet a kijavítás abból áll, hogy homorú üveggel széttartóvá tesszük a szembe jutó sugarakat. Az asztigmatizmus - amelyet nem a legtalálóbb magyar fordítással szemtengelyferdülésnek is neveznek kijavítása a gyűjtő vonalnak megfelelő hasábos üveggel gyűjtőponttá történő egyesítéséből áll, illetve ha szükséges, ezt a gyűjtőpontot szférikus üveggel a retinára visszük. Amikor köznépi értelemben myopiáról beszélünk, akkor ez alatt a szemgolyó ismeretlen okból előálló hosszirányú megnyúlását értjük, amely sok esetben olyan fokot érhet el, mely a látásélességet rontó vagy akár veszélyeztető kórfolyamatot vonhat maga után. A közellátóság keletkezésének a --likén tjét - bár sokan kutatják - még nem sikerült megfejteni. Az ínhártya (sclera) tágulásra való hajlamosságában - ami tulajdonképpen az elváltozás lényege - bizonyos örökléstani vonatkozásokat sikerült kimutatni, de ezek csupán az esetek tört részére érvényesek. Aszerint hogy a sclérának ez a kitágulása hány éves korban kezdődik, és 18 év körül megáll-e vagy továbbfokozódik, beszélhetünk jóindulatú, illetve vészes közellátóságról. Mint minden fénytörési hibának, úgy a közellátóság és az asztigmia kijavításának is három módját ismerjük: 1. a szem elé helyezett lencsével (szemüveg) 2. a szaruhártyára helyezett lencsével (kontaktlencse) 3. a szaruhártya görbületi sugarának műtéti úton történő megváltoztatásával (radialis keratotomia). Az említett három mód közül napjainkban messze leggyakrabban a szemüveggel történő korrekció vezet Századunk negyvenes éveitől kezdve fokozatosan tért hódít a hibáknak kontaktlencsével történő kikorrigálása, jóllehet, alkalmazásuknak számtalan tényező szab határt. Az utolsó évtizedben hazánkban is több intézet készült fel arra hogy a különböző fénytörési hibákban szenvedő betegek problémáját műtéti úton oldja meg. Vannak, akik a Fjodorovklinikán nagy tökélyre fejlesztett gyémántkéses radiális keratotomiát mások az exeimer lézerrel történő megoldást részesítik előnyben. Mindkét irányzat művelői nagyon jó eredményekről számolnak be. A kérdést - mint általában az orvostudományban - a gyakorlat és a jövő fogja eldönteni. (Következik: A szürkehályog-műtétről) Dr. Halmai Ottó Szakcikkünk szerzője, dr. Halmai Ottó szemész főorvos e témákban szívesen ad további felvilágosítást, tanácsot minden kedden és csütörtökön 14-16, valamint szombaton 9-11 óra között a Vörösmarty utca 6. szám alatti Optikai SzalonbanI
