Esztergom és Vidéke, 1998

1998-05-14 / 19. szám

Esztergom és Vidéke 1998. április 30. Három menedékház - Az esztergomi turisták három alkotása ­Esztergom vidéke bővelkedik ter- emelet beépítésével küllemre nagyjá­mészeti szépségekben, így nem cso­da, hogy a polgárosodó város lakos­sága egyre gyakrabban és egyre nö­vekvő számban kereste fel azokat. Az esztergomi turisták - sok vidéki vá­rost megelőzve - már a század elején komoly, tenniakaró egyesületet hoz­tak létre, amely csakhamar bekapcso­lódott az országos szervezetek mun­kájába. A város feletti Vaskapu-he­gyen megforduló kirándulók mindin­kább sürgették egy kilátó, netán me­nedékhely létesítését. Az elképzelést nemsokára a cselekvés valósága vál­totta fel, megkezdődött az építkezés. A város feletti hegyen 1914-re elké­szült a kilátóterasszal egybeépített menedékház. Az első világháború azonban egyelőre véget vetett a turiz­mus fejlődésének, a férfiak többsége turista-felszerelés helyett kénytelen volt katonai egyenruhába bújni. A vi­lágháború után nem csak a megélhe­tési nehézségek, de a megváltozott országhatár miatt is stagnált a kirán­dulókedv városunkban. 1923-ban mégis bővíteni kellett a menedékhá­zat a lassan, de biztosan növekvő tu­ristaforgalom miatt. Ekkor egy újabb szobát és konyhát kapott az épület, így a korábbi négy helyett már nyolc ágy biztosította a szállást. Alig telik el újabb két év és 1925-re a turistaház az ból felveszi mai képét. A három újon­nan létesített szobával már 30 sze­mély elhelyezése sem volt akadály. A városnál meghúzott új országha­tár a turizmusnak hódoló embereket arra késztette, hogy a Pilis mellett a viszonylag közeü Gerecse-hegységet is rendszeresen felkeressék. Mogyo­rósbányán a község északnyugati vé­gében, a Gyertyánfa utcában egy ven­déglőhöz kapcsolva, de különálló épületben 1930 júniusára készült el az esztergomi turisták második mene­dékháza. Az egyszerűen berendezett két szobában összesen tíz fekhely állt a megszállni kívánók rendelkezésére. Az építkezés és a berendezés 950 pen­gőbe került, ami nem is tűnik túl sok­nak, ha a korabeli évi 400-450 vendé­get figyelembevesszük. A házavatóra kb. 80-an jöttek el Esztergomból. A helybéliek nem kis meglepetésére ez alkalommal a kis falusi templomban az esztergomi turisták dalárdája éne­kelt. A harmadik menedékházat a város segítségével a pilisi Fekete-hegy tete­jén építették fel. Ezzel a létesít­ménnyel nem csak a kirándulások hosszabbodhattak meg kettő- vagy többnaposra, hanem a turisták elől ed­dig elzárt tilos terület is részben átjár­hatóvá vált. Az 1933. október 15-én 1 m&ssm'&zmi ^m& A-^'­WERTÉ& ISTVAÍV . f-­átadott ház alsó reszc - ket pici szo­bában nyolc fekhellyel rendelkezett, -míg az emeleti részt a vaskapuihoz hasonlóan kilátónak alakították ki. Az építkezés 3 ezer pengőbe került, amelynek háromnegyedét Esztergom városa, míg a fennmaradó részt a tu­risták teremtették elő. A házat 1938­ban a dorogi turisták Jószerencsét Asztaltársasága kapta meg kezelésre. Az új üzemeltető gondoskodott ágy­neműről, konzerv-élelemmel való el­látásról, sót italmérést is bevezetett. A második világháború után a kilátóte­raszt itt is beépítették a befogadóké­pesség növelése érdekében. A ház, amely a Sasfészek nevet is felvette, fénykorát az 50-es évek második fe­létől kezdve eli meg. ATunstaházakat Kezelő Vállalat kötelékében, de egy igen agilis, szinte állandóan fentlakó gondnoknó személyében a lehetősé­gekhez képest kiváló és családias el­látást kap minden betérő. A közked­velt gondnoknő halála és a TKV meg­szűnte után a ház üzemeltetése visz­szakerült a dorogiak kezébe, és azóta lényegében csak a szállást előzetesen igénylőknek adnak itt menedéket. A hely adottságait messze nem használ­ják ki, hiszen az alkalmi és igen szű­kös nyitvatartás alatt sincs semmiféle ellátás, bár erre viszonylag nagy igény lenne. Szöveg és kép: Kertész István MI TESZNEK AZ IDEGENFORGALOMERT, MIKÉNT VÁRJÁK A TURISTÁKAT? A téli szünet kissé hosszúra nyúlt, de a turistákat hozó autóbuszok hús­vétkor már megtöltötték a Bazilika környéki parkolókat, egyre több ide­gen tér be a boltokba, vendéglőkbe. Erre várt hónapokon keresztül a ke­reskedő, a panziós, a vendéglős, az idegenforgalomtól várják az üzletük fellendülését. A Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara idegenforgalmi és vendéglátói szakmai osztálya gyűjti magába azokat a vállalkozókat, akik tenni akarnak ezen gazdasági ágazat érdekében. Köztudott, hogy nemzet­közi forgalomunkban egyedül az ide­genforgalom az az ágazat, melynek pénzügyi mérlege pozitív. Ehhez a Dunakanyar és benne Esztergom is hozzájárul. Megteszünk-e mindent az idegen­forgalomért? Mire számíthatunk? Erről kérdeztük Szalma József vál­lalkozót, a kamara elnökségi tagját. - Ismét meg kellene kongatni a vészharangot Esztergom idegenfor­galmáért! Ez egyszer már megtörtént 1996 őszén, a Szalma Csárdában. Részt vettek ott neves szakemberek, a Dunakanyar Intéző Bizottság tagjai, több esztergomi és budapesti szakem­ber. Egymást győzködtük, hogy van-e vész Esztergom idegenforgalma te­rén. Sokan azt mondták, hogy nincs, hiszen több mint 1 millió turista láto­gatja meg városunkat. Ez így igaz. Idelátogatnak kb. 2-3 órára. Megné­zik a Várat, a Bazilikát és maximum a belépőjegy árát hagyják itt. Nem tudom, hogy ebből mennyi részese­dés jut a városnak. 1997-ben sem sok minden válto­zott szűkebb hazánkban. A Várhegy tovább fejlődik, ami szerintem na­gyon jó, hisz ez hazánk bölcsője. Csak gratulálni tudok az ott dolgo­zóknak..., de! Maga a város idegen­forgalmi vonzása tovább romlott. Eh­hez hozzájárul a Fürdő Szálló teljes pusztulása is. Március 15-én rend­szeresen megkoszorúzzák az ott elhe­lyezett emléktáblát, de senkinek sem szúrt szemet - már aki tehetne érte valamit -, hogy elpusztul Magyaror­szág egyik első fogadója. Maradtak a felrobbantott, leégett épületek ma­radtak az összetört és üres virágtartók megtépázott parkok. De történt más is. A MAHART megszüntette az Esztergomba induló hajójáratát. Hajó csak Visegrádig közlekedik. Ott átkeli szállni egy zárt vízibuszba. Nyáron a Dunakanyar­ban! Ez a vízialkalmatosság mindig késéssel ér a városba, kb. 14 órára. De ez még mind semmi! 15 órakor indul vissza. Az ideérkező vendégeknek marad kb. 3/4 órájuk Esztergomra. Erről a helyzetről tudtak a város ille­tékes bizottságai. Úgy tudom, az ügy­ben mégsem történt semmi. A helyzet ez évben még tovább romlott! 1998-ban a MAHART fo­kozta Esztergom idegenforgalom elő­li elzártságát. A tavalyi menetrend szerint áprilisban csak hétvégeken ér­kezett hajó, májustól pedig minden nap. Ha hiszik, ha nem, idén már má­jusban is csak hétvégeken jön a kurta hajó hozzánk. Májusban, amikor vá­rosunkban dúl a diákturizmus! Esz­tergom beletartozik a tanulmányi ki­rándulások rangos sorába egyrészt történelmi múltja, másrészt a Duna­kanyar miatt. Igen, a Duna! De csak a partról! Hisz hajó nincs, és úgy néz 'ti, hogy teljesen meg fog szűnni. Meg­szűnik egy út, amely eddig, ha nem is nagyon, de éltette ezt a várost. Vajon érdekelnek ezek a tények valakit Esz­tergomban? Tisztelt Városatyák, Országgyűlési képviselőjelöltek! Tudják-e Önök, hogy milyen gondokkal küzd ez a vá­ros? Vagy talán segítenek meghúzni a lélekharangot Esztergom idegenfor­galma fölött? * A vendéglátós szakember panaszá­val kapcsolatosan megkerestük a MAHART esztergomi kirendeltség­vezetőjét. Nem cáfolt. Annyit fűzött hozzá, hogy júniustól kétfedélzetes, 250 személyes hajó fog közlekedni Budapesttől Esztergomig. Harsányt Imre még elmondta, hogy a tavaszi diákturizmus igényli a hajózást, ám ezt nem tudják kielégíteni. A menet­rendet Budapesten készítik, oda kel­lene az esztergomi igényekkel fordul­ni. A nyári hónapokban lehet sétana­jót bérelni, de akkor az iskolában szü­net van. A MAHART szép kivitelű, színes prospektusából megtudtuk, hogy 30 hajójuk van a Dunán és a Tiszán. Talán megérné nekik, hogy áprilisban, májusban, majd szeptem­berben a nagy diákkirándulások ide­jén Esztergomba is jutna egy. Pálos Kezdődik az idegenforgalmi szezon laton A Musik-Land Utazási Iroda májusban a korábbi években megszokottnál is gaz­dagabb kulturális programokat kínál. Május 22-én 15 órai kezdeUel az esz­tergomi Bazilika lesz a helyszíne annak a harmonika- és kórushangversenynek, amelyen az Akkordeonorchester Biber­bach és a Gesangverein Liederkranz Bet­zenhausen fog szerepelni. Aharmonikások és énekesek aznapi programja 17 órakor a táti Kultúrházban folytatódik. A két kiváló együttes itt a Táti Német Nemzetiségi Asszonykórussal közösen ad hangver­senyt. Május 23-án a Stadt. Jugendblasor­chester Waldkirch zenei programja is Esz­tergomban, a Bazilikánál kezdődik 11.15­kor. Május 26-án délután fél ötkor a táti Kultúrház előtt pattogó indulóval fogadják a fiatal waldkirch-i zenészeket a Táti Né­met Nemzetiségi Fúvószenekar tagjai. A közös hangverseny 17 órakor kezdődik. Május 31-én a bérmálást követően kb. 12 órától lesz ismét térzene a Bazilikánál. Ezúttal a Musikverein Viola fogja szóra­koztatni a jelenlévőket. Az együttes prog­ramja Táton folytatódik. A II. Pünkösdi Német Nemzeti Fúvószenekari Találkozó keretében 17 órai kezdettel a Pilisvörösvá­ri Német Nemzetiségi Fúvószenekar és a Táti Német Nemzetiségi Fúvószenekar társaságában adnak közös hangversenyt. Ezt követően a 22 óráig tartó polka-parti ígér kellemes szórakozást a fúvószenét kedvelőknek. Valamennyi fenti prog­ramra a belépés ingyenes. R.K.

Next

/
Thumbnails
Contents