Esztergom és Vidéke, 1998

1998-05-14 / 19. szám

Esztergom és Vidéke 1998. április 30. ERTESITES az 1998. évi lomtalanításról IV. körzetben, május 21-én Magyar/ L. u., Víztorony u., Monteverdi u., Irinyi u„ Aranyhegyi u., Kaán u.. Irinyi u., Kölcsey u., Népkert u.. Semmelweis u. Babits u., Petőfi u., Siszler ü., Malonyai u., Lachner Gy. u., Honvéd u., Rozália u., Besze u., Temető u., Kálvária u., Juliánus barát u. Károlvi M.u. VII. körzetben, május 26-án Hősök tere, Terézia u., Árpád u., Erzsébet kir.né u Ady E. u., Meszéna u., Sugár u„ Baross G.u., Bartók u„ Virágos u„ Budapesti u„ Kovácsi u., Vágány köz, Bem J.tér, Schweide! u., Budai N.A. u., Áchim u., Móricz u., Sclileifer u., Mátyás kir. u., Tompa M.u., Dobogókői u., Mély u., Kenderest u„ Matthiász u., Galagonyás u., Felső Kenderesi u. Tölgyesi u. V. körzetben, május 22-én VI. körzetben, május 25-én • Kiss J. u., I öltés u.. Nagy Duna sétány, Aroku., Vasas u., Gát köz. Gőzhajó u., Deák F.u., Gépgyár u., Pöltemberg u., Táncsics u., Eszperantó u. Öntöde u., Tartsav V. u., Gesztenyefasor, Jókai u., Csaiai Sz.J. u. Zsclt u„ Helischeru., Mikszáth K.u. Táti ut.. Bajor ::. u., Kis Duna sétány PoórA.tér, Szegfű u., Duna u., /Bottyán hjdtólaz IV.Béla kir. u., Szentkirályi u.. Nefelejcs u., Árok utcáig/, Tanács köz, Révész B.u., Muskátli u.

: Rákóczi tér, Bottyán J. u.. Verseghy u., Rudnay tér, SimorJ.u., Főapát u., Zsák u., Eötvös u. Arany J.u., Széchenyi tér, Lázár V.u., Sissay kőz, Kossuth u. Szentpál u., Magyaru., Szentpál u., Angyal tí., VIII. körzetben, május 27-én IX. körzetben, május 28-án Damjanich u., Kenyérmező u. fele, Retek u., Sport u., Párkányi u., Víztároló u.. Határ u., Kinizsi u„ Technika köz, Wesselényi u., Vasút sor, Jósika u., Dobó u., Mikes u.. Erke! u„ Vízimalom u., Hőtáv u.. Gábor A. u„ Pozsonyi u., Űrrakéta u., Körösi Cs. u., Féja u., Kenyérmező u. Ménesvölgyi u. Damjanich u. /Palatínus tó felé eső része/, Sátorköi u., Lőtér u.. Tábori u., Hegyű., Temesvári u, Kassai u., Kolozsvári u., Nyitrai u., Eperjesi u„ Gárdonyi u., Homok u., Blaha u., Tópart u., Bocskai sor A technikai fejlődés, az iparosodás következtében, a gépek üzembetartásához egyre több energiára volt (és van) szükség, különösképpen, amikor a mobil közlekedés, az autó elterjedése immár sokmilliós nagyságrendű, és a repülőgépekkel együtt a közlekedő eszközök légszennyezése a mértéktelenség határát súrolja. Mintegy nyolcezer évvel ezelőtt a népesség alig érte el a tízmilliót, ma napjainkban Kínában csupán az egyéves szaporulat tízmillió! Az immár 5,5 milliárdnyi embertömeg létfenntartásához, élelmezéséhez óriási mennyiségű termelésre és energiára van szükség. Az atomkorszak kezdetén, azaz 1945 után mindenki örült annak, hogy az atomreaktorokat felépítették, mert az energia előállításának új, szinte végtelen perspektíváját látták benne, és új lendületet adott az iparnak, főképp a fejlettebb államokban. A fejlődés lendülete létrehozta a számítógépieket, az automatikát. Ma ott tartunk, hogy az energiatermelés elérte a maximumot az ásványi anyagok elégetésével, amit a természet kémiai folyamatai nem tudnak feldolgozni, kárpótolni, egyensúlyban tartani úgy, hogy az emberek életére ne lenne káros. Sürgősen, azonnal és késedelem nélkül el kell kezdeni a természeti natúrenergiák felhasználását: a szél, a víz és közvetlenül a Nap sugárzásának energiáját, mely vagy kalóriás hőt ad le, vagy közvetlen áramot termel. A nem áramot termelő berendezések energiamegtakarítást eredményeznek - így a fénygyűjtő vagy kalóriás berendezések -, míg a solárcellák - mozgóalkatrészek nélkül - közvetlenül áramtermelésre alkalmasak. Minden mozgó, forgó berendezés általában képes elektromos áramtermelésre, így a nagy teljesítményű vízturbinák és a szélerőművek is. A vízierőművek helyhez kötöttek, és általában a folyamon keresztben elhelyezett duzzasztógátba épített vízturbinák segítségével forgatják meg az elektrodinamókat. Hátrányuk a nagy költség, a kilométeres gátrendszer, a környezetre olykor nagymértékű káros hatás. Az atomerőművek felépítését 2000 után nem engedélyezik! Svédországban már betiltották. Németország is felkészül a várható változásra, és évente 500 szélerőművet állítanak fel 250-1000, sőt nagyobb kWó teljesítménnyel. A legkevésbé káros a környezetre a szélerőmű. A kaliforniai tengerparton működő több ezer szélerőmű teljesítménye eléri az atomerőművek teljesítményét! Hazánkban gyerekcipőben jár a natúrenergia. Privát kezdeményezések, kezdetleges berendezések vannak, a próbálkozások nem számottevőek, és nincs egy kifejezett állami támogatású program. Esztergomban a Ferences gimnáziumban működik - kielégítő eredménnyel - egy 200 négyzetméteres napkollektoros melegvízrendszer, melyhez anyagi támogatást a Környezetvédelmi Alap is adott. Tudomásom szerint ez a legnagyobb melegvízrendszer az országban. Áramtermelésre szélerőmű épült Csepelen és Nyíregyházán - önerőből, állami támogatás nélkül. A vízierőművek költségei oly magasak, hogy azt vagy azokat állami támogatás nélkül nem lehetne felépíteni. Az összeg milliárdokra rúg. Több tanulmányt, leírást, jegyzetet olvastam, de egyetlen egyből sem derült ki, hogy mi a végleges következtetés a környezeti károkról: hol, kiket és milyen mértékben érint a rendszer. Clinton amerikai elnök a dohányzás károsító hatása miatt a dohánygyáraktól 500 milliárd dollárt követel. Nálunk a gátrendszerből eredő károsodást az állam fizeti - levonva az adófizető polgároktól származó összegből, holott annak más helyei is volnának. Végül az illetékesek figyelmébe szeretném ajánlani, hogy az eddigi folyami kereszt-vízierőművek helyett (melyek parttól partig zárják a folyami víziutakat) létezik egy lineáris, azaz folyamirányú rendszer, melyhez nem kellenek okvetlenül hosszú védőgátak. Ez a folyam hosszában, a víz sodrásába kilométereken át egymás után telepíthető (a vízmederhez rögzített vagy úszó padozatra épített) komplett-kompakt berendezés, amely azonnal termel áramot. Az új rendszer sok helyen alkalmazható, a hajózást nem zavarja. Persze továbbra is követelmény, hogy a mederpadozatot rendszeresen kell gondozni. A víziutak ugyanis nemzetköziek, és karbantartásuk nemzeti érdek. „Kárpáti" Megújuló energiák