Esztergom és Vidéke, 1998

1998-04-30 / 17. szám

1998. április 30. KIT VÁLÁSSZUN K? IX. Dr. LATORCAI JÁNOS (FIDESZ) 1944-ben született Békésen. Nős, két fiú apja. Esztergomban szerzi első felsőfokú műszaki oklevelét, majd a miskolci egyetemen folytatja tanul­mányait és ott is doktorál. A Textilipari Kutató Intézetben dolgozik, főiskolá­kon és a Budapesti Műszaki Egyetemen tanít. 1989-től a HEG főmérnöke, 1990 decemberében vezérigazgatója. 1991-tól főosztályvezető az Ipari és Kereske­delmi Minisztériumban és a RÁBA Magyar Vagon és Gépgyár Rt. elnöke. Vezetésével jut túl a vállalat fennállásának legnagyobb csődhelyzetén. 1993­94-ben az Antall- és aBoross-kormányokipari minisztere. Az ő működési ideje alatt indul meg az ipar növekedése. 1993-ban belép a KDNP-be. 1994-95-ben alelnök. Következetes híve az ellenzéki centrumerők összefogásának. A FI­DESZ, az MDF és a KDNP közös főpolgármester-jelöltje az 1994-es önkor­mányzati választásokon. 1995-től a KDNP országos választmányának elnöke. Az ellenzéki összefogás megteremtésére irányuló rendkívül aktív politikája miatt összeütközésbe kerül a KDNP vezetésével, ezért 1997-ben több társával együtt kizárják a pártból. 1994-től országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes, a Gazdasági Bizottság alelnöke. 1997-ben létrehozzák a Magyar Keresz­ténydemokrata Szövetséget, annak alelnöke. Az MKDSZ politikai szövetséget köt a Fidesz-szel és az MDF-fel, majd társaival belép a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjába, ahol frakcióvezető-helyettes lesz. A mostani választásokon maga mögött tudhatja a Kereszténydemokrata Szövetség támogatását is. Szak­mai-tudományos tevékenységét 11 könyv, egyetemi-, főiskolai jegyzet és több, mint száz publikáció jelzi. Eötvös Loránd-díjas mérnök. 1. Sajnos sok a munkanélküli, Dorog és Esztergom térségében a kistelepüléseken többen vannak munka nélkül, mint ahányan dol­gozhatnak. A FIDESZ programja biztosítja a munka becsületét, hogy a tisztességes munkából meg lehes­sen élni! Programunk a munkahely­teremtés programja. A térség jövője attól is függ, hogy új ipari és szol­gáltató-helyeken túl sikerül-e a me­zőgazdaságot rendbehozni. Mindez elképzelhetetlen a családi alapon működő vállalkozások nélkül. Célom: - új foglalkoztatást biztosító zöld­mezős, környezetbarát ipari beruhá­zások indítása; - a meglévő, tönkrement gyárépü­letek újbóli hasznosítása, fejlesztésük elősegítése; - a térség hagyományos bányászati kultúrájának megőrzése; - a kis- és középvállalkozások nagyarányú fejlesztése, központi for­rások megszerzése; - a mezőgazdasági családi vállalkozá­sok és kiemelten a fiatal pályakezdő me­zőgazdasági vállalkozók támogatása; - az önkormányzatokkal együttmű­ködve egységes térségi beruházás-ösztön­zési ás fejlesztési terv kidolgozása; - a szakképzés technikai ellátottsá­gának javítása, a munkaerő át- és to­vábbképzését biztosító intézmények helyzetének stabilizálása; - a térségben a bankrendszer fiók­hálózatának bővítése és fejlesztése. 2. A jövő kulcskérdése az infrast­ruktúra és a szolgáltatások fejlesztése. Célom: - új szolgáltatások telepítése, mi­nőségük javítása; - a Dorogot elkerülő új esztergomi út Esztergom-kertváros-Tát szaka­szának mielőbbi megépítése, erről egy csatlakozó hídfőszakasz kialakí­tása a későbbiek során Szlovákia felé megépülő modern, a tranzitforgalom lebonyolítására is alkalmas közúti hídhoz történő csatlakozásra majd az út továbbépítése Budapestig; - a gázhálózat-fejlesztési program folytatása; - az ivóvíz minőségének javítása; - a csatornahálózat építésének foly­tatása a szennyvízkezelés javítása; - útrekonstrukciók, a helyi útháló­zat fejlesztése; - kerékpárút-hálózat kiépítése. 3. Egészségünket, életünket veszé­lyezteti a növekvő szemét, zaj, lev­egőszennyezés. Vélhetőleg a környe­zetszennyezés hatására - különösen Dorog térségében - egyre többen szenvednek allergiás betegségekben. Nem kockáztathatjuk gyermekeink jövőjét! Elegünk van a környezetká­rosításokból, a lakosság tiltakozása ellenére történő hulladékégetésből és salaklerakásból. A Fidesz szívügye környezetünk és a természet védelme. Ezért tért adunk a polgárok környe­zetvédelmi fellépésének, támogatjuk a környezetvédelmi egyesületek munkáját, az egészséges és tiszta kör­nyezet kialakítását. Célom: - a dorogi hulladék-égetőmű ható­sági felügyeletének megszigorítása, működésének társadalmi ellenőrzés alá vonása; - a volt szovjet katonai területek rehabilitációja; -a Duna árvízvédelmének javítása, vízminőségének biztosítása; - a nagymarosi beruházás okozta tájrombolás sebeinek eltüntetése, táj­rehabilitációja; - a Prímás-sziget árvízvédelmének kidolgozása és megvalósítása, hogy a térség szabadidő-, sport- és üdülőpra­dicsomává válhassék; - a táti szigetek Duna-ágának reha­bilitációja; - az esztergomi Kis-Duna medré­nek megtisztítása; - a dunaparti horgászhelyek kör­nyezetvédelmi szintjének javítása; - a mohi atomerőmű üzembelépé­sének időpontjára figyelő- és riasztó­rendszer kiépítése; - parkosítási, fásítási program, vi­rágos terek, sétáló utcák; - a települések építészeti rehabili­tációja történelmi arculatának meg­őrzése, a települések szépítése, kör­nyezetbarátabbá tétele; - Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Strá­zsahegy környéki Tájvédelmi Körzet, a pilisi pihenő és kirándulóhelyek tisztaságának megőrzése és javítása; - a tájjellegű pincesorok védelme. 4. Esztergom és vidéke az ország egyik legfontosabb turisztikai és ide­genforgalmi területe. 2000-ben a ke­reszténység nagy évfordulója és a 1 Ma­gyar Millennium ünnepe rengeteg lehe­tőséget biztosít a környék számára Célom: - törvénymódosítási javaslat be­nyújtása az országgyűlés ülésére, hogy Esztergom a jubileum évfordu­lóján megkaphassa a „megyei jogú város" megtisztelő címet; - felkészülés az ünnepekre, pályá­zatokkal források teremtése; - nyári szabadegyetemek szervezése; - szálláshely-teremtési program keretében a meglévő, jelenleg nem hasznosított szálláshelyek rehabilitá­ciója és újak létesítése; - Nyergesújfalu-Dömös Duna­szakasz partjának horgászparadi­csommá alakítása; - az ifjúsági, kiránduló, sport, hobby és vízi-turizmus bővítése; - a zarándokturizmus fejlesztése; - a rendezvény és kongresszusi tu­rizmus megteremtése; - a gyógy- és rekreációs turizmus fejlesztése; - a falusi turizmus feltételeinek, kí­nálati területeinek bővítése; - az önkormányzatokkal közösen térségi idegenforgalm-fejlesztési prog­ram kidolgozása és megvalósítása; - a térség idegenforgalmi propa­gandájának javítása. 5. Á lakosság életszínvonalának ja­vítása érdekében adó- és járulékcsök­kentésre van szükség. Megszüntetjük azt a helyzetet, hogy minden tisztessé­ges munkával megtermelt száz forint­ból több mint hatvan az állam zsebébe vándoroljon. Célunk, hogy minden száz forintból legalább hatvan a polgá­rokat gyarapítsa Megfékezzük az inf­lációt, leszorítjuk az árakat, a családok érdekében korlátok közé szorítjuk a kö­züzemi díjak megalapozatlan emeléséL így az életszínvonal növekedésének feltételei is megteremtődnek. A közoktatás, az állami iskolázta­tás köteles biztosítani minden gyer­mek számára a tudás megszerzésének egyenlő esélyét. Biztosítjuk, hogy a diákok a középiskolai tanulmányaik befejezéséig a számítástechnika alap­fokú és két idegen nyelv középfokú ismeretét elsajátítsák. Tizennyolc év­re emeljük a tankötelezettség felső határát. Csökkentjük a családokra ju­tó iskolázási költségeket: támogatjuk a tankönyvvásárlást és az iskolai ét­keztetést. Mindenki számára biztosí­tjuk az első diploma tandíjmentes megszerzését. A kultúra a felemelkedés és a nem­zeti közösség alapja. Támogatást adunk mind a kultúrát létrehozó, mind az azt igénybe vevő polgárok számára. A hazánkban élő nemzeti kisebbségek gazdagítják kultúránkat ezért kiemelten támogatjuk azok öna­zonosságának megőrzésére irányuló törekvéseit. Támogatjuk a könyv­tárakat, a múzeumokat a mozikat a színházakat a közösségi házakat. Kedvezményeket vezetünk be a csa­ládok számára a kulturális intézmé­nyek látogatásához. Biztos és tartós állami támogatást nyújtunk az egyházak működéséhez, társadalmi és hitéleti tevékenységéhez, és biztosítjuk az egyházak oktatási sze­repvállalásának feltételeit is. Erősítjük a közigazgatást a civil kezdeményezé­sek intézményeit támogatjuk azokat az önkormányzatokat ahol a polgárok ha­tékonyan részt tudnak venni környeze­tük feltételeinek alakításában. Ezért célom: - az iskolák anyagi és technikai ellátásának növelése; - az általános és középiskolák­ban a nyelvi és az informatikai kép­zés feltételeinek a javítása; - a szakképzés színvonalának emelése; - esztergomi egyetem létrehozása; - a könyvtárak állományának bő­vítése, felszereltségük, szolgáltatá­saik minőségének javítása; - a múzeumok működésének ja­vítása; - az egyházi oktatási és kulturális in­tézmények működésének támogatása; - a nemzetiségek kulturális intéz­ményeinek támogatása; - a civil szervezetek működésé­nek javítása. 6. Természetesen mindez csak a jobbításra elkötelezett - és még a korrupció árnyékától is mentes ­tiszta vezetőkkel és a közrend nagyarányú javításával érhető el!

Next

/
Thumbnails
Contents