Esztergom és Vidéke, 1998

1998-04-30 / 17. szám

1998. április 30. KIT VÁLASSZUNK? VII. Dr. HARGITAI ZOLTÁN (MDF) Esztergomban születtem 1948-ban. Itt jártam általános iskolába, és itt érettségiztem az I. István Gimnáziumban. Felvettek a budapesti Orvosegyetemre, ahol 1972-ben kaptam diplomát. 1971-ben kötöttem házasságot. A végzés után Ajkára költöztünk, mivel Esztergomban nem kap­tam sebészeti állást. Az ajkai kórházban sebészetből és baleseti sebészetből szakvizsgáztam. Ajkán született három gyermekem. Csaknem 9 évi távollét után tértünk vissza a szűkebb szülőföl­dünkre. Leányváron 17 éve dolgozom. Feleségem a helybéli általános iskolában tanár. Nagyobbik lányom Debrecenben, a kisebbik Piliscsabán, a kato­likus egyetemen, Fiam a szolnoki repülőtiszti főiskola mérnöki szakán tanul. Gyermekkorom és a felnőtté válás időszaka Esztergomhoz köt. Családom és feleségem családja is itt él. Gyökereim szerteágaznak a környező településeken, nagyszüleim Csolnokról származnak és Dorogon éltek. 1988 óta vagyok MDF-tag. Az esztergomi - a gát ellen tiltakozó - fórumon csatlakoztam a szervezethez. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi gazdasági és morális válság­helyzetből az MDF szilárd értékrendje, belső ereje és kormányzati tapasztalata kiutat mutathat. A fejlesztésekkel kapcsolatban szilárd meggyőződésem, hogy a legelső és legfontosabb lépés az önkormányzatok politikai és anya­gi függetlenségének visszaállítása. A pénzellátás Antall-kormány alatti szintje biztosította a jól lát­ható fejlődést. A választóinak felelős önkormányzat helyben sokkal hatékonyabban képes a fejlődést irányítani, mint bármilyen köz­pontosított rendszer. 1. A gazdaságfejlesztési program döntően a kis- és közepes vállalko­zások lehetőségeinek javítására irá­nyul. Ennek eszközeként elfoga­dom és képviselni kívánom az IPOSZ által ajánlott lépéseket, me­lyek beépültek az MDF programjá­ba is. A mezőgazdaságban megfelelő birtoknagyságon gazdálkodó csalá­di gazdaságok megerősödését kép­zelem el. Nem vagyok szövetkezet­ellenes: a tagok önkéntes, közös akaratán alapuló beszerzési és érté­kesítési szövetkezet kifejezetten kí­vánatos lehet egyes területeken. 3. A környezetvédelem helyzete katasztrofális választókörzetünk­ben is. A környék egyik legszennyezet­tebb levegőjű városa Dorog. A gyógyszergyár sok éve - alkal­manként - az elviselhetőség határát súrló bűzt bocsát ki. Az Égetőmű károsanyag kibocsátása az átlag né­pesség számára nem ellenőrizhető. Kérdéseinkre saját szakembereik készséggel adnak választ, ezek tár­gyilagossága azonban vitatható. Tudjuk, hogy a cég megkapta az engedélyt a garéi hulladék elégeté­sére, pedig független mérések sze­rint az Égetőmű erre nem alkalmas. A legfőbb teendőnk a törvényes rend helyreállítása, a környezetvé­delmi határérték megszegésének szigorú szankcionálása. Az alsó duzzasztómű megépítése Esztergomot fenyegeti leginká ub. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy gát felépülése által okozott minden káros hatás biztonsággal ki­védhető. Kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e rá. Míg mindezekre az esztergomi polgárok nem kap­nak szakszerű és megnyugtató vá­laszt, ellene vagyok a megépítésé­nek. 4. Az idegenforgalom kérdése sok esetben a tájon, a környezeten is múlik. A falusi turizmus csírái a pilisalji községekben megjelentek. A térség idegenforgalmi köz­pontja Esztergom. A város messze nem használja ki egyedülálló törté­nelmi és tájbeli adottságait. A szál­láshelyek drasztikus csökkenése az egynapos turizmust teszi csak lehe­tővé. Adottságai, kulturális öröksé­ge ennél sokkal hosszabb idő tar "A­mas eltöltésére adnának lehetősé­get. Ismerem a várhegyi pincerend­szer hasznosításáról szóló terveket, melyek megvalósítása a színvona­las színházi funkció mellett a kon­ferencia-turizmus lehetőségét is biztosítaná. Fontosnak tartom középkori érté­keinek további feltárását és bemu­tatását, s a hosszú időn át politikai okokból háttérbe szorított érseki székváros rehabilitációját. Ennek keretében az Alkotmánybíróság Esztergomba, törvény szerinti szék­helyére való telepítését is szorgal­maznám Minden energiámmal, központi támogatás kiharcolásával is szeret­nék hozzájárulni szülővárosom méltó helyre emeléséhez. 5. Az oktatás, a kultúra, egész­ségügy és a kisvállalkozások fej­lesztése elsősorban az önkormány­zatok felelőssége. A már kialakult, jól működő né­met és szlovák önkormányzatok és kulturális csoportok mellett sok a teendő a roma népesség velük együttműködő integrációjáig. Hi­szem, hogy ez hosszú, többgenerá­ciós folyamat, amelyben a ránk eső lépéseket nem mulaszthatjuk el. A megoldást az oktatás, képzés hozza majd, de addig is meg kell oldani súlyosan nyomasztó szociális gondjainkat. 6. Az utóbbi négy év legnagyobb bűne a családok életlehetőségeinek jövőt megbénító megcsonkítása. Programom középpontjában a családok anyagi és erkölcsi meg­erősítése áll. A bevált családtámo­gatási rendszer visszaállítása mel­lett a családi adózás híve vagyok. Ellenzem az egészségügyi rend­szer durva privatizációját. Megfele­lő állami felelősség mellett a foko­zatos, ésszerű fejlődést biztosító re­formlépéseket tartom kívánatos­nak. Terveimet csak akkor tudom megvalósítani, ha Önök a szavazó­fülkében megtisztelnek bizalmuk­kal. 2. A környéken vannak községek, melyek mára komplett városi inf­rastruktúrát építettek ki. Eközben sikerült fenntartaniuk a közösségi lét intézményeit is. Lassan a helyi társadalmak civil szerveződései is megjelennek, és egyre nagyobb szerepet játszanak a közéletben. A közlekedési infrastruktúra fej­lesztésében a 10-es számú főút új nyomvonalon való kiépítése jelen­tős előrelépés lesz. Ma már örökzöld téma a Mária Valéria híd ügye, melyet a megoldásig folyamatosan napiren­den tartanék. ¥00 (r-i • • % "W>> , <• : • . ... : . '' K- • ' 'í

Next

/
Thumbnails
Contents