Esztergom és Vidéke, 1998

1998-04-09 / 14-15. szám

IV. IDŐ MŰ H L L 1 W IVIUVJC/IV Ef ö IS V IS IV 1998/& - ZL u S^air^^o W a^k tói„ 'ko^s^e^o- c^o-^ósXcA-taJLZÁRSZÁM.(ADÁS)UNK a Pifkó /lazospár helyi Az/«/»ű'ztörténetet fáradhatatlanul építő munkásságáról — rövidke jelzés volt csupán. Ezévre szóló szándéknyilatkozat a műhely jeles eredményeinek bemutatásáról. Jubileumi volt az alkalom, ugyanis a múlt szakértő faggatása „Pifkó Úr részéről publikus eredményt legelébb 20 esztendeje hozott.'* (Mégpedig a Dolgozók Lapja hasábjain, 1972. október 22-ei megjelenéssel.) Tehát nem negyedszázada (!), ahogy leírtuk: - még egy golyóstoll is hibázhat olykor, nemcsak a számítógépEnnyit a köteles javításról, és jöhet az adósságtörlesztés boldogítóbb fele: a bővítés. A Nagyérdemű Kutatói és Szerzői Műhely-társulás (azaz Pifkó Péter és Zachar Anna) eredményeinek vázlatos számbavétele. Csak a legfontosabbak (de mind hibátlanok...) - útjelzők a jubileumi időközpontok: 1848/49,1898 és 1948 felé. Városunkban az első magyar nyelvű színielőadás Nuszöl Józsefnek, a Burgtheater tagjának nevéhez fűződik. 1802-ben két darabbal járták egy hónapig az országot, feltehetően június folyamán szerepeltek Esztergomban. Magyar vándortársulatról az első hiteles adat az 1816. évi közgyűlési jegyzőkönyvben található. Ez arról tudósít, hogy szeptember 15-én „Nógrád Vármegye Direkciója alatt lévő Magyar Játszó Társaság" játszási engedélyt kért a Tanácstól. Engedélyezték számukra, hogy az itt tartózkodó német társulat távozása után előadásokat tartsanak a Fekete Sas vendégfogadóban. Az első fennmaradt esztergomi színlap tavaly volt 175 esztendős, Hetényi József és Nagy Károly színészeinek előadását hirdette 1822. január 13-ára, kivételesen a városi kaszárnyában. (E színlap kicsinyített másolatát közöltük tavaly karácsonyi mellékletünkben.) A vidéki vándorszínészet páratlanul teljes színlap-kollekciója fűződik 1836-ból - a városunkban egyébként többször megfordult - Abday Sándor kitűnő társulatának itteni vendégszerepléséhez. (A 37 színlapot, a Bibliothéka Mayer István-gyűjteménye őrzi; a sorozatot Pifkó Péter mutatta be egy kiadványban, amely a Városi Könyvtár támogatásával 1977-ben jelent meg.) Ami a forradalom és szabadságharc időszakát illeti, az 1847-1849 közötti színházi évadokban Hetényi József és Pázmán Mihály társulatai játszottak legtovább és legtöbbet az esztergomi közönségnek. Az első teljes Shakespeare mű bemutatására például 1848. január 22-én került sor: Hetényiné jutalomjátékaként adták a Rómeó és Júliát. (A 150 éves jubiluem alkalmát kihasználva, ezeknek a szezonoknak legérdekesebb bemutatóira rendszeresen vissza-vissza fogunk térni.) A szabadságharc bukása után újjászerveződő színtársulatok ugyanarra törekedtek, mint közönségük: a nemzeti emlékezet táplálására, a passzív ellenállás erősítésére. Március 15. megünnepléséről két színlapunk maradt fenn, az első 1868-ból, idén volt 130 éves. Ennek tanúsága szerint előadásra került a Szigetvári vértanú első és utolsó felvonása, zárószámként pedig egy Kossuth Lajost ábrázoló ún. némakép. A társulat igazgatója, Kőmíves Imre így emelte ki a műsor jelentőségét: „Ha egyes emberek születés vagy halálnapját - kik arra dicsőkké tették magukat - megünnepeljük, mennyivel szentebb kötelességünk hazánk történetében egy olyan napnak emlékét megülni, mely a nemzet szellemi újjászületésének méltán nevezhető/' t ^ v.t -ZA. -taIzs^E^f ÁuMti 5Zblq^üir^A.^IA.aJc .^ó'SZo^&^-U?^ es UcU^^^Ul ^ u U^X^IÁ JLat^i „Wa^o-v SSSL-WT-É? — SzCuA-eJi*, ^n^e-^-v z^ZU a-Lcrucböt: ^vi^cúi s 27- eW cT>fct ^ Sstíntózl V^Uyn^. A rézdobozt ezután a rtiszruliás, fehér kötényes kőművesek Pfalcz József vezetése alatt behelyezték a kivájt alakzat fölött álló faállványon levő terméskőbe s rátették a befedő kőlapot. Erre nemzetiszin kalapácscsal az első ütést fíolthizár püspök tette, valamint ő boitotta ugyancsak nemzetiszin nj^eles malterliányó kanállal az alapba az első malterhintést a szintén nemzetiszínű malterládából. 4WS AMZACliaS A o-jx't&S'L. feő'u-e.íae-k. ^te/teXe. j — Az „Esztergomi Takarékpónztár-t < lőrinc-utcai bérház megkezdett ala pozási munkálatai közben kellemetlen meglepetés érte. Kitűnt, hogy a mérnök, akinek felvétele alapján a hatalmas épületerv készült, kissé elszámította magát, olyképen, hogy a telket egyes részein 45—IO centiméterre többre vette fel, mint milyen a valóságban. Mivel e körülmény az igen nagy terv átdolgozását, tehát igen sok időt venne igénybe,; az intézet kérelmet intézett a városhoz, hogy a szükséges területrészeket az úttestből, amelyet azok elvétele nem zavarna meg, méltányos árért engedje át. | Az építészeti bizottság és a tanács ma j tart helyszíni szemlét és nem kételkedünk j hogy — a város érdekének csorbítása nélkül — az áldozatkész intézet kérelmét j teljesíteni fogja. /Í848 Hetényiné jutalomjátéka. ESZTERGÁM. „Magyar K i r á 1 y^ czmü vendéglő teremében Mm Suxnbatoa Januárul 221848pír. td.uk : ROMEO ES JÚLIA. i Onmi • íilniib lm IiUapn, Mit. D.,4. — Til»U. C«p.Ut nla — Gróf P.rw. i.J« Mitk.p — — — HMMTL — — H.r..li — — H La.r., — — cm Umucu _ £.k _ B....1-,' N««b, Lbitct. R.m(. — RdJutir. ROM. — ' — — hitÍnTIÍÍ' — — — H D.I. — - SXjf 1UUkI> Tf.i M ->•1 N.

Ct d.l.iul k«U dalt H UOT . U H. UU UUiUl N

>(

7 -.[.„.J.l, ,

0.kl..d H LA LKA A Bilik.. Mm. kikifdmi .lö* HM. • ida Táfitt Miét ll.H ki. - lain MT. kiliátMi Mpo. M.lr űuuUtl.I kt.M. mc « L o. tm.mi HM. • ida Táfitt Miét ll.H ki. - lain • Befemyíme. Bemerni ár: El»ö b«iy 40 kr. Múodik hel' 2S kr. v. p. — Kezdete fél hétro. Apr. 9-kétől május 8-káig ürioviíltoziís fi százesztendős kfilm-ínrium szerint. 1. hivcs. 2. szeles. 4. borougós. 5—7. változó. 10. kedvetlen. 11. derült. 12. hideg. 13. zivataros. 14. esőre hajló. 15—17. állandó nedves. J8. ködös. 19. tiszta. 20. napos. 21—23.hivcsszelek lengenek 24—26. borongós. 27—30. deres éjelek. ^898. áytLlís 4868. fabtux). KOiiiives Imre jutalmául tll rl*d*tlk i Ai 1848-ki honvéiHiíliorozás Eyy iiiiii c/iiisi lahlaliiro. — Színészet. Kovács Sándor színházigazgató folyamododott a városi tanácshoz. hogy társulatával f. hó 10-től a hó végéig előadásokat tarthasson. Társulata Polgár Béla társulatánik ismert jó erőiből áll, uj tehetségekkel felfrissítve. Műsoron van: A kék asszony, Folt, mely tisztit, Gésák stb. Első előadást húsvét vasárnapra tervezi. i / — Jászai Mari Esztergomban. Érdekes hírt vettünk Budapestről, jászai Mari asszony, a nagy tragika április hóban, valószínűleg húsvét hétfőjén, városunkban szavaló cstélyt szándékozik rendezni. Kíséretében lesz Somogyi Mór ismert zongoraművész, Hogy az ő estéjén tout-Esztergom megjelenik, kétségtelen. 4948 50 éve: 1948. április 4-én az ország felszabadulási ünnepségén szovjet tiszti küldöttség átadja a magyar kormánynak az 1848/49es szabadságharc honvéd zászlóit.