Esztergom és Vidéke, 1998

1998-04-09 / 14-15. szám

IDÖ*MÜ* HELY Várhegy. 1945, jobtlin, Ui felvetés, 120x210 cm (fotó: Mclnar Uu) VÁROS* VILÁG NAGYFALUSI TIBOR szerkesztésében MEGHALT FURLÁN FERENC grafikusművész, az Esztergomi Képzőművészek Céhének alapító tagja. 1935. március 29-én született Dorogon. Főiskolai tanulmányait 1958-1963 között végezte Budapesten, Hincz Gyula és Ék Sándor tanítványaként. Munkái többségükben grafikák (rézmetszetek és -karcok, acél- és linómetszetek - sokszorosító képgrafika, könyvillusztráció, reklámgrafika). Sok éven át népművelőként dolgozott a dorogi szakszervezeti művelődési központ alkalmazásában, annak galériáját vezetve. Komplex vizuális neveléssel is foglalkozott, átfogó rendszert próbálván kialakítani előadások, tárlatok megszervezésével és szakköri tevékenységgel. Minden bizonnyal maradandó alkotásai az 1973-75 között készült farmernadrág-sorozata, amelyben ezt az „egyenruhát" korszakunk látomásos jelképévé formálta, továbbá üvegablakai. (A dorogi József Attila Művelődési Központban, valamint Balatonfűzfőn, a nitrokémiai ipartelep igazgatósági épületében.) Részletek két interjúból, (készítői: Sárándi József, illetve Virág Jenő. Megjelent a Művészeti Műhely című Komárom-Esztergom megyei szemlében - Tatabánya, 1990. l.sz. és 1992.): (...) Említetted, hogy engein mint grafikust ismernek, és ez igaz. Azért, mert nem volt másra módom! Ez volt a leggyorsabban megvalósítható technika a bemutatkozáshoz. Ugyanakkor mindig a színek izgattak, a festés mint művészi feladat izgatott. Grafikában azonban gyorsabban tudtam rögzíteni mindazokat a gondolatokat, amelyek foglalkoztattak, amelyeket elraktároztam magamban életem során és talonban tartottam, hogy kártyás kifejezést használjak. - Ami a tájképfestést illeti, nem valószínű, hogy a megírásra váró, kortárs magyar művészettörténet szerzője e műfaj reprezentánsai közöttfog emlegetni. Am van egy másik, belső táj is, a tapasztalattól függetlenül létező, Istentől átlelkesített, melyet sajátos szemszögből képeztél le. Az ezerkilencszázhetvennégyben készült ÜR című munkádra gondolok, amivel sokak figyelmét fölhívtad magadra. Milyen szorongások, félelmek „alapoztákmeg" elhatározásodat, hogy létrehozd a képet? (Folytatás a VIII. oldalon) TAVASZ • SZENTGYÖRGY HAVA | IV. Szcni György hava (April) vagyon 30 napja. -verry-— (Az „1848. szökő évre" szóló gazdasági kalendáriumból. A tulajdonos, Haesa György szíves hozzájárulásával. Szemelvény, címlap: EVID, 1998. márc. 19.) A VÁROS NAPJAI: ÁPRILIS 16. • 1896-ban a közigazgatásilag egyesült Esztergom új szervezeti szabályzatának hatályba lépése ÁPRILIS 29. • 1898 * 100 éve nyílt meg a Széchenyi téri Postapalota ÁPRILIS 30. • 1848 * 150 éve a négy városrészből egyesítve kiállított nemzetőrség ünnepélyes eskütétele AZ ESZTERGOM ÉS VIDÉKE MELLÉKLETE 1998. - III. évf. 6. szám 1848/49 # 50 * 100 # 150 JufrtleumÚ k\orilkdt.nk Esztergom város képviselőtestülete ^mlik-olíMUL: II.,(If

vÍV. i^rS^pofirS elnökletével. Nagy lelkesedéssel vette tudomásul a közgyűlés, hogy a Független-* .ségi Frontba tömörült pártok a centenáriumi év megörökítésére emlékművet állítanak fel Esztergomban, a Széehenyi téren. Az emlékmű tervrajza már készen van, azt a Művé-> szeti Tanács már jóvá is hagyta. Az építése a közeli napokban megkezdődik. A centenáriumi évvel kapcsolatban az augusztus 15—20-ig megrendezésre kerülő esztergomi centenáris kiállítás költségeire 5.000 forintot szavazott meg a közgyűlés. SZcifctá Es%te*aotrt, ft^C^ts ÁL Csoóri Sándor: O, mennyi semmiség! Ó, mennyi, de mennyi semmiség körülöttem! Fákon fönnakadt szalagok, tekintetek. Dió az ott? Igen, dió! Kemény és zöld még, mint a szíved volt, amikor nem szerettél. S amott egy nyeles fejsze. Álomra hajtott fejjel fekszik a gazban. Nemrég a harmatos üszőt ütötték vele agyon. Véréből szivárvány lett, szivárvány Esztergom fölött. Fogasok, ekék, villámhárítók, taligakerekek és bevehetetlen hangya-kaszárnyák állnak körül. Ócskás bazárosod is lehetnék, Uram, ennyi kacattal. Csak még a tűz hiányzik a leltárból, a tűz. Egy őrült vulkán s egy borostás, prométheuszi arcél. (Hattyúkkal, ágyútűzben című kötetéből, 1994) ÁPRILIS 11 • A KÖLTÉSZET NAPJA