Esztergom és Vidéke, 1997
1997-03-06 / 10 . szám
6 Esztergom és Vidéke 1997. március 6. IFJÚSÁG Dobósok a Magas Tátrában Jólesik a pihenés Február közepén népes esztergomi diákcsoport töltött egy hetet a Magas Tátrában, közel a lengyel határhoz. A sítáborzás élményeiről, tapasztalatairól beszélgettünk Tóth Kálmánná tanárnővel. - Nem okozott gondol a sílécekkel, tömött hátizsákokkal történő utazás? - 80 fős csoportunk két nagy buszt töltött meg, s mire a 430 km-es út végére értünk - némi eltévedés után -, mindenki elcsigázottan vágyott a „puha kis ágyikójába". így aztán nem csoda, hogy sokan sértve érezték magukat, hogy fehérruhás kislányok sorfala helyett a helyi internátus kevésbbé fehér lakói bámulták kíváncsian érkezésünket, s méginkább lehangolónak tűnt, hogy a takarítónők helyett magunknak kellett rendet raknunk szobáinkban. Hogy mindezek után nem csirkepaprikással várt ránk a konyhaszemélyzet, azt csak azok értékelték, akik már nem először jártak ott, és szeretik a szlovákok nemzeti eledelét, a knédlit. - Miként teltek napjaik? - Másnap elkezdődtek a„kínzások" a kiadós és otthagy hatatlan finom reggelivel, a bizonytalan egyensúlyi helyzetű lécekkel, birkóztunk a nemszeretem közös bemelegítésekkel, hogy aztán mindenki beleérezzen, hogy micsoda jónak vagyunk részesei, milyen kincs ez a hó, a felvonó és egyéb apróságok. Délután az ínyencebbje a feszített víztükrű medencében lazította ki megroggyant lábait. Este jött az összesereglett csoportok élénybeszámolója, aztán a vacsora megpróbáltatásai. AÍö még bírta szuflával, az focizhatott, rögbizhetett vagy kosarazhatott is a tornateremben. Ki tehet arról, hogy mindezek után nem is olyan biztos, hogy el lehet aludni a takarodó időpontjában. - Megúszták-e halesel nélkül? - Ahogy múltak a napok, úgy tanultak meg egyre jobban a kezdők, fáradtak el a haladók, és fogyott el alólunk a hó. A kicsik lendületét csak az fogta vissza, hogy az ún. fekete pályán síelők között történt egy baleset. A törött láb bizony megkínozta gazdáját. A sérült óriási önfegyelemmel vette tudomásul, hogy a túra hátralevő napjait kórházban kell töltenie. Szegény kis „hapsi" egy mukkot sem tudva vendéglátóink nyelvén, alig várta, hogy a járvány miatti zárlat ellenére be-beszökjünk hozzá néhány vigasztaló szóra. - Milyen volt a búcsúzás? - Az utolsó este a számadásé volt. Eredményt hirdettünk a megrendezett szlalomverseny résztvevői között, és kikiáltottuk a „hegy ördögének" Zágonyi Kristófot. A szobarendben a lányok vitték el a pálmát, ők oszthatták el a beígért tortát. Citromdíjként három negyedikes fiúnk részesült egy-egy kétdecis votkás üveg gyógyvízben. Csalódottan kóstoltak bele, mert azt gondolták, testhez szabottabb jutalomban részesültek. Szombaton a szobák átadása volt a nap fénypontja, mikoris sikerült bizonyítani, hogy sokkal piszkosabb is lehet egy szoba, mint ahogy átvettük. Az út hazafelé sokkal simábban ment, mint odafele. Valamennyien szomorúan konstatáltuk, hogy bizony ez a hét gyorsabban telt el, mint az azt megelőzők. -os Négyféle iskolatípus az ipari szakmunkásképzőben Az esztergomi Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola 1500 diákja 46 osztályban, négyféle oktatási formában tanul. A szeptemberben induló új tanévben 450-500 elsőévesnek tudnak helyet biztosítani. Sinkó Gyula iskolaigazgató elmondta, hogy a négyéves szakközépiskolában fémtechnikát és nőimha-készítést oktatnak. A szakmunkásképzés évtizedes hagyományok szerint három éves, e képzés keretében szerszáirikészítőket, esztergályosokat, karosszéria-lakatosokat, autószerelőket, központifűtés-szerelőket, gázvezeték- és készülékszerelőket, géplakatosokat, vas-és fémszerkezet lakatosokat, villanyszerelőket, vegyianyag gyártókat, bútorasztalosokat, cellúloz- és papírgyártókat, nőiruha-készítőket, fényező és mázolókat, fodrászokat, ács-állványozókat, szobafestő és mázolókat, valamint kőműveseket képeznek. Az IPOSZ-osztályokban három és fél év a képzési idő. A gyakorlatot a kisiparosoknál folytatják - német tapasztalatok alapján - a leendő autószerelők, kőművesek és nőiruha-készítők. Évfolyamonként 60 fiú és 30 lány tanulhat ebben a formában. Kiegészítő képzést nyújtanak ezen kívül középiskolát végzettek számára az iskolában oktatott bánnely szakmában, elsősorban rádióés televízióműszerész, autóvillamossági-műszerész, autószerelő, elektronikaiműszerész és nőiruha-készítő szakmákban. A megszerezhető képesítésekkel általában a környéken munkához is juthatnak a fiatalok. A nagy gyárakkal - Magyar Suzuki Rt., AMP Hungaria- kötött együttműködési szerződés keretében oktatnak több szakmát is, sőt a harmadévesekkel e vállalatok szerződést is kötnek. Angol, német, olasz nyelveket oktatnak az iskolában, iskolaidőn túl sportkörben, videoszakkörben, számítástechnikai és CNC tanfolyamokon képezhetik magukat a fiatalok. Sinkó Gyula igazgató váija a jelentkező diákokat. Gyakorlatilag a beiratkozás idejéig van lehetőség arra, hogy mindenki megtalálja a neki leginkább megfelelő szakmát. P.I. ,Itt (volt) a farsang, áll(t) a bál!" A farsang szó hallatán kinek ne jutna eszébe a bál, hiszen ez a mulatozás időszaka. Szinte minden iskolában rendeznek a diákoknak farsangi bált, de nem mindenhol van a szülőknek is külön rendezvénye. A Gyakorló iskolában a Szülők Bálja is része a farsangnak. Az idén is megrendezték. Erről beszélgettem Misznéder Jánosnéval, az iskola igazgató-helyettesével. -Azt hiszem, hogy nyugodtan nevezhető hagyománynak ez a bál. Mikor volt az első ilyen jellegű összejövetel, és milyen céllal rendezték meg ? - Gyereket úgy lehet nevelni, hogyha ez a szülői házzal közösen történik. Ehhez természetesen jó kapcsolatot kell kialakítani a szülőkkel, amire jó alkalmat ad a szülők és nevelők bálja. A cél az, hogy a szülők jobban megismerjék azokat a nevelőket, akik naphosszat a gyerekeikkel vannak. Öt évvel ezelőtt rendeztük az első üyen jellegű bált. Igyekszünk olyanná tenni ezeket, hogy mindenki számára érzelmileg is sokat adjon. Ezt szolgálja a nyolcadikosok nyitótánca, amelyre rendkívül alaposan készülnek a diákok, egy tánctanár segítségével sajátítják el a nyitókeringő lépéseit. Nagyon kedves dolog az, hogy szinte minden nyolcadikosnak eljönnek a szülei, sőt gyakran a nagyszülők is. - A bálokat kezdetben az iskola tornatermében rendezték meg, aminek 1 % ösztöndíj-támogatásra! Az esztergomi tanítóképző hajdani diákjainak és tanárjainak egy csoportja 1991-ben alapítványt hozott létre azzal az elhatározással, hogy az iskola mai diákjainak ösztöndíjat juttasson. Ebben a tanévben négy leendő tanítót támogatnak rendszeresen. Szeretnék bővíteni a támogatottak számát, így aki egyetért célkitűzéseikkel, az a személyi jövedelemadójának 1 %-át az alábbi adószámra utaltathatja: 19147668-1-11 Minden támogatást örömmel vesznek és köszönnek az „öregdiákok"! KET-programok Télbúcsúztató Március 7-én, pénteken 18.30: Sík Sándor: Keresztút (verses-zenés irodalmi est, előadják Durzák Anna, valamint a Szent István Katolikus Ifjúsági Klub ének- és zenekara, helyszín a vízivárosi templom). Március 8-án, szombaton 16.00 órakor: Játék klub (kártya- és társasjátékok a KET és a Kulcsosok közös szervezésében, belépés üdítővel vagy rágcsálnivalóval). Március 12-én, szerdán 19.00 órakor: angol nyelvi klub (helyszín a vízivárosi templom közösségi terme, vezeti Wüd Erzsébet). A Somogyi Béla Altalános Iskola farsangi napja (február 14.) idén is sok programmal várta a tanulókat. A nap egyik meglepetéseként megszólalt az iskolarádió. A mulatság, a játék délelőtt elkezdődött: az alsósok váltóversenyen, vetélkedőkön, játékokon vehettek részt a felsősöknek ügyességi versenyen, Fele sem igaz játékon kellett helytállniuk. A sportversenyek csúcspontja a tanár-diák rangadó volt, ahol a diákok szerezték meg a győzelmet. Délután kezdődött a bál, melyen felvonultak a lánynak öltözött fiúk, a hupikék-törpikék, a kis műsort előadó ötödikesek. Majd kezdetét vette a tánc. megvolt a sajátságos hangulata. Miért került át a színhely egy ilyen előkelő helyre, a Prímás Pincébe? - Egyrészt azért, mert nagyon sok segítséget kapunk a Prímás Pince vezetőjétől, dr. Ember Istvántól. 0 igyekszik nekünk a helyiséget kedvezményesen biztosítani. És persze e hely szépsége és légköre is hozzájárul ahhoz, hogy újabban ezt választjuk a bál helyszínéül. - A szervezésben a diákok is részt vesznek? - Igen, szinte az egész felső tagozat segít valamiben. Idén a hetedik osztályosok feladata volt a tombolatárgyak összegyűjtése, a többiek pedig a tombolajegyeket árulták. - A tombolatárgyak melleit hoz-e a rendezvény az iskolának anyagi hasznot? - Tennészetesen. Amit a belépőkből és a tombolatárgyakból összegyűjtünk, azt az összeget a diákönkonnányzatnak adjuk, s a pénz további sorsáról a gyerekek döntenek. - E bizonyára fáradságos munka mennyire hozta meg a gyümölcsét? - Ugy érzem, hogy ez a bál különösen jól sikerült, és ezt a szülők és a kollégák is megerősítették. -Az iskola nemcsak arról híres, hogy szép környezetben fekszik és nagyon jók a technikai feltételek, hanem arról is, hogy a tanuláson kívül sok egyéb lehetőséget biztosít a diákok részére. Gondolok itt a síláborra, a németországi csereutazásokra, a kézilabdások útjaira. A mostani tanévben még német nemzetiségi osztályt is indítottak. Honnan ez a sok ötlet és az energia? - Azt hiszem, hogy iskolánk pedagógusai fáradhatatlanok, amiért nagyon hálásak vagyunk. Tőlük jönn a legtöbb kezdeményezés, de mindenkor számítunk a gyerekek ötleteire is. Az idén ismét rendezünk az iskolába készülő óvodásoknak egy Barátkozás az iskolával című játékos foglalkozás-sorozatot, amire március 5-től minden szerdán 16 órától várjuk a leendő elsősöket. Juhász Kata