Esztergom és Vidéke, 1997

1997-02-27 / 9. szám

1997. február 20. Esztergom és Vidéke 61 Erősáramú szakmai nap A Magyar Elektrotechnikai Egyesület esztergomi szervezete, az Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége a Kereskedelmi és Iparkamarával közösen előadássorozatot és termékbemutatót tartott február 19-én a Technika Házában. A több mint 200 szakember részére bemutatták a korszerű túlfeszültségvédelmi megoldásokat, az új szerelési anyagokat és készülékeket. A rendezők a mai világszínvonalú technikát és technológiát varázsolták néhány órára Esztergomba, ahol kiváló előadókkal és kitűnő üzletemberekkel találkozhattunk. A Dehn-Söhne cég képviseletében Fehér Zoltán villamosmérnök vetítőképes előadást tartott a korszerű túlfeszültség- és villámvédelmi rendszerekről, különös tekintettel az egyre nagyobb tért hódító számítógépekre és egyéb érzékeny készülékekre. A Hensel-Hungaria cégtől Kraut Sándor villamosmérnök, ügyvezető mutatta be villamos fogyasztásmérő szekrényeiket, szerelvényezésüket, szerelésüket. A hazai szakirodalom neves szervezője, Kádár Aba élmény számba menő, mindenki számára érthető módon beszélt a villamos érintésvédelemről. Az Elektraplan Kft. nevében Gyulai József villamosmérnök a korszerű szerelési technikát, technológiát mutatta be, azt például, hogy manapság miként vezetik ezeket a vezetékeket és csatlakozókat a padló alatt és a mellvédekben. A Siemens világcég új termékeiről Bodnár Kálmán villamosmérnök szólt. A szakmai fejlődés magával hozza a szakképzés reformját is. Erről szólt az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium osztályvezetője, Dési Albert. A nagyszerű szakmai napot Balázs Szilárd nyugalmazott igazgató, szakértőmérnök, az esztergomi MEE szervezet elnöke irányította és vezette. (Pálos) Kisvállalkozások a túlélésért Ausztriában a statisztika már jó ideje a kis üzletek pusztulását jelzi, Németországban és Franciaországban pedig egyes elemzők kongatnak vészharangot a kisvállalkozások feje fölött. Magyarországon az 1980-as évek közepétől az üzletek száma több mint háromszorosára növekedett, ma meghaladja a 230 ezret. Az amúgy is szűkülő magyar piacon képesek lesznek-e fenntartani magukat a független kiskereskedések, vagy közülük sokaknak itt is le kell majd húzniuk a redőnyt? Tavaly a kiskereskedelmi forgalom csaknem 10 százalékát mindössze 5 cég bonyolította le. A Skála-Coop elnök-vezérigazgatója, Imre István annak a meggyőződésének adott hangot, hogy azok, akik nem a nagyok utánzására törekednek, túl fogják élni a jelenlegi helyzetet. A kicsik ugyanis előnyt élveznek, mert könnyebben elérthetőek, és közvetlen, személyes kapcsolatot teremthetnek vevőikkel. A kicsiknek másfajta üzletpolitikát kell követniük, mint a nagyobbaknak. Nem feltétlenül szükséges háromféle kólát vagy tízféle kenyeret tartaniuk. Alapszabály a kereskedelemben: „a készlet egyötödéből áruljuk a forgalom 80 százalékút, és a fennmaradó négyötöd rész csak arra való, hogy összehozzuk vele a hiányzó 20 százalékot!" A nagy kérdés az, hogy ki tudja-e választani a kereskedő azt az egyötödöt, amelyből a 80 százalékos forgalmat lebonyolítja. A kisboltok tulajdonosai és a vendéglősök, ha a beszerzésben együttműködnének, lényegesen jobb pozíciót harcolhatnának ki maguknak a szállítóknál és a termelőknél. A kiskereskedők a bérleti díjjal, vételárral gyakran túlvállalják magukat, ami létüket veszélyezteti. Hogy hová lettek a kicsiket szolid áron kiszolgáló nagykereskedések? Az 1990-es évek elején a nem fizető kiskereskedők csődbejuttatták a nagykereskedések többségét. Akikben megvolt a túlélés képessége, maguk is a kiskereskedelem felé fordultak. {Piactükör) Értékeink LEHNER KÁROLY Szombathelyen született 1919-ben és 1940-től a légierők szombathelyi alakulatánál tisztes honvédként szolgált. Itt ismerkedett meg a repüléssel és az ugyanazon alakulatnál pilótanövendékként szolgáló esztergomi Iványi Pállal. Két év szovjet hadifogság, majd 1949-5 l-ig Gazdasági-Műszaki Akadémia, ahonnan közvetlenül az esztergomi Sportárutermelő Nemzeti Vállalat igazgatói székébe kerül. Nagy energiával kezdi meg a munkaszervezést, állandóan keresi a vállalat jövőjét és fejlődését biztosító feladatokat. Nehéz időkben a feladatok is rendkívüliek voltak. Dinamikus fejlesztések a gyártmányok, a technológia, az építkezés területén. Erőfeszítései nyomán a korábbi négy telephelyes termelőrészlegből egyre egységesebb vállalat jött létre. Három év alatt gyártócsarnokok sora, irodaépület, öltöző, bölcsőde, napközi otthon, üzemi étkezde, dömösi üdülő épül. Rendkívüli fejlődési ütemet diktál, de a gyorsítás érdekében, társadalmi műszakokban Ő maga is a segédmunkással együtt hordja a betont, az építőanyagot. A korábbi kis műhelyekkel szemben így jönnek létre a későbbi nagyvállalat alapjai, s így lett a repülős tisztesből a magyar és az esztergomi repülés ügyének egyik frontharcosa. A nagyívű fejlődéshez jó szakemberekre volt szükség minden területen, ezért a szakmai potenciál kialakítását különös gonddal kezeli. Esztergomba hív, számukra lakást biztosít, egyetemekről a legjobbakat választja, Budapestről külön autóbusz hozza azokat a szakembereket, akik a hiányzó szakmákat kinevelik. így lett a vállalat kiváló szakemberek gyűjtőhelye. Mindezek mellett kezdeményezi a város szakmunkás-, technikusképzésénk fejlesztését, amelyek megvalósításáért sokat vállal. Nemcsak a vállalat fejlesztése volt gondja. Érzékenyen reagál a városi kulturális, sport, infrastrukturális fejlesztés helyzetére is. Fejleszti a Szigeti Sporttelepet, szabadtéri színházat épít, íróasztalán megvalósítás előtt áll a város központjában építendő kultúrpalota terve. Sportegyesületet, önálló színházi előadásokra képes kultúrcsoportot hoz létre és kezdeményezője a város életét élénkítő fejlesztéseknek. Törekvéseit sokan nem értették meg, még azok közül sem, akiknek feladatuk lett volna a város fejlesztésével való törődés, hiszen az országban nagymértékű fejlesztések indultak sokhelyütt. Személyi hajsza indul ellen politikai vonalon és 1954-ben leváltották igazgatói tisztéről, mégis Esztergomban maradt, voltak akik mellé álltak, tehetségét elismerték. A vállalat tervezett fejlődése megreked, 1954-58 között négy igazgatóváltás, válsághelyzet alakul ki. A vállalat dolgozóinak követelésére nevezik ki 1958-ban újra a vállalat igazgatójává. Visszatérése után töretlen energiával folytatja korábbi fejlesztési terveinek megvalósítását. A vállalat termelési, gazdasági egyensúlyát rövid idő alatt helyreállítja és a város számára maximális előnyöket kovácsol a kormány ipartelepítési programjából. Felismeri a műszeripar perspektíváit, az esztergomi lehetőségeket a képességeken túl terjeszti, amikor kezdeményezi és minden erejével segíti a Relégyár, a Szemüvegkeretgyár letelepítését, fejlesztését. Saját vállalatát is alapjaiban átszervezi. A lefutó repülőgépgyártás utáni űrt a laboratóriumi és műszeripari termékek bevezetésével pótolja, s a budapesti Labor Felszerelések Gyárának beolvasztásával megalakítja a Labor Műszeripari Műveket, Műszeripari nagyvállalat esztergomi székhellyel, ritka jelenség. A feladat ismét rendkívüli, de ez a koncepció óriási lépést jelentett a város gazdasági életének fejlődése szempontjából. Igaz, a megvalósítás sok szakember átcsoportosítását jelentette az új részlegek megsegítésére akkor, amikor a saját vállalati feladatok is különleges igényeket támasztottak. Nagy vállalás volt, de a profilváltás, a korszerű műszerek, komplett mezőgazdasági laboratóriumok gyártását, exportálását eredményezte. Ugyanakkor rohamléptekkel fejlődik a Várhegyen az elektronikus műszerek, a volt laktanyában a szemüvegkeretek, optikai eszközök gyártása. Saját vállalatánál több tízezer négyzetméteres csarnokok épülnek a különleges gépkocsigyártás számára, a foglalkoztatott munkaerő közelíti a négyezret. Előrelátó koncepciói, szakmai felkészültsége, kiváló vezetői adottságai a gyakori átszervezéseken képes volt felülemelkedni és a vállalatot, de a város gazdasági életét is egyre stabilabbá tenni. Ennek keretében a foglalkoztatás bővül, a minőségi munka, a fejlődés progressziói javultak és a nagyvállalat termelési értéke 1973-ig tizenegyszeresére növekedett. Tudta, hogy a legfontosabb bázis az emberi erőforrás, s nagy szerepe volt abban, hogy a Szakmunkásképző Intézet, a Bottyán János és az I. István Szakközépiskolák folyamatosan fejlődtek, képezték a műszeripari szakembereket. Felismerte a műszaki alkotómunka fontosságát, kezdeményezője és aktív részese volt az ország első vidéki Technika-Háza létrehozásának, amelynek pozitív példája alapján országunkban ma már 28 Technika-Háza működik a reálértelmiség otthonaként. Kezdettől a haláláig a MTESz Szervezet elnöke, nemzetközi, hazai tudományos rendezvények kezdeményezője. Mindezek mellett változatlanul különleges szociális-, kulturális-, sportérzékenységgel rendelkezett. Több száz lakás építését tette lehetővé a dolgozói számára, a városi énekkar, sportlétesítményei, a Városi Sportcsarnok építésének kezdeményezésére, a MIM Kultúrház létrehozása igazolta tetteinek átfogó-, és átütőerejét, rendkívüli építőszellemét. A repülés szellemiségére, szeretetére szerveződött hajdani kis csapatból így formálódott ki a nemzetközileg is elismert esztergomi műszeripari kultúra. Lehner Károly több emberöltőnyi életművet hozott létre városunkban. „A nagy hajónak nagy víz kell", ezt felismerve sokan igyekeztek szaktudásuk, emberségük forrásaival táplálni a hozamot, de mindig voltak, akik törekedtek az „apasztásra". Ez utóbbi sokat rontott egészségi állapotán, s orvosai tanácsára 1973. július l-jén hagyta el azt a küzdőteret, ahol rendkívül nehéz időkben, rendkívüli értékek megteremtője volt. 1976. július 30.: tragikusan korai halálának napja. A belvárosi temetőben sírkövén szerényen és mégis nagyszerűen hirdeti nevét a sokat által jól ismert aláírása. Németh János