Esztergom és Vidéke, 1997

1997-02-06 / 6. szám

6 Esztergom és Vidéke 1996. február 20. „KVÍZ-VONAT" Mi az igazság a pozsonyi pénzverés és az esztergomi pénzverde ügyében? A Pénzverő-Kamara-Ház képe Esztergom Árpád-kori pecsétnyomóján Az Esztergom és Vidéke ezévi 3. számának utolsó lapján íija, hogy a „Kvízvonat" pozsonyi fordulójának egy megfejtését többen is reklamálták, - majd a Pozsony útikönyv, ill. a „Szlovákiai utazások" állításaira utal, miszerint Szent István Pozsonyban verette volna az első magyar pénzeket (Stephanus Rex és BRESLAWA Cl VITÁS) felirattal. Hozzáteszi még: „Ez természetesen nem zárja ki, hogy Esztergomban is vertek pénzt." A pénzveréssel kapcsolatban biztos, hogy a reklamálóknak van igaza! ABreslvva Civitas feliratú ezüst-pénzekből eddig mindössze 3 db került elő Svédországban. A numizmaták körében ma is vita folyik e pénz eredetéről, koráról és arról, hogy ezek eredeti, forgalmi pénzek voltak-e? Annyiban megegyeznek a kutatók, hogy a karoling mintára vert pénzek valószínű verésének idején Európában István nevű király csak a magyar király volt. Amennyiben valóban korabeli veretek, a rajtuk lévő felirat akkor sem Pozsonyra utal (hiszen a mai Bratislava elnevezés a XIX. században keletkezett, - korábban a szlovákok Pozsonyt a német Pressburg alapján: Presporok-nak nevezték). Legutóbb, 1996-ban - az eszteigorrü millecentenáriumi konferencián, a Technika Házában - dr. Rádóczy Gyula, a Numizmatikai Társulat volt főütkra, jeles pénztörténész foglalkozott a vitás érem eredetével. Véleménye szerint azt a mai morvaországi Breclav-ban verhették. (Breclav-Breslaw a Morva folyó közelében, a Dyje partján fekszik, és a honfoglalás előtt kiemelkedően fontos morva település volt A Morva folyó alsó völgye - jelentős Lajtán túli (ma: osztrák) területekkel együtt - a honfoglalás után kisebb megszakításokkal, hosszú ideig - még Szent István király idejében is - magyar fennhatóság alatt volt. 1018-ban és 1031-ben, a lengyelekkel és a németekkel folytatott háborúk után ismét magyar kézbe került a Morva folyó jobb parti része, - Breclav települése is. A kutató feltételezi, hogy e helynek, mint jelentős régi morva településnek tradicionális joga volt a pénzveréshez, és lehetségesnek tartja, hogy a visszahódított város a magyar király tiszteletére, annak nevével verette „hódolati éremként" a vitás pénzeket. Valójában Pozsonyban 1430-ban Zsigmond király kezdett pénzt veretni, és a pozsonyi pénzverés 1721-ben szűnt meg. Az első magyar pénzverde helyéről korábban folytak ugyan viták, de akkor sem Pozsony volt a vitatható hely Esztergommal szemben, hanem Székesfehérvár. Hóman Bálint, Huszár Lajos és mások kutatásai óta már hosszú ideje lezártnak tekinthető ez a vita: az első magyar pénzverde (Sz. István királytól 1221-ig Magyarország egyetlen pénzverdéje!) sem nem Székesfehérváron, és főleg nem Pozsonyban, hanem Esztergomban működött! Az Esztergomi Pénzverő Kamaráról, a kamara-ispánokról a XIV. század közepéig egy sor eredeti forrás tanúskodik. Ázt is tudjuk, hogy maguk a pénzverők Esztergom délkeleti külvárosában, (a mai vasútállomás és az autóbuszpályaudvar közti, a középkorban Kovácsí-nak nevezett városrészben) laktak, amelyet az oklevelek gyakran a pénzverők településének: „Villa Monetariorum" neveznek. E külvárosnak már az Árpád-korban három temploma volt! Egyiknek, a „Szent Kozma és Dámján"ról nevezett háromajtós plébániatemplomnak maradványai ma is láthatók a vasútállomástól DNy-ra, a vasúti töltés szélénél. Azt is tudjuk róla, hogy e templom már Szent István korában fennállt A templomban és a mellette feltárt temető síijaiban Szt István és későbbi királyaink pénzei kerültek elő az ásatások alkalmával. Az egyik, Szt. István pénzével keltezett sír alatt egy X-XI. század fordulóján használt fémolvasztó- (vagy harangöntő) kemence maradványait is feltártuk 1984-ben és beszállítottuk a Balassa Múzeumba Ugyanakkor ezt a kemencét be is mutattuk „Az Arpád-kor pénzverése Esztergomban" című, látványos kiállításunkon is. A kiállítást megelőző numizmatikai konferencián pedig számos előadás hangzott el Árpád-kori pénzverésünkről, annak helyi kezdeteiről. Magam az esztergomi középkori pénzverde helyét igyekeztem - eredeti okleveles adatok, közép- és törökkori ábrázolások és a régészeti kutatások eredményeinek felhasználásával meghatározni: e szerint az első pénzverde a XI. században még fent a várban, minden bizonnyal a királyi palotában volt. A XII. században a pénzverde leköltözött a „királyi város"-ba, és ott 1355-ig működött. Ma^a a pénzverde épülete, azaz a Pénzverő Kamara nagy valószínűséggel azonosítható az oklevelekben és krónikákban gyakran szereplő „Szennye-palotával", amelynek helyét egész pontosan sikerült a régi oklevelek leírásai és az eddig előkerült falmaradványok alapján meghatározni a Széchenyi tér 18. sz. épület tájára. A ház és a mai tér-burkolat alatt kell tehát keresnünk az Árpád-kori pénzverde, a királyi város „nagy palotájának" maradványait A Pénzverő-Kamara-Ház legkorábbi ábrázolása Esztergom város XJII. század első felében készült, (ma a Nemzeti Múzeumban őrzött) pecsétnyomóján látható: a vizesárokkal és tornyokkal erősített városfal közepén a Szent Lőrinc-kapu emelkedik (ennek maradványait néhány évvel ezelőtt ástuk ki az útépítés alkalmával, és piros színű műkővel és bitumennel jelöltük a Lábasház és az Óra-Ékszerbolt közötti útburkolatban), a Lőrinc-kapu fölött emelkedik a pénzverde díszes épülete. Esztergom (Árpád-kori eredetű, és ismét^ felújított) mai városcímerén tehát az Árpád-kori Pénzverő Kamara a középkori pénzverde épülete és a Szent Lőrinc-kapu látható! A fentiek alapján célszerű lenne, ha a jövőben a hasonló jellegű történelmi játékok, vetélkedők adatait nemcsak útikönyvekből vennék, hanem azokat történeti tanulmányok vagy egyéb hiteles források adataival is összevetnék. Ilyenek ugyanis pl. az elmúlt 25 évben éppen az esztergomi első magyar pénzverdéről, még itt városunkban illetve a megyében is szép számmal megjelentek. Lásd: Esztergom Évlapjai, Komárom Megyei Múzeumok Évkönyve, Zolnay László tanulmányai... Dr. Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója Szent István Esztergomban vert ezüst-denárának elő- és hátlapja A BRESLAWA CIVITAS feliratú érem elő- és hátlapja Tisztelt esztergomi Polgár! Az Országgyűlés adózást módosító rendelkezései alapján 1997-ben első alkalommal nyílik lehetőség arra, hogy mindenki - az egyébként is kötelező - személyi jövedelemadójának 1 %-át közvetlenül kulturális célra is felajánlhatja Az Esztergomi Balassa Bálint Múzeum - szűkös anyagi körülmények között - Esztergom város és környéke történeti-, művészeti-, néprajzi emlékeit gyűjti, dolgozza fel és őrzi meg a jövő számára Legfontosabb tevékenységünk a város régmúltját feltáró régészeti munka melynek során több évezred helyi emberi településeinek és az ezeréves városnak eltűnt maradványait táljuk fel a föld mélyéből. (Ilyen volt pl. egy korábbi számunkban leírt honfoglaló magyar vitéz síijánk feltárása is éppen a millecentenárium évében, 1996-ban.) Hozzánk tartozik továbbá az Előhegyen, a kórház fölött található Babits-Emlékház, a költő egykori nyaralója szép emlékkiállítással, és a dömösi Árpád-kori prépostság altemploma is. Amennyiben Ön városunk múltjának kutató tevékenységét támogatni kívánja, kéljük, hogy az alábbi adószámot szíveskedjék az 1 %-ról rendelkező cédulán feltűntetni: 15384333-2-11 Támogatását megköszönve szeretettel várjuk a múzeum kiállításain, rendezvényein és a Múzeumbaráti Kör előadásain. Tisztelettel: Dr. Horváth István igazgató Pályázat A Magyar Hidrológiai Társaság Megyei Szervezete, a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum, Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata, az Észak-Dunántúli Vízmű Részvénytársaság, az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a MTESZ Megyei Szervezete, a 24 Óra szerkesztősége és a Megyei Hírlap szerkesztősége pályázatot hirdet a Víz Világnapja alkalmából. A pályázat címe: A víz az élővilág bölcsője. Pályázati kategóriák: I. rajz, grafika vagy vízfestmény Qegfeljebb három, tetszés szerinti technikával készült pályamű), II. kisplasztika (gyurmából vagy agyagból egy-egy pályamunka), III. „Hogyan jelenik meg a víz az épített környezetben?" (Ajánlott témák: lakóhelyünkhöz kapcsolódó, a vízzel szorosan összefüggő ipartörténeti és építészeti emlékek történeti kutatása vagy a vízgazdálkodásban tevékenykedő neves személyiség lakóhelyünket érintő munkája.) A pályázatban részt vehetnek óvodai csoportok, alsó- és felsőtagozatos általános iskolai, valamint középiskolai diákok. Beküldési határidő: 1997. március 5. Cím: Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum 2500 Esztergom, Kölcsey u. 2. A pályázatok díjátadására március 21-én kerül sor a Vízügyi Múzeumban. Az első helyezettek tárgyjutalomban részesülnek és részt vesznek az országos pályázaton. A további legjobb pályamunkákat az iskolák galéria-kiállításokon mutathatják be.