Esztergom és Vidéke, 1997

1997-12-04 / 49. szám

„BEFEJEZEM A KÉPVISELŐSÉGET!" - mondja dr. Haller Zoltán a 2. oldalon es VIDÉKE ALÁÍRTÁK A SZERZŐDÉST Úgy tűnik, az esztergomi kórház ügye - legalábbis egyelőre - lekerül az újságok címoldaláról, a televíziók hír-listájáról. Ugyanis szombaton aláírták azt a szerződést, amely rögzíti a felek eddigi tárgyalási eredményeit. Az aláírásra Budapesten került sor, s a következők tették oda kézjegyüket a szerződés alá: dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter (mint támogató), dr. Kovács György Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke (mint támogatott), valamint dr. Könözsy László és dr. Tittmann János, a két érintett város, Esztergom és Dorog polgármesterei (mint tulajdonosok). Elmúlt pénteki ülésén a megyei közgyűlés elfogadhatatlannak tartotta a szerződés-tervezet több pontját is. E kifogásolt részeket végülis kihagyták az aláírt szerződésből. Kimaradt például a felelősök megemlítése - hiszen a vizsgálat lezárta előtt erre nem kerülhet sor -, ugyanakkor kedvezően módosultak a visszafizetési feltételek is. A szerződés értelmében a minisztérium 80 millió forintos egyszeri támogatást nyújt megyénknek a kórház hátralékban lévő ügyeleti díjainak kifizetésére, mely összeg december l-jével már a megyei önkormányzat rendelkezésére áll. A visszafizetésről a szerződés úgy rendelkezik, hogy azt 1998. február l-jétől kezdődően 24 havi egyenlő részletben kell törleszteni, kamatmentesen. A szerződés előírja, hogy a megyei közgyűlésnek önkormányzati biztost kell kineveznie, akinek feladata - a megye és az OEP vezetőivel egyeztetve - intézkedési és likviditási tervet készíteni. Ezzel összefüggésben január 31 -ig egy, a miniszter által jóváhagyott javaslatot kell beterjesztenie a közgyűlés elé az intézményistruktúra átalakítására. E munka segítésére a megyei önkormányzat létrehoz egy koordináló testületet. A minisztérium és az OEP folyamatosan ellenőrizni fogja az intézkedési és likviditási terv végrehajtását, valamint a törlesztési összeg rendszeres visszafizetését (Ha a megállapodásokat nem tartják be, úgy a teljes támogatást egy összegben vissza kell fizetni!) A szerződés foglalkozik a kórház rekonstrukciós szakmai programjával is. A minisztérium egy szakmai testületetjelöl ki ennek vizsgálatára, s e testület jelentésének ismeretében tesz majd javaslatot a további intézkedésekre. Úgy tűnik tehát, elvonult a vihar az esztergomi kórház felett. Bízzunk abban, hogy a szerződés értelmében hozott további intézkedések véglegesen és megnyugtatóan rendezik majd a problémákat, és biztosítják a kórház szakmailag és gazdaságilag egyaránt megfelelő működését. Szába A PÁPAI NUNCIUS PILISSZENTLÉLEKEN Egész egyházi évünket és talán hátralévő életű nket is meghatározó lelki élményben volt részünk november 30-án, Advent első vasárnapján Pilisszentléleken, ahol dr. Szeifert Ferenc plébános meghívására Kari Josef Rauber érsek, az új apostoli nuncius nyitotta meg a SZENTLELEK EVE-t. (Folytatás a 6. oldalon) A konferencia elnöksége A MAGYAR ALKOTMÁNYOSSÁG EZER ÉVE Esztergom városa a magyar államiság bölcsőjének és az Alkotmánybíróság székhelyének tekinti magát, ezért joggal vállalkoztak vezetői az alkotmányozás és az alkotmányosság történeti és jelenlegi aktuális kérdéseivel foglalkozó tudományos tanácskozások megszervezésére. A tervek szerint e konferenciákra minden évben sor kerül - egészen a 2000. esztendeig. November 27-én rendezték meg az első ilyen jellegű tudományos konferenciát városunkban, a Technika Házában. A tanácskozásra, mely „A magyar alkotmányosság ezer éve" címet viseli, igen sokan jöttek el az országból. Neves szakemberek - alkotmány tudósok, jogi egyetemek professzorai, alkotmánybírák, a parlament Alkotmányelőkészítő Bizottságának tagjai - fejtették ki nézeteiket a témával kapcsolatban. Az ülést dr. Paskai László bíboros, primás-érsek is megtisztelte jelenlétével. A megjelenteket dr. Sárközy Tamás, a Magyar Jogászegylet elnöke köszöntötte, majd dr. Könözsy László, városunk polgármestere nyitotta meg a konferenciát. Beszédében - visszatekintve a történelmi régmúltra - Esztergom szerepét és jelentőségét ecsetelte Magyarország alkotmányosságában. Az Aranybulla záradékát idézve érdekes összehasonlítást tett a hajdani esztergomi érsekség és a jelenlegi Alkotmánybíróság jogai között. Napjaink helyzetéről a következőket mondta: „Mi, Esztergom város polgárai, nagy várakozással fogadtuk a rendszerváltást, amelytől nem csak a szabad gondolkodás és cselekvés, a polgári lét lehetőségét, hanem Esztergom rehabilitálását is vártuk. Reményeinket véltük beteljesülni, mikor az Országgyűlés az 1989. évi XXXII. törvényével városunkat jelölte ki az Alkotmánybíróság székhelyéül. Döntése minden bizonnyal arra a történelmi hagyományra és meghatározó szerepre is épült, melyet az alkotmányosság fejlődésében Esztergom betöltött. (...) Szeretnénk ezért, ha e hagyományaink folytatásaként Esztergom tényleges székhelye lenne az Alkotmánybíróságnak. Szerelnénk, ha az Aranybullában megkezdett alkotmányosságifolyamat folytatásaként 2000. augusztus20-án Esztergomban, az újjáépített várban kerülne kihirdetésre az új magyar alkotmány." Beszédét e gondolatokkal fejezte be a polgármester: „Meggyőződésünk, hogy történelmi városaink régi rangjának visszaállítása magyarságtudatunkat jelentős mértékben növelné, és hozzájárulna demokráciánk kiteljesedéséhez. Ehhez a munkához kérjük az Önök segítségét, és bízunk abban, hogy történelmünket végiggondolva támogatni fognak bennünket." (Folytatás a 3. oldalon)