Esztergom és Vidéke, 1997

1997-11-27 / 48. szám

FOLYNAK A VIZSGÁLATOK - a Kolos kórház válságügyével a 2-3. és a 8. oldalon is foglalkozunk! es THE 1997. nov. 27. - 48. szám * POLGÁRI HETILAP Ara: 50 Ft ÜLÉSEZETT AZ ÖNKORMÁNYZAT Alaposan felborult az előre kiadott program a képviselők november 20-ai ülésén. Három napirendi pontot töröltek, felvettek viszont egy újat, megváltozott az egyes témák sorrendje, sőt napirenden kívül két tájékoztatót is meghallgatott a testület. Az ülés az Esztergomi Rendőrkapi­tányság beszámolójával kezdődött, melyet Bognár Ferenc r. alezredes, városi rendőrkapitány terjesztett a testület elé. Elmondta, egy éve egy halmozottan hátrányos helyzetű kapi­tányságot vett át, létszámgondokkal, technikai problémákkal, magas bűn­ügyi mutatókkal. Illetékességi terüle­tén Esztergomon kívül még kilenc te­lepülés található, sőt a kapitányság illetékességgel rendelkezik a szom­szédos dorogi rendőrkapitányság te­rületén elkövetett közlekedési bűn­cselekmények és személyi sérüléses balesetek vizsgálatában is. A rendőrkapitányság tevékenysége három összetevőből áll: bűnügyi, közrendvédelmi és igazgatásrendé­szeti. Az előbbi tevékenységben sike­rült a legtöbbet előre lépni, elsősorban a személyi állomány 100 %-os feltöl­tésével. Ennek ellenére még sok a bűncselekmény - több mint 1600 eset tíz hónap alatt -, és a felderítési arány­szám is alacsony - még a 25 %-ot sem éri el. Sok hétvégi házat törnek fel, jelentős a gépjármű- és a színesfém­lopások száma. Ezek azok a bűncse­lekmények, ahol a legnehezebb a tet­teseket megtalálni. Sok problémát okoznak a diszkók, főleg a legutóbb megnyílt zenés szórakozóhely, az or­szág legnagyobb diszkója, melynek megnyitójára öt ezer fő jött el. A közrendvédelem terén még rosszabb a helyzet, a kapitány szerint a működőképesség határán állnak, el­sősorban a nyomasztó létszámgon­dok miatt. Kevés a járőr, viszont sok a szabálytalankodó polgár, s nem tud­nak sikeresen fellépni a tilosban par­koló autók tulajdonosai ellen sem. (Folytatás a 3. oldalon) Nemcsók János Esztergomban járt A bősí vízlépcső ügyében hozott hágai döntés után a kormány - mint már köztudott - Nemcsók János államtitkárt nevezte ki a magyar tágyaló delegáció élére, aki november 20-án Esztergomba jött, és munkatársaival bejárta az itteni Duna-szakaszt, majd találkozott térségünk polgármestereivel. A képviselő-testületet délutáni ülésén tájékoztatta a magyar tárgyalási stratégiáról, majd a sajtó, s így lapunk kérdéseire is válaszolt. Megtudtuk, a szlovák tárgyaló fél­lel kétszer találkozott a hágai döntés óta. A tárgyalások közötti időt pedig arra használja, hogy megismerkedjen azokkal az emberekkel, akik a Duna mentén a vízlépcső további sorsában érdekeltek. Elmondta az államtitkár, hogy az 1977-es magyar-szlovák megállapodást az új környezetvédel­mi normák figyelembevételével kell értelmezni, azaz: hogyan lehet a Du­nát közösen hasznosítani? A biológus professzor hangsúlyoz­ta: a dunakiliti víztározást sürgősen meg kell oldani, mert az ártéri erdők gyökerei nem bírják sokáig a szára­zságot, kipusztulás fenyegeti őket. Erre van is kész megoldás: az Antall­kormány környezetvédelmi szakem­bere, Keresztes K. Sándor már 1992­ben készített tervet, melyet Nemcsók János most is kivitelezhetőnek tart. Másik fontos dolog, hogy a Duna biz­tonságosan legyen hajózható. A vízú­ti szállítás egyheted annyi költségbe kerül, mint a szárazföldi, nem beszél­ve a kisebb környezeti terhelésről. A Duna összekötő lehetne a népek kö­zött. „A technikáját még nem találtuk meg, de elfuserált műtárgyak nem lesznek" - jelentette ki határozottan a magyar tárgyalódelegáció vezetője. - És mi lesz a Mária Valéri híd újjáép ítésével? - Nem kerülöm meg a kérdést, bár ez nem tartozik a Hága utáni egyez­kedés körébe. Véleményem, hogy nemcsak nekünk, de a szlovákoknak is jól felfogott érdekük, hogy meg­épüljön. A jövő évi költségvetésben erre 400 millió forintot terveztünk... Pálos Konferencia - az első ipartörvényre emlékezve A Megyei Levéltár - a Veszprémi Akadémiai Bizottság, valamint a MTESZ esztergomi szervezete közreműködésével - november 21-én a Technika Házában rendezte meg az Iparosodás - Iparosság című történeti konferenciáját. Csombor Erzsébet megyei levéltárigazgató köszöntötte a résztvevőket, köztük a kereskedelmi és iparkamara, valamint a kézműves kamara megyei elnökeit, a Párkányból érkezetteket és a nagyszámú diákságot. A konferencia bevezető előadását dr. Könözsy László polgármester tartotta (fotónkon), aki nagyívű áttekintést adott Esztergom ezeréves gazdaságtörté­netéről. (Folytatás a 3. oldalon) EREDMENYES TÁRGYALÁSOK A KÓRHÁZ ÜGYÉBEN Két hete egészoldalas cikkben foglalkoztunk a Vaszary Kolos kórház anyagi gondjaival, az ottani fejlemenyekkel. Akkor azzal zártuk az írást, reméljük, az intézmény érdekében folytatott tárgyalások eredményt hoznak, a felettes szervek megadják majd azt a segítséget, mellyel a kórház kilábolhat jelenlegi csőd-nelyzetéból. Nos, azóta történt egy s más. Elkezdődött egy dialógus az érintettek között-melynek szükségességére polgármesterünk is utalt az említett cikkben. Ezzel egyidőben a Kórháznál bizonyos vizsgálatokat is elkezdtek, amelyek még lapzártunkkor is tartanak. A helyi önkormányzat is foglalko­zott elmúlt heti ülésén a kórház hely­zetével, meghallgatta dr. Szontagh Csaba igazgató-főorvos tájékoz­tatóját a jelenlegi helyzetről s annak előzményeiről. Az ülésen dr. Kovács György Zoltán, a Megyegyűlés elnö­ke is elmondta véleményét az ügyről. Mindkettőjük szerint a jelenlegi fi­nanszírozási rendszer juttatta ilyen helyzetbe az intézményt. Az esztergo­mi kórház négy éven át mindössze 70 %-át kapta meg az alapdíj országos átlagának. Az egyes egészségügyi szolgáltatásokért is lényegesen maga­sabb támogatási összeget vehettek fel más kórházak. A gondokat hiába je­lezték a felső vezetésnek, meghallga­tásra nem találtak, a bajok orvoslására nem született intézkedés. A képviselők közül többen - bár elismerték a központi finanszírozás hibáit — felvetették a kórház vezetésé­nek felelősségét is, hiszen, ha nem zárkóztak volna el a tárgyalástól, az egyezkedéstől az elmaradt túlóradí­jak ügyében, valószínűleg elkerülhe­tő lett volna a jelenlegi kínos helyzet. Az ülést követő napon, november 22-én dr. Kökény Mihály népjóléti (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents