Esztergom és Vidéke, 1997

1997-11-13 / 46. szám

Esztergom és Vidéke HÁZUNK TÁJA 1997. november 13. I KERTBARÁT KALENDÁRIUM Pincemunkák novemberben GYÓGYÍR Házipatika A pincékben a legnagyobb hangsúly a tisztaságon van. A legtöbb borbetegség és borhiba a tisztaság hiányának a következménye. Ha a pince levegője dohos, kellemetlen szagú, azt a bor is átveszi. Ne tartsunk a pincében bomló, rothadó anyagokat, petróleumot, benzint, permetező szereket, sőt a zöldségfélék sincsenek jó hatással a borra. Rendszeresen takarítsuk, szellőztessük a pincét. A jó pince nyáron sem lehet 15 foknál melegebb. A 17-18 fokos hőmérsékletet csak a nagyon jól kezelt borok viselik el. Az újborok kezelése a feltöltögetéssel kezdődik. Amint az erjedés leállt, azonnal töltsük tele a hordókat. A savas, egyszerű borok tisztulnak a leggyorsabban, ezeket már november végén át lehet fejteni. A testes, édeskés borok lassabban tisztulnak, ezek fejtésével december közepéig is várhatunk. Az első fejtéskor a bortól még nem kívánhatjuk meg, hogy teljesen tiszta legyen. A fő az, hogy a sűrű seprőtől időben elválasszuk. A korai fejtés mindig hasznosabb, mint egy elhibázott, megkésett fejtés. E művelet megkezdése előtt néhány nappal törési próbával vizsgáljuk meg borunkat. Ennek eredménye mutatja meg, hogy az átfejtéshez milyen fokú kénezést alkalmazzunk. A törési próbához egy fél literes fehér üveget félig megtöltünk újborral, majd ezt dugaszolatlanul szobahőmérsékleten helyezzük el. Ha három napi állás után sem változik a minta, nem keletkezik a tetején bamás gyűrű, akkor normális kénezés után fejtsük át a bort. Ha barna törést tapasztalunk, a bort alaposabban kell kéneznünk, majd néhány nap múlva újra törési próbát kell végezni. B ama törés esetén ismételten kénezzük meg a bort, amíg a törés megszűnik. Ha a többszöri kénezés sem használ, akkor zselatinnal vagy csersavval kell a bort kezelnünk. Az egészséges borokat zártan vagy félig zártan fejtsük. Az íz- és szaghibásakat pedig nyílt levegőn, hogy eltávozhassák belőle az idegen gáz. A nagyobb hordókból csapon át, a kisebbekből gumicsövön keresztül ajánlatos a bort lefejteni. A gyógyszertárolás feladata a gyógyszertáraké. Értelmetlen dolog volna tehát a házipatikát összetéveszteni a gyógyszertárral, és abban a különböző betegségek esetén felhasználható gyógyszereket felhalmozni. A gyógyszerek halmozásának már csak azért sincs értelme, mert azok időközben elromlanak. A házipatikában csupán az elsősegély-nyújtáshoz szükséges gyógyászati eszközöket és gyógyszereket kell tárolni. Az ilyen házipatika kelléktárába tartozik a hőmérő, a sebek ellátáshoz szükséges mullpólya, ragtapasz, csiramentes gézlap, vatta, sebbenzin, jódtinktúra, baktériumölő hintőpor, sebkenőcs és fertőtlenítő oldat készítéséhez szükséges tabletta, pl. Neuomagnol. A felsoroltakon kívül hasznos, ha van a házigyógyszertárban néhány tabletta fájdalom- és lázcsillapító (Kalmopyrin, Amidazophen, Algopyrin), esetleg valamilyen hashajtó (pl. Bolus laxans vagy glicerines végbélkúp), valamint hasmenés elleni szer (pl. Carbo activatus tabletta). Gyökeresen változik a házipatika jellege akkor, ha hosszantartó, tehát krónikus betegségben szenvedő ember van a háznál. Az ilyen beteg többfajta gyógyszert kénytelen tárolni. Nem közömbös, hogy hol helyezzük el a különböző gyógyszeres fiolákat, üvegeket. Ha ezek ugyanis a gyermekek kezébe jutnak, halálos mérgezést is okozhatnak. Éppen ezért a házipatika gyógyszereit mindig tároljuk zárt, a gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen. A feleslegessé vált vagy lejárt határidejű gyógyszereket, továbbá minden olyan tablettát vagy ampullát, amely nem tartalmazza félreérthetetlenül a gyógyszer nevét, semmisítsük meg. A hamis értelemben vett takarékosság nem csak azért káros, mert a felduzzadt házigyógyszertár esetleg öngyógyításra csábít, hanem azért is, mert esetleg romlott gyógyszert veszünk be. Kívánatos, hogy a házipatikával azonos helyen, lehetőleg egy irattárolóban helyezzük el összes vizsgálati leleteinket, kórházi zárójelentéseinket, az oltási bizonyítványokat. „Szerencsés csillagzat alatt született" - ezt szokták mondani arra az emberre, akinek minden sikerül. Évezredeken át az ember érzésvilágával fordult az ég felé. A csillagoktól - azon kívül, hogy irányt jelöltek és naptárt adtak -, azt várták, hogy sorsokat jövendöljenek. Erre a célra azonban az égbolt nem használható. Az emberiség legősibb babonái közé tartozik, hogy a csillagok az emberi sors irányítói. Ennek a hiedelemnek a gyökerei visszanyúlnak abba a korba, amikor még a primitív vallások az égitesteket, többek között a csillagokat is istenként tisztelték. A csillagokba vetett hitből nőtt ki az égi jelenségek magyarázatának igénye, hiszen ha az ember a csillagokat isteneknek tartja, ebből már következik, hogy ők határozzák meg a földi történéseket, így mozgásukból és konstellációjukból a javító és ártó hatások az egyénre és a társadalomra előre megállapíthatók. A csillagjósok (asztrológusok) jó pénzért horoszkópot készítettek, azaz felvázolták a csillagok állását a megrendelő születésének időpontjában. Az illető hely égboltját tizenkét „házra" osztották, és azt vizsgálták, hogy az egyes házakba az Allatkörnek szerencsés vagy baljóslatú jegye esett-e a kérdéses időpontban. Ha például az egészség „házában" baljós jegyet találtak, azt jövendölték, hogy az illető egész életében beteges lesz. Ha csupa szerencsés jegy esett az egyes „házakba", vagyis az illető szerencsés csillag alatt születeti, minden tekintetben boldog jövőt jósoltak neki. Az asztrológia a csillagászattal kifejlődött áltudomány,, mely a tőlünk igen távoli bolygó- és csillagvilág szerkezetéből és változásaiból földi jelenségeket próbál megjósolni. Ez az áltudomány azonban az ókorban és a középkorban - mivelhogy a jóslásokhoz pontos csillagászati táblázatokat igényelt és azokat el is készítette - hasznosnak volt mondható. A csillagászat (az asztronómia) tudománya nem tagadja, hogy egyes égitestekről bizonyos hatások érkeznek a Földre. Ismeretes, hogy nagyobb kitörések hatását az érzékenyebb vagy gyengébb idegrendszerű emberek is megérzik. Ez a kimutatható Nap-hatás természetesen nemcsak az egyes emberekre, hanem a Föld, a Naprendszer egészére hat. A csillagászat már évszázadokkal ezelőtt levetette magáról a tudománytalan babonákat. Új bolygókat fedezett fel, amelyek létezéséről a régieknek sejtelmük sem volt, s Newton gravitációs törvényén alapuló pontos bolygópályaszámításával véglegesen túllépte az asztrológiát, és rekesztette ki a csillagászat tudományából. A csillagjóslásnak ott van a táptalaja, ahol az emberek a bizonytalanság érzései között élnek. Az ember döbbenten olvassa a sajtótermékekben a csillagfejtők jóslásait, akik nagyrészt az olvasók tudatlanságára és hiszékenységére számítanak. Nem kevesen vannak olyanok is, akik komolyan hisznek benne, és hiszékenységüket az üzleti vállalkozás ki is használja. ,y4 kifinomult műszerek sokaságával dolgozó csillagászat kimutatta, hogy a csillagképekből és a bolygókból semmiféle misztikus, az emberi életre jó vagy rossz hatást előidéző sugárzás nem érkezik. Az ember és az emberiség sorsát élettani és társadalmi törvények szabják meg, nem pedig az égitestek feltételezett hatása" írja Ponori T. A urél Klotz József Felhasznált irodalom: Ó.Nagy Gábor: Mi fán terem? Rudolf Drössler: Amikor a csillagok istenek voltak Kulin György: A távcső világa Csillagászati hónap A Szabadidőközpont mozitermében - a Csillagászati hónap keretében szerdánként 17 órakor a következő előadásokra kerül sor: - november 17-én: Rádiócsillagászat - november 26-án: A vörös bolygó titkai, avagy hírek a Marsról - december 3-án Mécs Miklós tart előadást Kozmikus katasztrófák címmel. A belépőjegyek ára 50 forint. Állandó TV-műsorok MTI: 13.00: Hír-világ (H - P) 19.30: Híradó (H - P) 20.00: Filmek (H - V) MT 2: 9.00: Napkelte (H - P) 21.30: Mindent vagy ...(K - Cs) 22.00: Aktuális (H - P) TV 2 18.30: Szerencsekerék (H - V) 19.00: Tények (H - Szo) 20.00: Filmek (H - V) 22.00: Tények (H - P) 23.00: Filmek, sorozatok (H - P) TV 3: 19.30: Hír 3 (H - V) 21.00: Filmek (H-V) DTV: 18.00: Híradó (H - Szo) 18.20: Filmek, sorozatok (H - P) 21.00: Híradó (H - Szo) RTLKlub: 14.00: Klipp Klub (H - Szo) 18.30: Fókusz (H - P) 19.00: Híradó (H-V) 19.30: 100-ból egy - játék (K - Cs) MSAT: 14.40: Filmek (H - V) 17.00: Őrült sportok (H) 19.00: Cops - 1. sorozat (H - V) SzTV: 17.00 és 21.00: Filmek 18.00: Konyhashow (Szo) 21.30: Filmek (vasárnap)