Esztergom és Vidéke, 1997

1997-11-13 / 46. szám

1997. november 13. Esztergom és Vidéke Az Alkotmánybíróságról a Liberális Klubban November 5-én Miavecz Jenő önkormányzati képviselő köszöntötte a városi könyvtárban a Liberális Klub rendezvényén szép számban megjelenteket és a vendégelőadót, dr. Nehéz-Posony István ügyvédet, közírót. Az előadó a földkérdésben a koalíció véleményét osztotta: „Meg kell akadályozni a külföldiek tulajdonszerzését, legalábbis addig, amíg a magyar főidnek, reális piaci ára ki nem alakul." Szerinte a földügyben hozott alkotmánybírósági határozat nyomán aparlamenti döntést valószínűleg elnapolják, hiszen - mint mondta - „ az érvényes szabályok szerint az Országgyűlésnek hatvan napja van arra, hogy az ellenzék kérdéséről kiírja a népszavazást majd valamikor január végére." A készülő alkotmányról is szót ejtett a jogász vendég. Olyannak kell lennie - vélekedett -, hogy ne legyen benne semmi kifogásolható. A jelenlegi sztálinista alkotmány a módosításokkal együtt sem elfogadható, sok minden nincs benne a megfelelő helyén, így például az APEH és a rendőrség sem. Kijelentette az előadó, hogy „ a törvényeket az Alkotmánybíróságnak is tiszteletben kellene tartania, hiszen a társadalom magas respektusát ez biztosítja a számukra". (Mi is erre gondolunk, amikor az Alkotmánybíróság esztergomi székhelyéről írunk és beszélünk.) Pálos Országgyűlési képviselőnk módosító indítványa Dr. Haller Zoltán képviselői irodája az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünknek: A múlt héten több média is foglalkozott dr. Haller Zoltán országgyűlési képviselő Alkotmánybírósággal kapcsolatos módosító indítványával. A módosító javaslatot az illetékes bizottságok elutasították, ezért képviselőnk november 10-én újabb javaslattal élt, melyei már a kormány is kész támogatni. E javaslat szerint 2000-re, az államalapítás 1000 éves évfordulójára az Alkotmánybíróság székhelyét Esztergomba kellene telepíteni. Az Alkotmánybíróságnak, az ott dolgozóknak lakásokat kellene Esztergomba építeni, amelyhez a város ingyenesen adna területet. Az Alkotmánybíróság mindenkori elnökének önálló villa felépítését javasolja képviselőnk. Javaslatát részletesen indokolta, hiszen e módosítás komoly politikai vitát eredményezhet. A képviselő 1998-ra 240 millió forintot kér a költségvetésből, a teljes beruházást 2 milliárd forintra teszi, melynek fedezetét az Alkotmánybíróság budapesti épülete jelenthetné. Képviselőnk szerint nem könnyű áttörni azt a láthatatlan falat, amely az ország egyik legfontosabb intézményének vidékre helyezését akadályozza, de előbb-utóbb meg kell szüntetni Budapest mindenekfelettiségét. KOZLEMENY Az MSZP nem indítja dr. Haller Zoltánt a jövő évi választáson Mint ismeretes, az V. sz. választókerület dorogi szervezete már augusztusban, az esztergomi pedig október 16-án határozott arról, hogy nem kívánja dr. Haller Zoltánt indítani a következő évi választásokon. Az MSZP Komárom-Esztergom Megyei Elnöksége pedig az október 17-ei ülésén hozta azt az állásfoglalását, mely szerint a Megyei Elnökség sem javasolja dr. Haller Zoltán jelölését az 1998-as választások megyei MSZP listájára. Az MSZP Esztergom Városi Szervezetének november 6-ai taggyűlésén részt vett dr. Haller Zoltán országgyűlési képviselő is, ahol bejelentette, hogy nem kíván a Szocialista Párt színeiben képviselőjelölt lenni az 1998. évi választásokon. Magyar Szocialista Párt Esztergom Városi Szervezete Ennek az új épületnek - állítólag - nincs köze a kórház jelenlegi pénzügyi gondjaihoz. Jó lenne hát mielőbb átadni rendeltetésének! A lengyel nagykövet köszönete A nyár folyamán többször írtunk lapunkban a lengyel árvízkárosult diákok esztergomi látogatásáról. A Szalma Csárdának ekkor gyorsan híre ment, és többen is fordultak hozzájuk támogatásért. Szalma József hat csoportban több mint 300 gyereket és kísérőiket látta vendégül minden ellenszolgáltatás nélkül. Önzetlen segítségéért a napokban az alábbi köszönő sorokat kapta a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetétől. Hasonló szövegű levelet kapott Csombor Erzsébet, a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke is: A magyarok reakciója a Lengyelország nyugati és déli területeit e nyáron sújtó tragikus árvíz hírére kétségtelenül megmutatta, hogy a lengyeleknek továbbá is igazi barátai vannak az Ön honfitársai között. A számunkra nehéz pillanatokban a magyarok ezrei ösztönszerűen, önzetlen műszaki és anyagi segítséggel siettek, adománygyűjtést rendezve az árvízkárosultak részére tárgyakból és pénzből, vagy közel hatezer lengyel gyerek magyarországi tartózkodását szervezve, több mint 200 városban és faluban. Tudom, hogy Ön is a tragédia áldozatainak segítséget nyújtók népes táborához tartozik. Engedje meg, hogy ezúton - ezzel a szerény levelemmel-az árvízkárosultak, a lengyel vezetők, valamint a magam és munkatársaim nevében forró köszönetet mondjak Önnek a megható, jószívű segítségéért. Örülök, hogy a hagyományos magyar-lengyel barátságnak új hajtásai nőttek és a régi mondás, miszerint „lengyel-magyar két jóbarát...", új kifejezést kapott. Kívánok Önnek jó egészséget, sok boldogságot. Még egyszer köszönöm Grzegorz Lubczyk Szalma József a lengyelek körében