Esztergom és Vidéke, 1997

1997-11-06 / 45. szám

OLVASÓINK ÍRJÁK közérdekű leveleiket a 3. oldalon olvashatják es VIDÉKE 1997. nov. 6.-45. szám # POLGÁRI HETILAP * Ára: 50 Ft Emlékezők a Hősök terén... ...és a német katonasíroknál, a Belvárosi temetőben Hősi halottainkra is emlékeztünk Vasárnap délben a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, valamint Esztergom Barátainak Egyesülete hívó szavára sokan jöttek el a Hősök terére, az első és második világháború halottainak emlékét ápoló hagyományos megemlékezésre, ahol Koditek Pál, az EBE elnöke emlékező beszédében többek között ezeket mondta: - Halottak Napja van. E nap az előttünk járó nemzedékekre való emlékezés bensőséges, kegyeletteljes, ugyanakkor családias ünnepe. A megtartó emlékezet okán e napon visszatérnek körünkbe eltávozott szeretteink, barátaink. E megtartó emlékezet vezetett bennünket is ide, az első és a második világháború hőseinek emlékhelyéhez, hogy kegyelettel adózzunk városunk nagy családja idegenben elhunyt halottai emlékének. Az ő sírjaik felett nem mondhatunk imát, nem gyújthatjuk meg az örök életet szimbolizáló mécs lángját... A második világháború végéig az esztergomiak évente megemlékeztek az első világháborúban elesett polgártársaikról, de a kommunista hatalomátvétel kezdetétől - a második világháborúban elhunytakkal együtt - nem illett, sőt tilos volt a háborúk különböző frontjain elesett katonákra, a civil áldozatokra nyilvánosan emlékezni. Lebbentsük fel egy pillanatra a feledés fátylát az első világháború helyi történéseiről! Esztergomban 1914-19 között a császári és királyi soproni 76. gyalogezred két zászlóalja és városunk háziezrede, a 26-os gyalogezred alakulatai állomásoztak, melybe Bars és Hont vármegyék fiait is besorozták. De sokan szolgáltak a nyitrai 14es m.kir. honvéd gyalogezredben is, vagy tüzérként, huszárként más alakulatokban. 1914. augusztus 4-én indult el az esztergomi állomásról az első katonavonat, ezt követték a többiek, melyek Galícia, Lengyelország különböző frontjaira, Piave, Isonzo véres csatatereire szállították esztergomi testvéreinket. Közülük 440-en már nem térhettek vissza. A második világháború még több áldozatot követelt tőlünk: közel kétszázan katonaként a frontokon vagya hadifogoly táborokban haltak meg, városunk négy hónapos ostroma alatt pedig a civil áldozatok száma mintegy hatszáz fő volt. Az 1944-ben elhurcolt zsidó származású polgártársainkkal együtt Esztergom vérvesztesége meghaladta az 1200 főt. Egy nemzet, egy település életében akkor ér véget a háború, ha tisztességben eltemetheti halottait, ha nékik méltó emlékhelyet állít, ahol a nemzet, a közösség - mint egy nagy család -együtt állhatja körül szerettei közös, jelképes sírhantját... Ökumenikus imával, az evangélium, a Szentírás szavaival, könyörgéssel folytatódott a kegyeleti megemlékezés, melyen közreműködtek Beer Miklós és Kiss-Rigó László plébánosok, valamint Németh Lajos református lelkész. Balázs Lászlóné tanár, akinek apja, Hüvelyes Sándor tizedes, 1942 nyarán esett el a Don-kanyarban - és ott nyugszik valahol egy jeltelen sírban fájó szívvel emlékezett: - E napokban megállhatunk szeretteink hantjai mellett, és leróhatjuk kegyeletünket az őket megidéző gyertyák lángjainál. Sajnos, nem ez a helyzet a háborúkban elpusztult hozzátartozók esetében. Sírhalmaik messze vannak, az itthon gyászolók gyakran azt sem tudják, hol kereshetnék a katonaruhákban elbúcsúzott fiú, apa, testvér, rokon sírját... Most azért vagyunk itt, hogy a lélek szárnyain legyőzzük a távolságot s az időt... A rendezők és az Esztergomi Polgár Egylet koszorúinak elhelyezése után a jelenlevők is egy-egy szál virággal, gyertyagyújtással tisztelegtek a háborús emlékműnél. Az esztergomi Német Kisebbségi Önkormányzat is halottaknapi emlékezést tartott a belvárosi temetőben lévő német katonasíroknál. A kegyeleti rendezvényen megjelent dr. Beer Miklós atya, a Belvárosi plébániatemplom plébánosa is. Pálos JÁNOSI GYÖRGY Esztergomban A Technika Házában október 29-én Jánosi György országgyűlési képviselő, a Parlament Oktatási Bizottságának elnöke fórumon találkozott a város iskoláinak vezetőivel és pedagógusaival. Mészáros Gyula, az MSZP Komárom-Esztergom Megyei Pedagógus Tagozatának elnöke köszöntötte a magas rangú vendéget, aki az oktatáspolitikai célokról és azok megvalósításáról beszélt. A kötetlen hangú eszmecserén, a szakmai kérdések mellett, a pedagógusok anyagi megbecsüléséről is szó esett. E témában elhangzott, hogy a műszaki tanárok számára a pedagógus pálya nem jelent vonzerőt az alacsony bérezés miatt. Az Európai Unióhoz való csatlakozásnál a pedagógusok munkájának elismerésében is fel kellene zárkózni Európához. A bevezetésre kerülő NAT-ban - mondta a vendég - a számítástechnikai oktatáshoz szükséges eszközök finanszírozására igen nagy összeget különített el a kormány. A középiskolák számítógépekkel való felszerelését követően hamarosan sor kerül az általános iskolák ellátására is. (muzslai)